• Megjelenítés

Uniós források

Itt a válasz: hiába fenyegetik szankciókkal Magyarországot!

Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt - ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot. Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből. A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

Óriási EU-pénzről beszélt Lázár - Mi a háttér?

A magyar kormány kifizette a mai nappal a 8200 milliárd forintos uniós támogatást, amit vállalt - többek között ezt hangsúlyozta a mai Kormányinfo nevű sajtótájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője azt is megjegyezte, hogy ezzel párhuzamosan van még egy 400-600 milliárdos árfolyamnyereség, amit még ki tud fizetni a kormány. De honnan jön ez és hogyan állunk az EU-források kifizetésében? Gyors helyzetkép, illetve háttér.

Végre látjuk, hogy ki hol nyert az új EU-s pályázatokon

Mától élesedett a kormány hivatalos pályázati oldalán egy nagyon hasznos szolgáltatás, az új ciklusbeli támogatott projekteket térképes megoldással bemutató program - hívta fel a Portfolio figyelmét egy piaci pályázati szakértő.

Kemény üzenet jött az uniós K+F-pályázatra készülőknek

A 2020-ig tartó uniós költségvetési időszakban a kutatás-fejlesztés (K+F) csak akkor támogatható, ha annak eredményeképpen új termék születik, ha ez elmarad, akkor vissza kell fizetni a támogatást - mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára egy mai budapesti rendezvényen.

Nagy változások jönnek novembertől a közbeszerzések terén

A közbeszerzési eljárásokban résztvevő gazdasági szereplőket érintő fontos változások lépnek életbe 2015. november 1. napjával, amikor a jelenlegi tervek szerint életbe lép az új közbeszerzési törvény. A jelenlegi törvényjavaslat alapján az látszik, hogy sok esetben könnyebbé válik a közbeszerzési eljárásokban való ajánlattétel, illetve részvételre jelentkezés, így várhatóan jelentősen bővül a résztvevő gazdasági szereplők köre, és ennek következtében a verseny. A főbb változások érintik többek között az üzleti titok, a kizáró okok és alkalmassági követelmények, valamint azok igazolásának szabályozását.

Jócskán átírták a humánerőforrási pályázatok menetrendjét

Egy augusztusi kormányhatározatban kapott feladatnak megfelelően átdolgozta Seszták Miklós vezetésével az emberi erőforrás tárca az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretét, azaz az idénre tervezett pályázatok menetrendjét és keretösszegeit. Ez az átdolgozás egyébként elég jelentősre sikeredett, ami részben azt is jelenti, hogy a pályázatok meghirdetésének csúszását most átvezették a menetrendbe is. Közben pedig több esetben érdemben megemelték a pályázatok keretösszegét. Utóbbi egyébként szintén egy (tavaszi) kormányhatározatból következik, amelynek célja, hogy 2016-ban a gazdaságba áramló uniós pályázati kifizetés minél magasabb legyen.

Felforgató német javaslat: mi is nagyon megéreznénk (2.)

A közös uniós költségvetés döntő részét nemzeti érdekek által vezérelt célokra, illetve régebben kiharcolt politikai "előjogokra" költjük, miközben a nyakunkon van a menekültválság, ami igazán európai feladat és sürgős lépésért kiált - lényegében ez volt az a kemény költségvetési üzenet, amire felfűzte a felforgatónak mondható javaslatait egy mai brüsszeli konferencián a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble nemcsak a 2020 utáni többéves uniós keretköltségvetés alapvető változtatására tett ma javaslatot, hanem a már most futó 2014-2020-as ciklus pénzügyi megállapodását is felülvizsgáltatná amiatt, hogy a menekültválság kezelésére több pénzt lehessen fordítani.

Juncker: a határok és a szívek bezárása nem megoldás (2.)

2015 szeptemberét írjuk, és közben a hideg esőben menekültek ezrei alszanak Európa utcáin, amiért a történelem egyszer számon fogja kérni az illetékeseket - kezdte kemény hangú, olykor vicces megjegyzéseket is tartalmazó rövid előadását egy brüsszeli konferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: "látunk olyan országokat, amelyek lezárják a határokat, bezárják szívüket", de leszögezte: "a határok lezárása nem jelent megoldást". Ezt azzal is indokolta: "olyan emberek, akiknek sikerült Asszad elől elmenekülnie, nem fognak megállni egy kerítés előtt". Hozzátette: "mindenkinek szolidaritást kell vállalnia, szolidaritást kell tanúsítania", de nem elég ezt csak szavakban hangoztatni, hanem tettekre van szükség.

