Uniós források

Ha nagy lesz a tolongás, nőhet a vállalati K+F pályázat kerete

Ha annyira nagy lesz az érdeklődés az október 30-án megnyíló, 50 milliárdos vállalati K+F+I pályázat kapcsán, hogy egy-két nap alatt kimerülne a keret, akkor elképzelhető annak megemelése - reagált a Portfolio felvetésére egy mai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az Irányító Hatóságnak eleve van lehetősége egy húsz százalékos keretemelésre saját hatáskörben, de akár az is elképzelhető, hogy a GINOP - egyébként éppen tegnap este frissített - éves fejlesztési kerete módosuljon. Pálinkás hangsúlyozta, hogy a feszes ütemterv ellenére sem fog a Hivatal miatt késést szenvedni a pályázatok elbírálása, ugyanakkor elismerte, hogy kezdetben lehetnek még kapacitáskorlátok ezen pályázatok szakmai értékelése során. Pálinkás fontosnak tartja, hogy szigorú "szakmai szűrést" végezzenek, ugyanakkor rögzítette: a támogatási döntéseket azonban nem ők hozzák.

Elárulta a kormány az átgyúrt fejlesztési menetrendet!

Megjelent tegnap este a gazdaságfejlesztési pályázatok azon átgyúrt menetrendje, amelyre a szakma már három hónapja várt és kiderült, hogy a GINOP idén meghirdetendő teljes pályázati keretösszege mintegy 902,5 milliárd forint. Ez 156 milliárddal több, mint a tavaszi első hivatalos verzióban láthattuk, de megegyezik azzal, mint amit az NGM múlt héten már jelzett. Az új éves fejlesztési keret sok helyen csak visszaigazolja azt, amit az élet már menetközben produkált, nevezetesen azt, hogy számos pályázat megjelent. Kiderül azonban belőle az is, hogy idén egyáltalán nem lesznek energetikai pályázatok, feltehetően szoros összefüggésben Lázár János múlt csütörtöki bejelentésével, illetve az intézményrendszerben rebesgetett változásokkal. Az alábbiakban csak röviden mutatjuk be a menetrendet.

Félmillió menekült: ezt kell tennie Európának

"A migráció nem csak egy maroknyi EU-tagállam felelőssége, hanem egész Európáé. Szükséges a szolidaritás a tagállamok között a probléma megoldásához." - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marianne Thyssen a már több mint félmillió európai menekült kapcsán. Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja rámutatott, hogy az uniós tagállamoknak legkésőbb kilenc hónapon belül lehetővé kell tenniük a menekültek számára a munkaerőpiaci hozzáférést. Az uniós biztos meggyőződése azonban az, hogy minél hamarabb történik ez meg, annál jobb mind a menekülteknek, mind a befogadó társadalomnak. Elmondása szerint sok a magasan képzett menekült, igaz szintén sok az olyan, akinek alapvető írás- és olvasási nehézségei vannak, amelyet mind-mind figyelembe kell venni az emberek integrálásakor. Írásos interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio angol és magyar oldalán.

Hatalmas árvízvédelmi pályázat jelent ma meg

Megjelent ma a kormány hivatalos pályázati oldalán az "Árvízvédelmi fejlesztések" című kiemelt felhívás, amelynek keretösszege 169,2 milliárd forint.

Mennyibe fájhat a büdzsének az EU-pénzek teljes lehívása?

A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus 8800-8900 milliárd forintos kifizetett összeg mellett zárulhat le, amiből árfolyamváltozással együtt 8500-8600 milliárd forint lehet a teljes, Brüsszeltől kapott keretösszeg, "az efölötti részt a nemzeti költségvetés terhére fizeti ki a kormány" - írta meg ma a Magyar Idők Csepreghy Nándorra, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárára hivatkozva. Ebből elsőre az adódik, hogy a magyar költségvetésnek akár 200-300 milliárdos hiánynövelő tétellel is szembe kell néznie az EU-források teljes lehívásának következményeként, de a Portfolio tudomása szerint félrevezető eredményre vezet ez a logika.

