Bár a minap már elkezdődött a 3-as metró északi szakaszának felújítása, a projekt műszaki dokumentációját majd csak a napokban küldi el a pénzügyi támogatás megszerzése érdekében Brüsszelbe a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - jelezte a tárca a Világgazdaságnak. Ezt követően dől majd csak el véglegesen, hogy az Európai Bizottság támogatja a projektet.
Jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált lenne a strukturális alapok kifizetését összekapcsolni a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével - ezt először ismerte el egy magasrangú uniós illetékes a minap, noha már hónapok óta ezzel az "árukapcsolással" fenyegette például Magyarországot az EU jogi biztosa. Ettől még nem dőlhetünk hátra, mert több nagy befolyású tagállam arra törekszik, hogy a 2020 utáni EU-pénzekről szóló tárgyalásokon elővegyék a kérdést és a strukturális alapokon túl az összes uniós támogatásra, azaz horizontálisan, kiterjesszék a pénzkifizetés kérdését.
A hétfő esti brit kormányzati egyeztetésen felhatalmazták a miniszterek Theresa May kormányfőt arra, hogy az eddigi 20 milliárd helyett akár 40 milliárd eurónyi Brexit-kilépési számlára is rábólintson, emellett az Európai Bíróság joghatóságát is tartósan elismernék a 3 millió uniós állampolgár nagy-britanniai jogainak védelme érdekében - tudta meg névtelen forrásokra hivatkozva a brit ITV News. Ez drámai fordulat a cikk szerzője szerint, de azért a Financial Times ennél óvatosabb megfogalmazást használ: tudomásuk szerint May csak akkor megy el a 40 milliárd eurós "keretig", ha közben biztosan látja, hogy el tudja érni a decemberi EU-csúcson a kilépési tárgyalások második fázisba léptetését és a végső kilépési számláról úgysem most állapodnak meg a felek.
A Portfolio kalkulációi szerint még akkor is el tudná érni idén a két fontos gazdasági célját - EU-pénz kifizetési cél és adósságráta csökkentése - a magyar kormány, ha a ma kezdődő ötnapos európai bizottsági audit nyomán esetleg "befagyasztanák" Magyarország felé az EU-támogatások kifizetését. Ha ez tényleg így történne, akkor januártól hirtelen hatalmas forrásokra lenne szüksége az államnak, ugyanis az EU-pénzek brüsszeli megszakítását-befagyasztását sok idő "visszacsinálni", a tavaszi választásokig viszont gőzerővel kell pörgetni itthon a pályázati kifizetéseket.
Csütörtökön hirdetett eredményt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (VÁLLALATI KFI_16) konstrukció harmadik fordulójában, amelynek keretében 80 közép-magyarországi vállalkozás nyert 80-500 millió forint közötti forrást, együttesen több mint 16 milliárd forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból. Az elnyert támogatást jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új termék, prototípus vagy technológia fejlesztésére tudják felhasználni a nyertes cégek.
Hitelminősítői döntést nem hozott, hiszen az nem szerepelt a naptárban, de mégis lényeges üzeneteket fogalmazott meg Magyarország kapcsán csütörtök késő este váratlanul megjelent éves felülvizsgálati anyagában a Moody's Investors Service. Éppen ma reggeli elemzésünkben jegyeztük meg, hogy a Moody's-tól idén még elemzést sem kaptunk, de ez most megérkezett.
A 2020 utáni kohéziós politikára szánt költségvetési források megnyirbálásának az EU egysége látná kárát - figyelmeztet az Európai Bizottság regionális főigazgatósága által készített háttéranyag, ami a status quo fenntartása mellett tör lándzsát. A Brüsszel által mérlegelt három forgatókönyv egyike sem diszkvalifikálná Magyarországot, de a politikában potenciálisan bekövetkező reformok már hatással lehetnek a pénzes boríték tartalmára. A jogállami elvek kohéziós politikába történő becsatolását a forrásokhoz való hozzáférés előzetes feltételeként több tagállam is támogatta a szerdai tanácsi vitában - számol be a BruxInfo.
Sokszáz oldalas fejlesztési terveket küldenek el az Európai Bizottságnak a tagállamok amiatt, mert túlzottan komplex és nem a mérhető eredményekre fókuszál az EU vidékfejlesztési stratégiája, de ezeket rengeteg idő elbírálni, így nagyon lassan indultak csak el ezek a fejlesztési tervek - állapította meg kedden közzétett kritikus jelentésében az Európai Számvevőszék.
Már az egész ország területén, összesen 642 MFB Pontban juthatnak kedvező feltételek mellett hosszú távú - főként versenyképességük javítását célzó - pénzügyi forráshoz a magyar kkv-k. Az MFB hálózatos modellje Európában egyedi megoldás, amely egyesíti a különböző közvetítői rendszerek előnyeit és gyorsabbá, olcsóbbá, hatékonyabbá teszi az uniós visszatérítendő támogatások szétosztását. De lássuk, hogyan is működik pontosan a 2016 tavaszán indított rendszer, miért volt rá szükség, és mennyire sikeres.
Öt gazdaságfejlesztési célú uniós pályázat szabályrendszere is módosult tegnap, illetve ma, amelyekről sorozatosan jelentek meg közlemények a hivatalos uniós pályázati oldalon. Az alábbiakban a főbb változásokat, illetve az ezek átnézéséhez szükséges linkeket foglaljuk össze egy cikkben.
Ahhoz, hogy az uniós állampolgárok minél inkább magukhoz közelinek érezzék az uniós döntéshozatalt, azaz kevesebb dologról döntsön Brüsszel, de hatékonyabban, egy új munkacsoportot hozott ma létre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Ez a szubszidiaritással, az arányossággal és a "kevesebbet hatékonyabban" módszerrel foglalkozó munkacsoportot jelenti, jövő január elsején áll majd fel hivatalosan és jövő nyárig kell letennie a javaslatait az asztalra.
