Egy uniós rendelet tartalmának tisztázása nyomán a Miniszterelnökség arra hívja fel a figyelmet, hogy mostantól ingyenesen, biztosítéknyújtási kötelezettség nélkül juthatnak hozzá többek között az önkormányzatok a vidékfejlesztési támogatásokhoz, illetve az előlegekhez.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében 600 milliós keretösszegű, vissza nem térítendő támogatással segíti a magyar családokat, hogy elavult háztartási nagygépeiket új, magas energiahatékonyságú berendezésekre cseréljék - olvashatjuk az NFM közleményében. A pályázók hűtő- vagy fagyasztó készülékeket, mosó- vagy mosó-szárítógépeket szerezhetnek be a bolti árnál 25-45 ezer forinttal olcsóbban a programban résztvevő üzletekben. A támogatási kérelmeket augusztusban lehet majd benyújtani.
A beazonosítható számlák 54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak meg - derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói, hiszen a megye ugyanebben az időszakban csak alig több mint 300 milliárd forintnyi EU-pénzt nyert.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban Bács-Kiskun megye rendelkezésére álló 63,2 milliárd forint kétharmadát már lekötötték a sikeresen pályázók, a fennmaradó részről pedig várhatóan heteken belül megszületnek a döntések - jelentette be Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerdán Kecskeméten.
Akár 882,9-949 milliárd forintba is kerülhet a magyar adófizetőknek a Budapest-Belgrád vasúti gigaprojekt - vezeti le saját információiból következtetve a Magyar Nemzet. Az elmúlt hetek híráramlása alapján immár százmilliárd forintos tételek repkednek, zavaros a kép, de érdekes új információ a cikkből, hogy a beruházás 85%-ára felveendő kínai hitel kamata évi 2-3% lenne attól függően, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben.
A megyei jogú városoknak szóló Modern Városok Program után jövőre a kormány minden településtípus, azaz a kisebb városok, községek számára is felkínálja a fejlesztés lehetőséget - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Földeákon egy lakossági fórumon. Lázár már március elején is jelezte, hogy a 10-50 ezer fős települések számára is kész a kormány jelentős forrásokat nyújtani egy fejlesztési program keretében.
Az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti szakaszának megépítésére 131,2 milliárd, míg az M7-es autópályát Kaposvárral összekötő R67-es gyorsút egy szakaszára 96 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a tegnap megjelent Magyar Közlönyben.
Az előző uniós ciklus forráselosztásának informatikai rendszerénél talált súlyos szabálytalanságok miatt a szerződések 100%-át, azaz 18 milliárd forintot követel vissza az Európai Bizottság, de ezt a magyar kormány nemzetközi példák alapján megpróbálja a negyedére lealkudni - írja a Világgazdaság. A Miniszterelnökségtől azt a tájékoztatást kapta a lap, hogy büntetőfeljelentés készül a 2007-2009 közötti szerződések az ügyében és ettől függ az ügy folytatása, a döntések pedig heteken belül megszületnek.
Megjelentek az Agrármarketing Centrum új pályázatai, melyek keretében akár 50%-os támogatás is igényelhető. Három kategóriában, 90 millió forintos keretösszegből, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a magyar élelmiszer gazdaság termékeit népszerűsítő, agrárágazatunkat bemutató egyesületek, alapítványok és szakmaközi szervezetek.
Több mint 51 milliárd forintból korszerűsítik a Kelenföld-Százhalombatta közötti, 20,5 kilométeres vasúti vonalszakaszt, a fejlesztésnek köszönhetően 2020 végétől óránként 120 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok - hangzott el a korszerűsítési projekt alapkőletételén.
A nemzetközi, határokon átívelő korrupció a legaggasztóbb és legveszélyesebb trend, illetve az, hogy egyes országok, demokráciák olyan rendszereket működtetnek, ahol a korrupció szervesen kapcsolódik ahhoz, ahogy az országot irányítják, a kormányzáshoz - többek között ezt emelte ki a Transparency International Magyarország mai budapesti konferenciáján Giovanni Kessler. Az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) Magyarországgal kapcsolatban a költségvetés átláthatóságát sürgette és azt hangsúlyozta, hogy a korrupció tönkreteszi a gazdasági teljesítményt és a közbizalmat. Giovanni Kessler az Európai Ügyészség felállítása mellett érvelt, amelyből egyelőre Magyarország kimarad. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást más konferencia résztvevők is szorgalmazták. A Fidesz-frakció közleménye szerint "A Transparency International a Soros-féle korrupció része."
A márciusi 101 milliárd forint után áprilisban mindössze 61 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetettek ki Magyarországon a nyertes pályázóknak - derül ki szokásos havi elemzésünkből. Az első négy hónapban összesen csak 313 milliárd forintnál járunk, így egyelőre kérdéses, hogy sikerül-e teljesíteni a jogszabályban "előírt" legalább 2064 milliárd forintos kifizetési célt, amire a bónuszrendszer alapul. Bár a kormány március végére a 7 évre szóló keret 103,4%-ára meghirdetett pályázatokat, a meghirdetések nem álltak le, hiszen április során további 5 felhívás jelent meg 19 milliárd forintos keretösszeggel.