Pest megye leválhat Budapestről

Egy-két éven belül el kell indítani azt a folyamatot, amelynek eredményeként Pest megye leválhat Budapestről, a régiós határok újragondolásával - mondta a Magyar Időknek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Nagy változások az EU-pályázatoknál - Ezek az első tanulságok!

Érdemes komolyan venni a kormány által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat, illetve az új uniós pályázatok korábbiaktól eltérő szabályrendszerét, mert az értékelés során ezeket nagyon szigorúan veszik az elbírálók részben a valódi eredményekre összpontosító kiírások, részben a várható külső vizsgálatok miatt - lényegében ez a kép rajzolódik ki az egy éve indult új uniós pályázati ciklus eddigi üzeneteiből és fejleményeiből. Az biztos, hogy ezt az új rendszert és a vele járó változásokat minden szereplőnek tanulnia kell még, amiben a kiírók felől az aktív, előremutató kommunikáció is segíteni fog. Ez ugyanis - egyebek mellett - csökkentheti a "bepróbálkozó", a feltételeknek nem megfelelő és ezért bizonyára elutasításra kerülő pályázatok számát. A cél eléréséhez azonban a szemléletnek, az uniós pénzhez való hozzáállásnak is változnia kell, hiszen az előző ciklus gyakorlatához viszonyítva sokkal fókuszáltabbak lettek/lesznek a gazdaságfejlesztési pályázatok, amelyek kapcsán nem érdemes trükközéssel próbálkozni.

Nyílt levélben kéri Lázárt öt szakmai szervezet

Múlt hét végéig kettő, ma pedig nyílt levél formájában már öt szakmai szervezet adott ki közösen egy állásfoglalást, amelyben arra kérik Lázár Jánost, a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy legyen állami, illetve uniós támogatás a magyar otthonok rezsicsökkentő felújításához. Az öt szervezet képviselői megjegyzik, hogy értetlenül állnak Lázárnak éppen a Portfolio konferenciáján tett bejelentése előtt, hiszen előtte számos kormányzati lépés, illetve döntés és megszólalás mutatott abba az irányba, hogy lesznek lakossági energiahatékonysági pályázatok a 2014-2020-as programozási ciklusban. Az öt szervezet ezért és a Lázár által megjelölt 2% feletti gazdasági növekedés elérése érdekében egyeztetésre hívja a kormány képviselőit, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, illetve a lehetséges utakat bemutassák. Az alábbiakban az öt szervezet levelét tesszük közzé.

Nagy változások jönnek az 1000 milliárdos EU-s pénz elköltésében

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program büdzséje 2020-ig 953 milliárd forint, a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra pedig 35 milliárd forintot lehet fordítani, a két programot pedig próbálják összefésülni a következő évekbeli tevékenységek során - többek között ezt mondta el a Magyar Hírlapnak adott, ma megjelent interjúban Köpeczi-Bócz Tamás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma európai uniós fejlesztésért felelős államtitkára rámutatott, hogy az EFOP kapcsán nagy változás a párhuzamosságok kiszűrésére törekvés, illetve az, hogy a projektgazdák helyett a résztvevőknek juttatják a forrásokat. Az RSZTOP kapcsán pedig három területen terveznek beavatkozásokat.

Kis forrásvesztésre és csúszó pályázatokra számít a szakma

A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.

Eltolták a 20 milliárdos K+F-pályázat nyitását is

Az augusztus végén meghirdetett 20 milliárd forintos keretösszegű "Kutatási infrastruktúra megerősítése - nemzetköziesedés, hálózatosodás" című pályázat kapcsán is fontos változtatások jelentek meg ma a kormány hivatalos pályázati oldalán. Eszerint a most október 15-i pályázatnyitás dátumát egy hónappal november 16-ra tolták el, illetve a pályázati felhívást 20 ponton átírták, kiegészítették. Reggel már megírtuk, hogy a másik, 50 milliárdos keretösszegű pályázati felhívást is jócskán átírták.

