Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közleménye szerint az országgyűlés a mai ülésnapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról döntött. Mint arról korábban beszámoltunk, a törvénymódosítás elfogadása egy újabb fontos lépés az EU-pénzek kiszabadítása érdekében.
A közérdekű adat megismerésére irányuló perek gyorsítását célozza és létrehozza a központi információs közadat-nyilvántartást az Európai Bizottság kezdeményezésére az Országgyűlés által kedden elfogadott törvény.
Az Európai Bizottság (EB) elfogadta Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét a 2023 és 2027 közötti időszakra, amely által több ezer milliárd forintnyi támogatás kifizetésére nyílik lehetőség a magyar agrár-élelmiszeriparban - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti bizalmi szintben egy 1-től 10-ig terjedő skálán a „7-es, 8-as körül vagyunk”, tehát „azért vannak fenntartások, ez érezhető” mindkét oldalon – jelezte a tárgyalások hangulatáról és a magyar kormány által tett felajánlások kinti hitelességével kapcsolatban az ATV mai műsorában Navracsics Tibor.
Megszerezte a Politico azt a november 4-i dátumú anyagot, amelyben a magyar kormány számos jelentős igazságszolgáltatási reformot vállalt az Európai Bizottság felé a helyreállítási programunk elfogadásáért és majdani kifizetéséért cserébe. A menetrend jelenleg úgy néz ki, hogy a vállalások tükrében a magyar helyreállítási programot vagy a jövő héten, vagy az azt követő héten fogadná el az Európai Bizottság, hogy utána a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen a tagállamok is dönthessenek róla és így Magyarország elkerülje azt, hogy tanácsi jóváhagyás hiányában az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás nagy részét elbukja.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Budapest és Brüsszel „számos területen előrelépést ért el az elmúlt hónapban” a magyar helyreállítási program véglegesítése kapcsán, és „azon dolgozunk, hogy a lehető leghamarabb lezárjuk az értékelésünket” – jelezte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság szóvivője a Bloombergnek.
Novák Katalin kinevezte az Integritás Hatóság vezetőit: az elnök Biró Ferenc, a két elnökhelyettes Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán lett. A péntek esti közlönyben mindezt ki is hirdették.
Közel egy évvel a lakossági napelemes pályázatok beadása után még mindig 17 ezren várják, hogy elbírálják a támogatási kérelmüket, a minap pedig betiltotta a kormány a hálózatba való betáplálás lehetőségét, így elvileg csak sziget üzemmódú napelemes fejlesztések valósulhatnak meg, azt viszont a felhívás kizárta. A sokhavi várakozás alatt a kivitelezői költségek elszálltak, így a 100%-os támogatást ígérő pályázatból sokaknál akár 60-70%-os támogatású konstrukció lehet, azaz akár milliós méretű önerőt is hozzá kell tenniük. A pályázatot egyébként az uniós helyreállítási alapból tervezi finanszírozni a kormány, de egyetlen tagállamként még azt se hagyta jóvá nekünk Brüsszel, így ezzel is összefügghet, hogy a hivatalos adatbázis szerint még a kivitelezők szállítói előlegére se fizettek ki egyetlen fillért se. A rezsicsökkentés augusztusi módosítása után tehát a bizonytalanságok halmozódtak és most az érintettek csak reménykedhetnek abban, hogy lesz valamilyen jogszabályi lehetőség például az áramszolgáltatókhoz október 31-ig beadott igényükre tekintettel arra, hogy a tervezett fejlesztésüket tényleg meg is tudják csinálni.
Az Integritás Hatóság munkájának november 19-i megkezdése kulcsfontosságú vállalás volt a 17 pont között a jogállamisági eljárás lezárásához és ezután megnyílhat az út a 2021-2027-es uniós pénzekhez szükséges Partnerség Megállapodás megkötése előtt – jelezte a 24.hu-nak adott interjúban Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt is elárulta, hogy a helyreállítási programunk brüsszeli elfogadásáért cserébe az igazságszolgáltatás függetlenségén kívül egyéb elvárás nincs. Jelezte, hogy a pedagógusoknak beígért béremelés nagyobb része nem is a helyreállítási programból, hanem a normál Operatív Programokból jönne és azt is mondta, hogy összességében 1,5-2 milliárd eurós méretű oktatásfejlesztési program valósulna meg a különböző uniós forrásokból, benne a béremeléssel.
Biró Ferencet jelölte az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László az Integritás Hatóság elnöki posztjára, az elnökhelyettesi posztra Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán kapott jelölést - olvasható az ÁSZ friss közleményében.
Nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló, még ki nem hirdetett törvény, így tehát az nem alaptörvény-ellenes – derült ki november 3-án csütörtökön a már október 25-i keltezésű alkotmánybírósági határozatból.
Az Integritás Hatóság elnöki tisztségének betöltésére összesen 20 pályázat érkezett, közülük ötöt talált alkalmasnak az ezzel foglalkozó testület, az elnökhelyettesi tisztségre pedig 33 pályázat érkezett, közülük 13 volt alkalmas - derült ki az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) honlapján megjelent közleményből.
Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára - közölte a brüsszeli testület hétfőn. A közlemény azt jelenti, hogy az első pénzosztási körhöz hasonlóan most is forrásokhoz jut Lengyelország, Csehország és Szlovákia, de ezúttal kimarad a forrásokból Magyarország és Románia, helyükre pedig belépett Bulgária és a balti államok.
Az Európai Bizottság a közelmúltban jóváhagyta a határmenti fejlesztéseket támogató Interreg program tervét, így jövő év elejétől indulhatnak a pályázatok - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán hétfőn.
Érvényes az Integritás Hatóság vezető tisztvégviselőinek kiválasztására kiírt nyílt pályázat, „mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét” – állapította meg pénteki közleményében a helyzetet Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke azt is nyilvánosságra hozta, hogy milyen értékelési szabályrendszer és szempontok alapján fogja a következő napokban, legkésőbb november 3-ig, jelölni a három vezető személyt, akiket majd a köztársasági elnök nevez ki legkésőbb november 4-ig.
Ha nem kapjuk meg a koronavírus-válság enyhítésére szóló helyreállítási program pénzeit, akkor megvétózhatjuk azt az újabb közös adósságfelvételre épülő tervet, ami az energiaválság kezelésére szolgálna – lengette be Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a brit The Telegraph által írt körkép szerint.