Lettországi származásom alapján néha nehezen értem, hogy mi zajlik Magyarországon, és az EU-források hatásai mellett az EU alapértékeiről is beszélni kell, hogy ne törjön ki újra az elmúlt napokhoz hasonló vihar - jegyezte meg egy mai budapesti konferencián a finom kritikáját az Európai Bizottság EU-támogatásokért felelős főigazgató-helyettese. Normunds Popens ezzel együtt dicsérte is a Magyarország által a 2007-2013-as ciklusban elért gazdasági eredményeket. A Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős főigazgatója részben a menekültválság kezelésére utalva azt szorgalmazta, hogy az EU 27 tagállamának egységesen kell fellépnie a kihívások kezelésében, míg Zupkó Gábor, a Bizottság magyar képviseletének vezetője úgy fogalmazott: a néha kemény közbeszéd mögött a legtöbb területen jó az együttműködés a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A konferencián elhangzott további üzenetek:
A magyar hatóságok mind a 15 Operatív Program záró pénzügyi jelentését határidőre elküldték az Európai Bizottságnak és 106%-os teljesítéssel zárta Magyarország a 2007-2013-as ciklust - emelte ki a Miniszterelnökség mai fejlesztéspolitikai konferenciájának nyitó előadásában Vitályos Eszter, a tárca államtitkára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 520 milliárd forintos volt a túlvállalás mértéke, ami végülis a magyar költségvetésre "száll át". Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte az EU-források jelentős makrogazdasági hatásait, amelyek segítettek kilábalni a válságból és mostanra hozzájárultak a stabil pénzügyi-gazdasági környezethez.
Ha szigorú szemmel vizsgáljuk, akkor a március végéig megjelent összes EU-pályázatnak csak a 46,5%-a szolgál közvetlen gazdaságfejlesztési célt, ha viszont kicsit lazábban nézzük, akkor 53,9%-ra ugrik az arány, azaz kicsit még mindig elmarad a kormány a sokszor hangoztatott 60%-tól. Mivel utóbbit a 7 éves uniós keretre vállalta a kabinet, így ehhez viszonyítva már 48,1%-55,8%-ra javulnak az arányok, ráadásul még mindig van lehetőség a számok feljebb tornászására.
Évi 50-60 millió forintnyi támogatást kaphatnak 5 éven át azok a kutatók, akik a világ bármely pontján megállnák a helyüket, de Magyarországot választják - mondta el az új kutatási kiválósági program hátterét a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a közel 1 millió eurónyi támogatás "vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is", de nem lesz könnyű elnyerni, ahogy a bő 80 milliárd forintos keretből gazdálkodó hazai Innovációs Alap támogatásainál is további szigorításra, előzetes helyszíni ellenőrzésre lehet számítani. Pálinkás szerint "kemény feladat lesz", de sikerülhet évente átlagosan 7 milliárd forintnyi kockázati tőkét kihelyezni a gazdaságba a Hivatal szakmai felügyeletével felállított alapból.
A franciák és a lengyelek követeléseit beépítve még magasabb, 91-113 milliárd euró körüli egyösszegű "kilépési számlát" követel az Európai Bizottság Nagy-Britanniától - kalkulálta ki a Financial Times, amelynek hírére újabb hisztérikus brit reakciók születtek. Közben Brüsszelben az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója bemutatta a tárgyalási stratégia fő irányait és elismerte: fel vannak rá készülve, hogy a kemény ellenállás miatt zátonyra futnak az egyeztetések. A tényleges tárgyalások egyébként még mindig nem indulnak el, csak a június 8-i brit parlamenti választások után fognak, így mindez a nehéz tárgyalások előtti üzengetésnek, a minél jobb tárgyalási pozíciók felvételének is betudható. A keményebb bizottsági hozzáállás azonban mindenesetre jó Magyarországnak, hiszen esélyes, hogy nem lesz (akkora) lyuk az EU közös kasszájában 2019-2020 körül, így a folyósítható EU-támogatások összegéből sem veszítenénk.
A kötött pályás közlekedésre mintegy ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2022-ig, a 2014-2020 évekre szóló fejlesztési időszakban, a biztonságos forráselköltés érdekében a magyar kormány ezen a területen is túlvállalást készít elő hazai keretből - mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Jövőre minden eddiginél több, 2418 milliárd forintnyi EU-támogatást tervez kifizetni a kormány, de arra az esetre is felkészült, ha - egy friss kormányzati figyelmeztetéssel összhangban - valamiért elakadnának a kifizetések Brüsszel felől, derül ki a kedden közzétett 2018-as költségvetési törvénytervezetből. A terjedelmes anyagba szó szerint beleírták, hogy a kormány a 7 évre szóló EU-pénzek döntő részét el akarja költeni 2018 végéig, ami így jövőre 13%-os beruházás- és 4,3%-os GDP-növekedést váltana ki. Arra, hogy mi hajtja majd ezután a magyar gazdaságot, egyelőre csak néhány utalást találunk az anyagban: a 2022-ig terjedő nagyszabású útépítési program mintegy felét már hazai költségvetési forrásból tervezi finanszírozni a kormány és emellett lesz még néhány nagyberuházás, mint például a paksi bővítés, illetve néhány budapesti fejlesztés.
Három megyében hirdettek nyerteseket a Terület- és Településfejlesztési Program (TOP) keretében. Vas megyében, első körben 104 projekt összesen 11,6 milliárd forint támogatásban részesül. Csaknem tizenhárom milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások (gazdasági, turisztikai, egészségügyi, szociális, energetikai fejlesztések) Nógrád megyében, melyek nyár végén kezdődnek meg. Békés megyébe pedig több mint 18 milliárd forintnyi európai uniós forrás érkezik.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