Hogyan csökkentsük az állami bürokráciát?

Ma elindult "Az adminisztratív terhek csökkentése" című (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 kódszámú) kiemelt felhívás tervezetének partnerségi egyeztetése - hívja fel a figyelmet a kormány hivatalos pályázati oldala.

Kemény brüsszeli üzenet: nem épülhet fal EU-pénzekből

Több országban is látom a nagy rohanást a 2007-2013-as uniós források minél magasabb arányú lehívása érdekében, ami érthető, de az abszorpció magas mértéke még nem garancia a megfelelő gazdasági hatásra - figyelmeztetett egy mai brüsszeli költségvetési konferencián Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa elég nyíltan beszélt arról, hogy az erőfeszítések ellenére lesznek EU-tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni. Bár nem nevesített senkit, de tudomásunk szerint nem Magyarországra utalt. Egy másik összefüggésben viszont egyértelműen ránk (is) utalt, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy EU-forrásokból falak épüljenek az egyes országok közé. Utalása szerint ugyanis ilyen javaslatot is felvetett több tagállam a menekültválság kezelése kapcsán. Szavai szerint falak helyett hidakat kell építeni az EU-forrásokból.

Brüsszel: a világháború óta nem láttunk ilyet, lépnünk kell

Egyszerre legalább két válság zajlik az EU-ban, hiszen a tejágazatban is súlyos a feszültség, közben pedig a menekültek száma már nagyobb, mint ahányan a második világháború során országot váltottak - emelte ki egy mai brüsszeli konferencia nyitóelőadásában az Európai Bizottság alelnöke. Kristalina Georgieva, költségvetésért és humánerőforrásokért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy ezekre a hatalmas kihívásokra lépni kell a büdzsé forrásainak rugalmas felhasználásával, de közben arra is gondolni kell, hogy ha most többet költ az EU a menekültügyre, akkor lehet, hogy 6-9 hónap múlva egy más típusú válság kezelésére nem lesz elég forrás. Részben ezen téma kapcsán utalt arra is, hogy a kínai lassulás is láthatóan megrázza a pénz- és tőkepiacokat, így ezek hatásával is kalkulálni kell.

Jön, jön, jön: az állami rezsicsökkentés

Az állami rezsicsökkentés megvalósításához szükséges intézkedésekről döntött a kormány a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Ezek szerint a minisztereknek csütörtökig kell kimutatást készíteniük, hogy mely állami szolgáltatási díjakat csökkentenék, vagy szüntetnék meg és ez milyen hatással járna.

Így jutnánk el a példátlan magyar pénzügyi szankcióhoz

A lisszaboni szerződés szerint, ha egy tagország súlyosan megsérti az alapvető emberi jogokat, mint például a mozgás szabadságát, akkor van rá a jogi lehetőség, hogy ellene a kohéziós forrásokban szankciókat alkalmazzanak - jelezte a Portfolio kérdésére egy névtelenséget kérő vezető uniós forrás hétfő este. A kérdést annak kapcsán tettük fel, hogy a menekültügyi vita miatt például az osztrák kancellár és a német alkancellár az utóbbi hetekben már nyíltan felvetette a Magyarországnak járó uniós források terén a szankció lehetőségét, igaz Angela Merkel kancellár nem tartja helyénvalónak ezt.

Így is gyorsítja a kormány az EU-s kifizetéseket

Bár csak ma jelent meg a közlemény, de már egy hete érvényben van az a szabály, amely szerint az illetékes helyettes államtitkárság eltörölte az utófinanszírozott kifizetési kérelmekre vonatkozó százalékos és összegszerű korlátot a regionális fejlesztési programokban. Amint egy közelmúltbeli körkép alapján rámutattunk: regionális szinten az észak-magyarországi és az észak-alföldi programokban van most a legnagyobb elmaradás az augusztus végi kifizetési célokhoz képest, így feltehetően ezen programoknál jön ez a friss döntés most a legnagyobb segítségként.

