Miután elfogadta a kormány a 3 ezer milliárd forintot kitevő gigantikus budapesti agglomerációs vasúti stratégiát, az is megjelent a Magyar Közlönyben, hogy melyik 17 projekttel indul a kormány az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) 2021-es pályázati körének forrásaiért. Ezek fejlesztési összértéke idehaza több mint 430 milliárd forint és ezekre 110 milliárd forintnyi CEF-es uniós pénzt kér a kormány. A projektekből messze a legnagyobb volumenű a Déli Körvasút második üteme, amelyre 76,2 milliárd forintot kért a kormány.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Az eddig igényelt 504 millió eurón felül további 147 millió eurónyi, mintegy 54 milliárd forintnyi kölcsönt kért Magyarország a koronavírus-válság enyhítésére felállított munkaerőpiaci programból, a SURE-ból és ezt jóváhagyta az Európai Bizottság – derült ki a testület keddi döntési listájából.
Húsz nappal, azaz csaknem három héttel meghosszabbodik az ország egész területén a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési EU-pályázat – jelentette be szerda reggel az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A brexit brit főtárgyalójának távozásával rendeződhetnek a brit-EU kapcsolatok, de a legrosszabb forgatókönyv, a kereskedelmi háború sem zárható ki az uniós diplomaták szerint - írja az Infostart. Sok minden függ Liz Truss brit külügyminisztertől, a portfólió új gazdájától.
Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.
2021-ben több mint egy tucat olyan érdekes uniós pályázat nyílt meg Magyarországon, amely a vállalkozások széles körét megmozgatta, hiszen több mint 12500 cég adott be támogatási kérelmet és az ipari vállalkozások számára megpályázható összeg elképesztően magas, bő 700 milliárd forint volt – mutat rá év végi összesítésében a Via Credit ügyvezető igazgatója. Mivel a 2014-2020-as ciklus pályázatai mellett már meghirdettek néhány olyat is, ami a 2021-2027-es időszakhoz tartozik, ezért Papadimitropulosz Alex úgy fogalmaz, hogy pályázati cunami söpört végig idén a vállalati szektoron, akinek várakozásai szerint lesz még 2022-ben is egy hasonlóan izgalmas hulláma, de utána alábbhagy a pályázati dömping.
Az Európai Beruházási Tanácsadó Platformtól (EBTP) érkező támogatás lehetővé teszi a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) számára, hogy kulcsfontosságú ágazatokban, például az információs és kommunikációs technológiák, a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság területén segítse beruházási projektek előkészítését. Támogatást fognak nyújtani egy online tanácsadói platformon keresztül is, amely fenntartható projektek kidolgozásában és végrehajtásában segíti majd a köz- és a magánszférában tevékenykedő projektgazdákat.
„A magyar vállalkozásokat segítő pályázatok az év végén sem állhatnak meg: 100 milliárd forintos keretösszegű pályázat meghirdetéséről döntöttünk a kis- és középvállalkozásoknak. Ebből a cégek fejleszthetik technológiájukat, termelékenységüket, és növelhetik a versenyképességüket” – jelentette be hétfő reggeli Facebook-videójában Varga Mihály. Bár a videóból nem derült ki, de ez a GINOP Plusz-1.2.3-21 kódszámú felhívás, amelynek részletei meg is jelentek hétfő reggel a hivatalos pályázati oldalon.
Miután a Portfolio és a Népszava birtokába is eljutottak olyan olvasói levelek, amelyek azt jelezték, hogy az uniós hátterű lakossági megújuló energiás és energiahatékonysági hitelprogramban, illetve a vállalati újraindítási gyorskölcsönben leálltak az esedékes folyósítások a kormány által elrendelt költségvetési egyenlegjavítás miatt, szombaton délután azt hangsúlyozta a szerkesztőségünknek küldött közleményben az MFB, hogy fennakadás nélkül zajlanak a folyósítások.
A fiatalok és álláskeresők vállalkozóvá válását ösztönző programban összesen mintegy 10 ezren igényeltek fejenként 4,5 millió forintos tőketámogatást. 9600 pályázónak már odaítélték a forrásokat, közel 34 milliárd forintot ki is fizettek – jelezte egy szombat reggeli minisztériumi közleményben be Bodó Sándor.
Nemcsak a régebbi lakossági napelemes és megújuló energiás EU-pályázat aktuális folyósításait állította le a kormány az év végéig előírt költségvetési takarékosság miatt, amint azt a Portfolio elsőként megírta, hanem például a tavasszal elindult Újraindítási gyorskölcsönét is – tájékoztatta a Népszavát egy érintett vállalkozó, aki majdnem megkapta a folyósítást. A lap által jelzett brüsszeli pénzátutalási felfüggesztésről azonban szó sincs, a Portfolio megbízható információi szerint mind a napelemes, mind az újraindítási gyorskölcsönös, mind egy harmadik, MFB-n keresztül koordinált hitelalapú termékben csak idén év végéig érvényes a kifizetési stop, aztán a jövő év elején a 2022-es büdzsé terhére ezeket már mind ki lehet fizetni. Frissítés! Szombat délutáni közleményében az MFB azt hangsúlyozta, hogy zavartalanul folyik az említett hitelkonstrukciókban is az esedékes folyósítások kifizetése, így tehát még a jövő év elejéig sem kell várnia a folyósítási fennakadásról esetlegesen levelet kapott érintetteknek.
2021. december 31-én lezárul az 1,19 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatású „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” elnevezésű projekt – jelentették be a fejlesztésért felelős konzorcium 2021. december 16-án tartott sajtóeseményén.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
A kormány múlt héten bejelentett 350 milliárd forintos költségvetési kiigazító csomagja miatt egyelőre nem jutnak pénzükhöz azok a kivitelezők, akik egy már lezárt uniós napelemes és energiahatékonysági pályázatban elvégezték a munkákat, mert számukra az esedékes folyósításokat minisztériumi utasításra nem fizethetik ki – jelezte a Portfolio-nak egy pályázati forrás. Frissítés! December 18-án szombaton délután kiadott egy közleményt az MFB, amiben azt hangsúlyozta, hogy zavartalanul folyik az uniós hitelporogramok kifizetése is, így tehát még jövő év elejéig sem kell várnia a pénzére a folyósítási fennakadásról esetlegesen levelet kapott érintetteknek: a folyósításokban nincs, illetve nem lesz fennakadás még az év végéig sem.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.
Az Európai Bizottság 2022 januárja és júniusa között 50 milliárd euró összegű hosszú lejáratú kötvényt bocsát ki a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás finanszírozása céljából, amit rövid lejáratú uniós kincstárjegyek egészítenek majd ki - közölte a brüsszeli testület kedden.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