Felháborodást váltott ki Lázár bejelentése

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.

Tényleg jócskán átírták az első vállalati K+F+I pályázatot

A múlt heti jelzésekkel összhangban érdemben átdolgozták a kiírók a vállalatok K+F+I tevékenységét támogató 50 milliárd forintos felhívást, és emiatt valóban október 30-ra eltolták a pályázat beadhatóságának kezdetét. A támogatható tevékenységek terén több lényeges módosítás, illetve pontosítás is bekövetkezett, emellett a mérföldkövek, az önerő kérdésében is vannak változások, valamint a pontozási táblázatban (tartalmi értékelésre vonatkozó szempontok) is figyelni kell a módosításokra. Mivel az elszámolható költségek terén is "belenyúltak" a pályázatba, így az ehhez kapcsolódó költségvetési táblázatot is át kell alakítani. A hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható jogosultsági kritériumokra is nagyon oda kell figyelni. Az első értékelési fordulót a december 7-ig beérkező pályázatokra egyszerre tartják, és könnyen lehet, hogy ezzel ki is merül a teljes, két évre nyitva tartani tervezett keret.

Milyen eddig az új uniós pályázati rendszer? - Vonjunk mérleget!

Számos területen kedvező irányba változott az új uniós pályázati rendszer a 2007-2013-as ciklushoz képest, de vannak rossz irányba mutató fejlemények is, illetve az elmúlt egy évből kedvezőtlen pályázati tapasztalatok is - mutatott rá a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Trombitás Zoltán. Az Erste Bank Hungary Zrt. EU Iroda vezetője külön kiemelte az agrárgazdasági finanszírozás különböző lehetőségeit, illetve azt, hogy a teljes pályázati folyamatban mely pontokon miben tudnak segíteni az ügyfeleknek járó EU-források lehívásában.

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.

Megdöbbentek Lázár János szavain

Értetlenül fogadta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Lázár János csütörtöki kijelentését, miszerint úgy tűnik, nem nagyon jut majd EU-s pénz a lakosságnak energetikai korszerűsítésekre.

Krisán: finanszírozási vákuum alakulhat ki Magyarországon (2.)

A régi uniós ciklus pénzeinek kifutása, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának kivezetése, és a visszatérítendő uniós források kihelyezésének időigényei miatt félő, hogy 2016 első felében vákuum lesz a vállalkozásfinanszírozásban Magyarországon - hívta fel a figyelmet a Budapest Economic Forum keretében tartott előadásában Krisán László.

Vitályos Eszter: még 100 új uniós pályázat jön idén

Két évvel ezelőtt még 6-800 milliárd forintnyi EU-forrás elvesztésével kalkulált a magyar kormány, most pedig azzal, hogy a 2007-2013-as ciklus összes forrását le tudja hívni Magyarország - hangsúlyozta az elmúlt két évi megfeszített munka eredményeként előadásában Vitályos Eszter a Budapest Economic Forumon. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára rámutatott, hogy ez a megfeszített munka még a következő három hónapban is szükséges, igaz ezzel párhuzamosan a 2014-2020-as ciklus forrásaira idén még mintegy 100 pályázat meghirdetése várható.

Összeférhetetlenségben érintett az egyik miniszterelnöki biztos?

Az egyik miniszterelnöki biztossal kapcsolatban bizonyítható összeférhetetlenséget tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - írja a Nol brüsszeli forrásaira hivatkozva. A lap birtokába került dokumentumban Homolya Róbertet nevezik meg, aki az összeférhetetlenség fennállása idején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség alelnöki pozícióját töltötte be.

Még több mosógépet cserélhetnek le uniós pénzből

A négyszeresére, az eredetileg tervezett 500 millióról 2 milliárd forintra emelte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), a mosógépcsere program finanszírozását - közölte a szaktárca csütörtökön az MTI-vel.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Ricardo

Könyvet Orbánnak

Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.