Falba ütközne Orbán menekültügyi uniós büdzséjavaslata

Az EU-tagok már 2013-ban megállapodtak a 2014-2020-as időszak várható uniós költségvetési befizetéseiről, így ez egy felső korlát, amelynek felfelé elmozdítását el szeretnénk kerülni, az összes tagállam egyetértésével ez persze megoldható lenne - jelezte egy vezető uniós forrás ma délután a Portfolio kérdésére. Ez egyúttal abba az irányba mutat, hogy lényegében nem lehetne kivitelezni azt a magyar kormányfő által a közelmúltban felvetett javaslatot, hogy a közös uniós büdzsé befizetéseinek növelésével és a kiadásainak vágásával jöjjön létre egy 3 milliárd eurós mentőalap Szíria szomszédos országainak stabilizálására. A büdzsé átszabásának korlátai lényeges szerepet játszhatnak abban, hogy a legfrissebb magyar javaslat már jelentős hazai költségvetési forrást ajánlana fel a közel-keleti helyzet stabilizálására. Ezt az összefogást más tagállamok kapcsán is járható útnak tartja a vezető, de névtelenséget kérő uniós forrás. Ő egyúttal azt is felvetette, hogy az egyes tagállamok dönthetnek úgy: a Brüsszeltől megkapott kohéziós források egy részét más célra, így például nagyobb részben a menekültügyi problémák kezelésére fordítják.

Még a legjobbak is eleshetnek az EU-s pénztől, ha későn ébredtek

A Portfolio piaci információi szerint várhatóan 150 milliárd forint alatt marad a múlt pénteken éjjel felfüggesztett legnagyobb gazdaságfejlesztési pályázat igényelt keretösszege, mégsem dőlhetnek hátra még a legjobb projekttel indulók sem. Ennek oka a szakaszos elbírálásban keresendő, ugyanis lehet, hogy az augusztus 15-ig, azaz az első szakaszban benyújtott pályázatoknál még a lécet felülről éppen meghaladó pályázat is nyer, közben viszont éppen ez apaszthatja le a keretösszeget azon pályázatok elől, amelyek sokkal magasabb pontszámot kapnak a második fordulóban.

Tényleg özönlöttek a tízmilliárdok a legnépszerűbb kkv-pályázatra

Az e hét hétfői adatok alapján a tavaly meghirdetett két GINOP-felhívásnál már csak összesen 7 pályázatnál nem született döntés, az idén meghirdetett további három GINOP-pályázatnál pedig az összesített támogatási igény mintegy 163 milliárd forintot tett ki - közölte a Portfolio érdeklődésére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.

Így jöhetett össze a 80 milliárdnyi hibás EU-s pályázat

A pályázati kiírás rengeteg kizáró oka, a zavaros feltételrendszer és a nem egyértelmű pontozótábla, a másik oldalon pedig a kalandor, kókler pályázati tanácsadók is kellettek ahhoz, hogy nagyon magas legyen a hibás pályázatok aránya a ma felfüggesztésre kerülő GINOP-1.2.1. pályázatban - fejtette ki meglátását a Portfolio minapi cikkére írt kommentárjában egy névtelenséget kérő pályázati szakértő. Egy másik, szintén név nélkül kommentárt küldő szakértő azt járta körbe, hogy miért a Szabad Vállalkozási Zónán kívüli területeken zajló beruházások kapcsán volt erősebb az érdeklődés, amelynek támogatását így a GINOP 1.2.2.-ben már augusztus végén azonnali hatállyal fel is kellett függeszteni.

Ezért ütik Magyarországot - Nagyon fájna a szankció

Alapvetően sérülhetne a magyar gazdaság következő évekbeli növekedési modellje, ha az egyre keményebb osztrák, illetve német fenyegetések valósággá válnának és a menekültkvóta miatt a Magyarországnak járó EU-támogatások egy részét elvennék, illetve befagyasztanák. Jó ugyanis tudni, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese volt és lesz az EU szolidaritását jelző kohéziós politikának. Közben pedig a közös kassza legnagyobb befizetői között találjuk azokat az országokat, akik az Európai Bizottság kvótarendszere szerint a legtöbbet vállalnák magukra a menekültügy kapcsán is. Részben tehát érthető a háborgásuk, de a téma a pénzügyi vonatkozásoknál sokkal összetettebb, belpolitikai megfontolások is sok esetben szerepet játszanak az eldurvult nyilatkozatokban, illetve döntésekben. Azt sem szabad elfelejteni azonban, hogy Magyarország a menekülthullám frontországa, így vajmi keveset segít rajtunk az 54 ezer fős, brüsszeli áthelyezési javaslat.

Ő lesz az Európai Bizottság új budapesti képviseletvezetője

Zupkó Gábort nevezték ki az Európai Bizottság budapesti képviseletének a vezetőjévé - jelentette be szerdán a Bizottság Brüsszelben. Ő Szűcs Tamást váltja, akinek megbízatása december elsején jár le.
Zupkó jelenleg a brüsszeli bizottság kommunikációs főigazgatóságán igazgatói tisztséget tölt be, és 2005-ben csatlakozott az intézményhez.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility