Megjelent a napokban a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely jóváhagyja a Pécsi Hőerőmű közelében található - 20 hektáros önkormányzati telken megépülő - óriási naperőmű uniós támogatási szerződésének megkötését.
A magyar gazdasági növekedés fenntarthatósága érdekében a magyar kormány négy pontban kíván előrelépést elérni: az uniós pályázatok 2017 közepéig kiírásával a támogatások igénybevételének felgyorsításában, a hitelezési aktivitás növelésében, a rugalmas munkaerőpiac kialakításában, illetve a beruházások, a lakásépítés és -felújítás ösztönzésében - hangsúlyozta Varga Mihály a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint az Audi Hungária Motor Kft. által szervezett győri szakképzési konferencián.
A magyar lakosság számára csak visszatérítendő, azaz hitel alapú uniós forrást tud biztosítani a 2014-2020-as ciklusban a kormány, mert az értelmezése szerint csak ezt teszik lehetővé az EU-s jogszabályok - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfó sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében megismételte a tárcától kapott, tegnap este a Portfolio-n megjelent közlemény tartalmát, igaz ezzel továbbra is megmaradt a bizonytalanság a lakosság által várt pályázatok körében.
2016. március 8-10. között Budapesten rendezik meg a think.BDPST innovációs konferenciát, amelyen nemzetközi és magyar szakértők, vezető politikusok és gazdasági döntéshozók bevonásával platformot biztosítanak arra, hogy közép-európai régió és az Európai Unió innovációs lehetőségeit újragondolják a résztvevők - közölte a főszervező Antall József Tudásközpont V4 és KEK irodájának vezetője, Antall-Horváth Veronika.
"A lakosság számára is nyílnak fejlesztési források energetikai korszerűsítésre, azonban ezek visszatérítendő formában lesznek elérhetőek, ahol az állam támogatása a kamat bizonyos részének vagy akár egészének átvállalásában ölthet testet" - többek között ezt a választ küldte a Miniszterelnökség a Portfolio megkeresésére, amely alapján tisztázódott a két hete tartó homály a lakossági energiahatékonysági pályáztok körül. Pontosabban meglátásunk szerint csak részben tisztázódott, mert a megkapott brüsszeli és budapesti reakciók továbbra is ellent mondanak egymásnak és mindkét oldal az EU-s jogszabályokra hivatkozva vezeti le a saját álláspontját.
Heteken belül mintegy 200 milliárd forintnyi átutalás érkezhet meg az Európai Bizottságtól Magyarországra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban született minapi kedvező uniós döntés hatására - tudta meg a Portfolio egy névtelenséget kérő szakértő forrástól. Ennél kisebb, mintegy 95-155 milliárd forintnyi büntetés forog kockán a sok éve húzódó ún. aszfaltügyben, igaz ez várhatóan nem okoz majd uniós forrásvesztést Magyarországnak. Fontos részleteket tudtunk meg az összesen öt Operatív Program kapcsán Brüsszellel folytatott milliárdos nagyságrendű elszámolási vitáinkról. Ezek azonban még azért nem jelentenek komolyabb gondot, mert a kialkudott pénzügyi büntetési tételt - más számlák benyújtásával - még le tudja hívni Magyarország. A 2014-2020-as időszakban viszont már igencsak zsebre megy a játék, mert az ilyen büntetési tételeket a Bizottság levonja az országnak folyósítható keretösszegből, azaz egy-egy szabálytalan pénzfelhasználási ügy tényleges forrásvesztést okozhat. Ha a migrációs válság kezelése miatt máshogy szeretnénk elkölteni az EU-támogatásokat, akkor ezen módosítási javaslatokat nagyon nyitottan fogadná a Bizottság - jelezte a forrás.
Mintegy ötezer pályázat érkezett október elejéig a mikro-, kis- és középvállalkozásoktól a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében eddig meghirdetett 631 milliárd forint forrásra - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára egy keddi debreceni sajtótájékoztatón, amely a GINOP monitoring bizottságának első vidéken megtartott ülését követte.
Az Európai Bizottság ma fogadta el az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramjának 2016-17-re szóló új munkaprogramját, így a következő két évben mintegy 16 milliárd eurónyi, közvetlenül Brüsszelben megpályázható kutatási, fejlesztési és innovációs pénzügyi keret nyílik meg. Ez a magyar cégek és intézmények számára is fontos, hiszen olyan tevékenységekhez kaphatnak EU-s forrást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a Bizottság szakpolitikai prioritásaihoz. Ráadásul az illetékes uniós biztos egy hétfői brüsszeli konferencián azt is jelezte, hogy egy ún. kiválósági pecsétet is kiosztanak a legjobb cégeknek, ami szintén ösztönző lehet a magyar cégek számára, illetve növelheti az esélyeiket az uniós forrásszerzésre.
Az igaz, hogy az Európai Bizottság nem adhatja oda a pénzt közvetlenül egy magánszemélynek a családi ház energetikai korszerűsítésére, de egy energiahatékonysági alapnak igenis odaadhatja, így tehát Brüsszel egyáltalán nem akadálya annak, hogy a lakossági épületenergetikai pályázatok megjelenjenek Magyarországon - hangsúlyozta Brüsszelben az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő szakértője a Portfolio-nak. A forrás leszögezte: ha egyáltalán nem kerülnek sorra az ilyen korszerűsítések Magyarországon, akkor azzal megsértenénk az Operatív Programban tett vállalásunkat, igaz Brüsszel ezért nem tudna pénzügyi szankciót kivetni ránk.
Magyarázatot vár az Európai Bizottság a magyar hatóságoktól az Út a szakmaválasztáshoz elnevezésű programmal kapcsolatban felmerült visszásságokra - tudatta kedden az MTI-vel Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti (EP-) képviselője Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos írásbeli válaszára hivatkozva.
Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.
Egy hete jelentette be a kormány, hogy dolgozik egy munkacsoport azon, hogy hogyan, milyen keretek között lehet szétválasztani Pest megyét az EU-támogatások nagyobb felhasználása érdekében. Mindez várhatóan csak a 2020-tól induló új uniós költségvetéssel párhuzamosan válhat valósággá, de addigra a közép-magyarországi régióban a közigazgatás terén is radikális változásokat okoz majd. Azt, hogy miért érdemes gondolkodni a lakosság legalább negyedét és a cégek százezreit érintő változáson, az alábbi három ábra elég jól megragadja. Az persze egyelőre óriási kérdés, hogy hogyan néz ki 2020 után az EU kohéziós politikája és mennyi pénzre számíthat majd így az ország, azaz egyáltalán "megéri-e" feldarabolni a megyét.
A magyarországi gazdasági média vezető szereplője, a Portfolio az Uniós források rovat bővítése nyomán komoly szakmai ambíciókkal rendelkező munkatársat keres
UNIÓS FORRÁSOK HÍRSZERKESZTŐ
munkakör betöltésére. Az ideális jelölt már rendelkezik 1-2 éves szakmai tapasztalattal a fejlesztéspolitika és az uniós pályázatok területén és főállású hírszerkesztőként csatlakozik a Portfolio csapatához.
A 2014 és 2020 közötti európai uniós források a magyar gazdaság utolsó felkészülési lehetőségét jelentik a 2020 utáni időszakra, amikor már várhatóan nem lesznek ilyen típusú beruházási támogatások - hangsúlyozta újra a kilátást egy miskolci nagyprojekt záró rendezvényén Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, illetve miniszter-helyettese emiatt azt szorgalmazta: a jelenlegi lehetőségekkel úgy kell élni, hogy az Európai Unió felzárkóztatási támogatása nélkül is legyen legalább akkora gazdasági növekedés az országban, mint most.
Három ponton is módosult az a februári kormányhatározat, amely a közszférában 3-8 hónapos plusz bérrel motiválja azt a néhány ezer kormánytisztviselőt, aki a 2007-2013-as EU-források teljeskörű lehívásán megfeszítetten dolgozik. Az egyik legfontosabb, hogy immár november 30. helyett december 15. lesz a teljesítmény mérésének alapja, de mivel a bónuszt is csak idén lehet kifizetni (mint a többi EU-forrást), így ezt az idei bérszámfejtésbe beszorítva még karácsony körül megjöhet a plusz pénz.
Elfogadta csütörtökön az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácsa azt a költségvetési módosító javaslatot, amelynek révén az unió idén mintegy 400 millió euróval több kötelezettséget vállalhat a migrációs válság kezelése érdekében.
Három pillérre épülő szakmai programot indít el a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a hazai kis- és középvállalkozások exportjának bővítése érdekében. A szervezet a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet a magas hozzáadott értékű magyar termékek és szolgáltatások nemzetközi piacszerzésére, illetve a hazai innovatív vállalkozások, startupok külpiacra juttatása is kiemelt figyelmet kap. Új elemként jelenik meg továbbá a határainkon kívül élő magyarok üzleti kapcsolatrendszerének erőteljesebb kiaknázása is - hívja fel a figyelmet közleményében az MNKH.
Magyarországon eddig hiányzott egy egységes "felhordó" rendszer, ami a kezdő vállalkozásokat eljuttatná a növekedés fázisába, illetve a kockázati tőkepiac szereplőihez, de ennek kialakítása most megkezdődik egy két pályázatból álló rendszer keretében - jelezte egy háttérbeszélgetésen Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke hozzátette, hogy az első fázisban gyorsan dönt majd egy szakértői testület, hogy néhány millió forint megítélhető-e az ötletgazdának, amely összegből kidolgozhatja a projektjét és megszerezheti a legelső visszajelzéseket. Ha ez sikerült, akkor egy másik pályázaton további mintegy 60 millió forintot kaphat a növekedéshez, inkubátorok közreműködésével. Ezen két pályázat mellett idén ősszel megjelenik egy olyan felhívás is, amely nem csak startup jellegű vállalkozásokat ösztönöz 10-130 millió forintot prototípus kifejlesztésére és piacra vitelére.
Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.
Megjelent a Magyar Közlönyben az 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Program idei pályázati menetrendje, amely szerint idén 710 milliárd forintnyi pályázat meghirdetése várható. A legelső kiírás egyúttal tegnap már meg is jelent a kormány hivatalos pályázati oldalán: az 51,5 milliárd forintos keretű "Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása" című (VP-4-11.1.-11.2.-15 kódszámú) felhívás, amelyre november 7-től mindössze egy hónapon át lehet pályázni. Ezzel párhuzamosan az elsők között lehet pályázni a 159 milliárdos keretű Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésre is (AKG, VP4-10.1.1-15).
Május közepén írtam az MMM-ről, mert akkor vágott osztalékot a cég. Érdekes módon akkor a befektetők ezt nem értékeltek...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
