Az utóbbi fél évben összesen csaknem 2 ezer, naponta átlagosan 10 megkeresést küldött a külföldi hatóságoknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar cégek, illetve magánszemélyek adózásának tisztázása érdekében - írja a Napi Gazdaság szerdai számában.
Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.
Kimagasló látogatottsággal, alig egy hét alatt 105 ezer oldalletöltéssel startolt a Magyar Fejlesztési Központ által létrehozott új, magyar nyelvű pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu. A közvetlen (brüsszeli kiírású) uniós források lehívásának megkönnyítését célzó, a tagországokban egyedülálló, felhasználóbarát internetes felületet legnagyobb számban a vállalkozásfejlesztés iránt érdeklődők keresték fel - írja közleményében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Az Európai Bizottság a minapi fogadta el az Európai Kutatási Tanács (EKT) 2016-os munkaprogramját és ezzel összefüggésben már meg is hirdette az első, a jövő évben támogatást jelentő pályázatát a fiatal kutatóknak. A Bizottság döntése alapján a munkaprogram 1,67 milliárd eurót tartalmaz, és az új pályázatokra állampolgárságtól függetlenül az Európában tevékenykedő - illetve ide települő - legkiválóbb kutatók pályázhatnak, hogy áttörést ígérő elgondolásaikon dolgozzanak.
Bár bő egy hónappal ezelőtt egy konferencián a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára még határozottan kijelentette, hogy semmilyen PET-palack gyártás, vagy ennek előterméke nem lesz támogatható az új uniós fejlesztési ciklusban, a napokban mégis megjelent egy ezzel ellentétes pályázati szabályváltozás.
A lakossági ingatlanok energetikai felújítását és a távfűtési rendszerek korszerűsítését célzó új pályázatok is elérhetőek lesznek hamarosan - erről Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán szerdán.
Több mint 1600 vállalkozás pályázott a hónap elején megjelent, a kis- és középvállalkozásoknak szánt kapacitásbővítési beruházásokhoz igényelhető európai uniós támogatásra - olvasható a Napi Gazdaság hétfői számában.
Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.
Két héttel azon kormányzati jelzés után, hogy őszre várhatók azok az első pályázatok, amelyek a családi házak épületenergetikai felújítását támogatják majd, olyan hírek keringenek a piacon, hogy rövidesen három olyan pályázat jelenik meg, amelyek a cégek épületenergetikai korszerűsítését támogatják majd több tíz, esetenként több százmillió forinttal.
Az Európai Bizottság elfogadta a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programot (KÖFOP), amelynek keretében Magyarország több mint 935 millió eurót tud mozgósítani azért, hogy a hatóságok által nyújtott szolgáltatásokat tovább lehessen fejleszteni - derül ki a Bizottság mai közleményéből.
Túl rövid határidővel és túlságosan szűkre szabott műszaki paraméterekkel kellett volna 1-2 ezer terepjárót, illetve mikrobuszt beszerezni egy 15 milliárd forintos keretösszegű EU-s pályázatból, ezért a szerdán megjelent miniszterelnökségi rendelet két fontos területen is lazított a szabályokon. Ennek lényege, hogy két héttel több idő van a gépjárművek beszerzésére, illetve ha a határidőig ez nem sikerül, akkor a pályázatok nyertesei módosíthatják a beszerzendő gépjárműtípust - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérdésére ma küldött válaszból. Ennek alapján sok kistelepülésen fellélegezhetnek, hogy mégis megkaphatják az új gépjárművet, illetve nem fenyegeti őket a pénzvisszafizetés veszélye.
Csütörtök este megjelent a kormányhivatalok és minisztériumok 2014-2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítését támogató felhívás a kormány hivatalos pályázati portálján. Hasonló, a későbbi nagyobb összegű forráslehívást előkészítő pályázati kiírás jelent meg nemrég az egyházi épületek későbbi energetikai felújítása kapcsán is.
