Az idei első félévben az eredményes közbeszerzési eljárások száma 19 százalékkal, míg az értékük 25 százalékkal zuhant a tavalyi első félévhez képest, ami elsősorban azzal függ össze, hogy jóval kevesebb az EU-s forrásból finanszírozott közbeszerzések száma és volumene - derül ki a Közbeszerzési Hatóság MTI-hez eljuttatott adataiból. ezekből az is kiderül, hogy az elindított vitás esetek száma 64 százalékkal ugrott egy év alatt.
Újabb fiatal magyar vállalkozó vehet részt az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak programjában, így akár hat hónapon keresztül építheti nemzetközi üzleti kapcsolatait, gyűjtheti tudását és tapasztalatait egy más sikeres külföldi cégvezetőnél. Ez azt jelenti, hogy már 50 felett jár azon fiatal magyar vállalkozók száma, akik éltek a közvetlen brüsszeli finanszírozású pályázati lehetőséggel, sőt ezen program testvérprogramjában, a CONNECT-ben olyan vállalkozó kedvű is akadt, aki Brazíliában töltött egy hónapot egy sikeres vállalkozó szárnyai alatt.
Az augusztus 25-én megjelent 3 pályázati felhívás a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának növelését ösztönzi, összesen 71 milliárd forint értékben - hangsúlyozta az új pályázatok kapcsán kiadott közleményben Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára - amint arra tegnapi cikkünkben mi is rámutattunk - többek között azt emelte ki, hogy a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázaton nagyvállalatok is indulhatnak. Ez kivételes lehetőség a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, mivel a kiírások döntő többségében a nagy cégek nem "rúghatnak" labdába.
Egy hónappal ezelőtti elindítása óta mintegy 210 ezres oldalletöltést ért el a brüsszeli közvetlen forrásokat ismertető pályázati honlap, a www.palyazatokmagyarul.eu oldal - közölte Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.
Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében három olyan, a vállalatok által már régóta nagyon várt kutatás-fejlesztési és innovációs pályázat, amelynek augusztusra előrehozását már nyár elején jelezte a kormány. A mai megjelenés miatt a pályázatok beadhatósága nagyjából egy hónap múlva indul el és a felhívások az új szabályok alapján 2 évig, illetve keretkimerülésig nyitva lesznek. A három pályázat együttes keretösszege egyébként 71 milliárd forint, ami sokkal magasabb a tavasszal jelzett eredeti terveknél. A keretemelés azonban nem váratlan az elmúlt hónapokbeli kormányzati jelzések alapján.
Alapvető vezérelvnek kell lennie az állami bürokrácia csökkentése keretében, hogy a polgár a megrendelő, az állam pedig a szolgáltató; az a mentalitás pedig tarthatatlan, hogy a hatóság abból indul ki, itt mindenki adócsaló - többek között ezeket hangsúlyozta abban a terjedelmes interjúban Lázár János, ami a mai Magyar Hírlapban jelent meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter interjújának időzítése a mai zárt ajtók mögötti kormányzati értékelő konferenciához igazodik és többek között azt hangsúlyozta: négy főbb területen kell változtatni az állami bürokrácia hathatós leépítése érdekében. Jelzése szerint a közigazgatás terén több száz törvény megváltoztatására készülnek, a mutyizás visszaszorítása pedig szerinte majd pozitív választói vélekedésben is lecsapódik.
Európai uniós támogatásból napelemes villamosenergia termelő erőművet hoz létre a magyar állam, az új rendszer termelői engedélyese az MVM Hungarowind Kft. lesz, amely a következő 20 évben azt a közfeladatot látja el, hogy a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználását csökkentse a megújuló forrásból előállított energia nyomán - derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A cég az állami költségvetésből támogatásként csak a saját költségén megtermelt áram áfa-tartalmát kaphatja meg, működési költséget nem számíthat fel, de minden létező esetben köteles energiát szolgáltatni saját kockázatára.
Egyre aktívabb az OTP a vállalati hitelezésben, a 2012-es 34-ről 2016-ra 39 százalékra nő a vállalati piac részaránya a bank magyarországi bevételeiben - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Csonka Tibor, az OTP ügyvezető igazgatója. A Növekedési Hitelprogram kezdeti lendülete láthatóan alábbhagyott, de az új EU-pályázatok új erőt adhatnak a programnak és a vállalati hitelpiacnak is - véli a szakember.
Magyarország továbbra is az OECD külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem képes javítani a helyezésén - mutat rá a külföldi befektetési korrupciót tiltó egyezmény végrehajtását felmérő tanulmányában a Transparency International. A Magyarországra vonatkozó fejezet többek között arra mutat rá, hogy a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét és az anyag szerint megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A szervezet 11. alkalommal vizsgálta az említett OECD-egyezmény betartását és a kapott eredmény továbbra is lesújtó. A korábbi évekhez hasonlóan ugyanis idén is mindössze négy ország - az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Svájc - alkalmazza következetesen és szigorúan az egyezmény rendelkezéseit.
Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.
Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent.
Az összes uniós pályázat kiírása 2017 júniusáig olyan versenyelőnyt nyújt a hazai szereplőknek, amelyre nem csak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem volt még példa - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán az MTI-nek.
A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.
A 2014-2020-as európai uniós költségvetési időszak hamarosan induló, új pályázataira tekintettel központi szerepet kap a szeptember 3. és 5. között a Miskolci Egyetemen megrendezendő, 53. Közgazdász-vándorgyűlés programjában az EU-források felhasználása. Szeptember 4-én, pénteken például két külön szekció is kiemelten foglalkozik majd a témával - az előadók soraiban államtitkárokkal és helyettes államtitkárokkal, a fejlesztéspolitika jelenlegi és korábbi döntéshozóival, szakembereivel. Másnap, szombaton, a konferencia záró plenáris ülésén pedig Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője és az EU-források koordinálásáért felelős miniszter tart előadást.
Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.
Miután az elmúlt hetekben az országos sajtóban is megjelentek az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 1,3 milliárd forintos uniós hátterű munkaerőpiaci projektje körüli problémák és ma az MSZP is sajtótájékoztatót tartott az ügyben, Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt jelezte, hogy vizsgálják a szövetkezet tevékenységét.
Elfogadta a kormány a megyék és a megyei jogú városok által elkészített integrált területi programokat - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.
Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
