Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját: ezzel az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználni - közölte a Miniszterelnökség kedden. Ez volt a tizedik program, amelyet elfogadott a Bizottság, csak ennek az elfogadása maradt hátra a 2014-2020-as ciklusból.
A júliusi 16 pontról októberre 20 pontra javult a kkv szektorban az üzleti bizalom szintjét tükröző Konjunktúramutató, míg a Bizonytalansági Mutató értéke 35-ről 38 pontra emelkedett derül ki az MKIK GVI negyedéves KKV Körkép felméréséből.
Az új online pályázati rendszer egy éve váltotta fel a régi off-line pályázati adatlap kitöltő programot, ennek ellenére a FAIR rendszer még mindig nehézkesen, körülményesen és időigényesen kezelhető felület - derül ki Keresztes András, MAPI Zrt. szakértője véleményéből.
Több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról van még egyeztetés az Európai Bizottsággal (EB) az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklust érintően - erről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán kedden reggel.
Az Európai Bizottság ellenőrző szervei a vezetői interjúk alapján 20 százalékos tűréshatárt alkalmaztak a túlárazások megítélésénél, azaz az EU körülbelül 1750 milliárd forintnyi túlárazás felett hunyhatott nekünk szemet a most záruló uniós időszakban - kalkulálható ki a Transparency International Magyarország (TIM) által készített közelmúltbeli átfogó korrupciós jelentésből. Ez a becsült túlárazás és a kormány maximális forráslehívásra való törekvése az anyag szerint már eleve magában hordozta a korrupció veszélyét, miközben a közbeszéd csak arról szólt, hogy sikerül-e az összes EU-forrást lehívnunk. A 2014-2020-as uniós ciklus kapcsán arra a veszélyre mutat rá a jelentés, hogy mivel több mint duplájára nő a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, ez erőteljes abszorpciós nyomást fejt ki, ami így növeli a korrupciós kockázatokat.
A hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban - többek között ezzel védte Orbán Viktor kormányfő a múlt héten viharos gyorsasággal végigvert, abszurd közbeszerzési törvénymódosítást ma a parlamentben. Az ellenzéki képviselőket egyrészt arra kérte, hogy jelentsék, ha bármelyik családtagja indulna közbeszerzésen, másrészt felvetette, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavar kezelésére talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", és átvennénk az ottani szabályozást. Példaként Németországot, illetve Ausztriát említette.
Visszaéltek pályázati támogatásokkal Somogy megyében, 72 millió forint kárt okozva az uniós költségvetésnek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Az ősszel kiadott menetrendhez képest nagyjából 1 hónappal csúszik az idénre tervezett mezőgazdasági pályázatok megjelenése - derül ki abból a szombaton megjelent interjúból, amelyet a Miniszterelnőkség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára adott a Magyar Időknek. Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy az egyeztetések időigénye miatt csúszik a mezőgazdasági pályázatok megjelenése. Tájékoztatása szerint az állattartó telepek korszerűsítését célzó felhívások legkorábban januárban jelenhetnek meg, míg a kertészeti pályázatok az év végére már várhatóak.
Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.
Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.
Másfél hónappal azután, hogy a kormány jóváhagyta az óriási pécsi naperőmű beruházás 3,5 milliárdos uniós támogatási szerződését, egy friss kormányhatározattal azonnal "hozzávágnak" még 1,5 milliárdot a projekt támogatásához. A fő cél az, hogy teljesen el tudjuk költeni a rendelkezésre álló uniós keretet, így megnövelik bizonyos projektek támogatását.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.
Rendkívüli kormányzati támogatásban részesül 15 megyei jogú város, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A Kormányinfó tegnapi tájékoztatóján Lázár János már beszámolt erről az információról. A határozatban felsorolt 15 megyei jogú város eltérő mértékű támogatásban részesül a költségvetésből.
Példátlan volumenben, egyszerre 1105 milliárd forintnyi összegben tett ma közzé közlekedésfejlesztési uniós pályázati kereteket a kormány, amelyek gazdaságélénkítő hatására erősen támaszkodik majd 2016-ban és amelyek megjelentetését a tegnapi Kormányinfón már előrevetítette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A nagy összegű pályázatok közzététele kapcsán külön közleményt is kiadott ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiszen fontos tudni, hogy a 7 évre rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési keretnek most mintegy 92%-át "ellőtte" a tárca.
Két napja jelent meg egy 23,2 milliárd Ft keretösszegű pályázati felhívás, melyre mától jövő péntekig tudnak pályázni az állami, illetve állami fenntartású felsőoktatási intézmények fenntartásában lévő fekvőbeteg ellátók. A gyors pályáztatás és az operatív program neve egyértelműen azt jelzi, hogy már előre megvalósított projektek utólagos uniós támogatásáról beszélhetünk, melyeket most gyorsan le kell "papírozni".
Hét ponton módosult a már november 2. óta beadható "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázati kiírás, derül ki a pályázati tájékoztató oldalról. A módosítások egy része technikai módosítás, a másik része pedig pontosítása a felhívás adott pontjának. Amint ezt már a november 27-ei cikkünkben is jeleztünk, egy hónap haladékot kaptak a pályázók a K+F pályázatok beadására. A felhívás első értékelési szakaszában a 2016. január 11-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra.
Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
November 6-án, Donald Trump választási győzelme "árnyékában" Berlinben beértek a szociáldemokraták, a zöldek...
A Pénzügyi Fröccs aktuális adásában ismét a legfrissebb és legforróbb gazdasági témákra reagálunk. Argyelán...
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