A márciusban viharos gyorsasággal leállított M4-es autópálya-építés kapcsán jelenleg a félbehagyott építkezés lezárása, a felvonuló munkagépek által tönkretett közutak rendbetétele folyik, míg az út át- és megtervezése még el sem kezdődött - tudta meg a Magyar Nemzet kormányzati forrásból. Mindez abba az irányba mutat, hogy az új tervek utáni közbeszerzés időigénye miatt idén már nem folytatódik az építkezés, illetve a 4-es főút autóúttá alakításának munkálatai is arrébb vannak még.
Érdekes közlemények jelentek meg ma a hivatalos kormányzati portálon, ugyanis két hulladékgazdálkodási kiírás szabályrendszerét írták át, de nem akármilyen pályázatokét: egy 6, illetve egy 4 évvel ezelőtt meghirdetett konstrukcióról van szó. A háttér persze valószínűleg logikus: el kell költeni a meglévő forrásokat, nehogy elveszítse azokat az ország.
A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.
Hónapok óta számos cikkben felhívtuk már arra a figyelmet, hogy több Operatív Programban még viszonylag gyengén áll az EU-források kifizetése, így fennmaradt a forrásvesztés kockázata, ezt azonban most a jelek szerint mindenképpen kiiktatná a kormány. A legfrissebb Magyar Közlönyben ugyanis megjelent egy olyan kormányhatározat, amely a leginkább problémásnak vélt Operatív Programokban a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat pénzügyi eszközzé, azaz visszatérítendő forrásokká alakítaná át és így osztaná ki. Mindennek előfeltétele persze az, hogy ezt megtárgyaljuk az Európai Bizottsággal. A kormányzati törekvés teljesen érthető, hiszen a pénzügyi eszközök nem idén, hanem jövő év végéig használhatók fel.
A két tavaly őszi gazdaságfejlesztési pályázat kapcsán az eredetileg ígért egy hónap helyett még nyolc hónap alatt sem ismerhette meg minden pályázó azt, hogy végül hogyan értékelték az anyagukat, így ez a projektek megkezdését, illetve majdani lezárását is jelentősen csúsztatja. A Portfolio információi szerint azonban ez a kedvezőtlen helyzet rövidesen megváltozhat, hiszen sok milliárd forintot tesznek ki a már elbírált nyertes pályázatok, amelyek már csak a végső aláírásra várnak ahhoz, hogy eredményt lehessen hirdetni. Közben viszont az továbbra is probléma, hogy akik elkezdték megvalósítani a projektjüket, még az előleg kifizetést sem tudják kezdeményezni, mert az elektronikus pályázói felület ezt a modult még nem tartalmazza.
A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.
Technikai okok miatt cserélte ma a honlapon a pályázatok elválaszthatatlan részét képező Általános Útmutatót a két, július 9-én megnyílt feldolgozóipari kapacitásbővítő pályázatnál a kiíró - olvasható a kormány hivatalos pályázati oldalán. Az útmutató számos fontos, a pályázatokhoz kapcsolódó kérdésre iránymutatást, pontos választ tartalmaz, így érdemes mindenképpen átfutni, mielőtt a pályázat elkészítésébe az adott cég belevág.
Miután az első fél évben teljesült a kormányzat által előírt időarányos kifizetési érték, a hazai pályázati intézményrendszernek az uniós források kifizetésével foglalkozó munkatársai a napokban négyhavi bónuszt kapnak - tudta meg a Világgazdaság meg Csepreghy Nándortól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától. A közszférás bónuszt egy februári kormányhatározat tette lehetővé a 2007-2013-as uniós források maximális lehívása érdekében, de a határozat a május végi kifizetési teljesítményt veszi figyelembe, így elképzelhető, hogy a májusi, meglepően nagyra sikerült támogatás-kifizetés összefüggött a bónusz elérésének céljával is. Csepreghy jelzése szerint ha továbbra is megfeszítetten dolgoznak a munkatársak, akkor elérhető a második négyhavi bónusz is, illetve a felfüggesztett GOP-források tekintetében néhány héten belül megszületik a megállapodás Brüsszellel. A tárca ma délután kiadott közleménye szerint mintegy 2200 kormánytisztviselőt érint a plusz juttatás, amely kétszer négyhavi bónusz esetén 3 milliárd forintot jelent majd. Ez egy főre vetítve 1,36 millió forintot jelent átlagosan, amelyből tehát most ennek felét kapják meg az érintettek.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