Immár a mikrovállalkozások is igényelhetik a kutatás-fejlesztési és innovációs célú nulla százalékos uniós hitelprogramot az MFB Pontokon, sőt ezzel összefüggésben 100-ról 5 millió forintra vágták az igényelhető hitel alsó korlátját - hívja fel a figyelmet az MFB közleménye. Ezzel párhuzamosan a kormány hivatalos pályázati oldalán egy másik közleményből az is kiderült, hogy 42,19 milliárdról 40,09 milliárd forintra csökkent a pályázati konstrukció keretösszege, forrásátcsoportosítások követeztében.
A 24.hu ma reggeli cikkével ("Levegőben lóg az összes uniós támogatásunk felfüggesztése") kapcsolatban kiadott egy tájékoztatást délután a Miniszterelnökség. Ez egyrészt azt hangsúlyozza, hogy a szerző a Miniszterelnökségtől kapott válaszokat - melyben cáfolták az értesüléseit - szelektíven használta, másrészt pontosítja az információkat. A közlemény azt érzékelteti, hogy az informatikai rendszer hibái már megoldódtak és a kiküldött fejlesztési számlák egy részét már ki is fizette az Európai Bizottság, így nincs különösebb gond. A tájékoztatást az alábbiakban közzétesszük, illetve több forrásból származó saját értesüléseinkkel ki is egészítjük.
A közbeszerzési ajánlattevők, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai, felőli jelzésekre hivatkozva arra irányuló törvénymódosító javaslat érkezett a minap a parlamentbe, hogy ne jövő január 1-től, hanem csak jövő április 15-től váljon kötelezővé az elektronikus közbeszerzésre való teljeskörű áttérés. Addig csak lehetőség lenne a papíralapú közbeszerzési folyamat helyett/mellett az e-közbeszerzési rendszer használata.
Jövő héten Magyarországra érkeznek az Európai Bizottság auditorai, hogy durván megdrágult konkrét közbeszerzések mellett az egész közbeszerzési ellenőrzési rendszert is megvizsgálják. A 24.hu információi szerint azzal a forgatókönyvvel is számolni kell a vizsgálat során, hogy az összes uniós támogatás folyósítását felfüggesztheti az Európai Bizottság, ha az ellenőrzési rendszert nem találja rendben. Vannak egyéb problémák is, amelyek a rendszert jellemzik és közben az év végén emelkedő adósságráta veszélye is a radaron van.
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely részletesen rögzíti, hogy milyen fejlesztéseket támogat a kormány a Modern Városok Program keretében május végén Hódmezővásárhellyel kötött megállapodásból és kik az egyes fejlesztések konkrét felelősei.
Az eddigi 140 milliárd eurónak a duplájára, 280 milliárd euróra kell emelni az Európai Unió éves költségvetését az Európai Parlament elnöke szerint. Antonio Tajani a német Funke médiacsoport lapjaiban megjelent interjúiban elutasította a francia elnök javaslatát a külön eurózónás költségvetés és parlament létrehozására és új adónemeket, illetve egységesített társasági adókulcsokat vezetne be a megemelt uniós költségvetés finanszírozása érdekében. Szavai szerint a briteknek legalább 60 milliárd eurós kilépési számlát kellene kifizetnie a Brexit kapcsán. Erről bővebben külön cikkünkben írtunk:
Hétvégi brit sajtójelentés szerint már csaknem összejönne annyi kormánypárti képviselő aláírása, ami a kormányfő eltávolításához szükséges, ez pedig az angol font esését okozta hétfő reggel. Theresa May leváltásával elképzelhető, hogy egy olyan személy kerül a helyére, aki a brit EU-kilépés utántól egy pennyt sem akarna fizetni az EU közös kasszájába, ami azt is jelentheti, hogy mégis veszítene EU-forrásokat Magyarország a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban. Ennek esélyét viszont csökkenti, hogy a britek az eddigi szóbeli ígéret szerint a 2019-es és a 2020-as évekre nagyjából 20 milliárd eurót befizetnének, de közben az Európai Parlament elnöke szerint legalább 60 milliárd eurót kellene fizetniük. Antonio Tajani EP-elnök további fontos kijelentéseket is tett mai interjúiban, amelyekről külön cikkünkben írtunk:
A napokban először mutatták be működés közben a szegedi ELI lézerközpontban a világon egyedülálló Terahertzes pumpalézert és a közép-infravörös lézerrendszert, amelynek a tesztüzeme novemberben befejeződik. Ez azt jelenti, hogy a 2014-2020-as ciklus európai uniós forrásból megvalósuló legnagyobb hazai kutatási célú beruházás mindennapi működése immár csak hetekre van.
Végre kiderült, hogy jogilag mikor történne meg a britek EU-ból való kilépése és közben az is kiszivárgott, hogy mekkora lyukat ütne a közös uniós költségvetésen, ha azután a britek egy centet se fizetnének be a kasszába. Amint tegnap rámutattunk: a következő 2-3 hét Magyarország szempontjából is kritikusan fontos, mert eldőlhet végre, hogy a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban veszít-e esetleg EU-forrásokat. Ez attól függ, hogy milyen "kilépési számla" módszertanban sikerül megegyeznie a most folyó brüsszeli tárgyalásokon:
Sok eladásom volt a hónapban, mert pénzre van szükségem. Az eddigieken felül tervezek még eladni, MMM-et mindenképpen...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
A kormány közzétette a jogszabálytervezetek között a második félévre tervezett jogalkotási munkatervét. Ezen dokumentum...
Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...
Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy, hogy az idővel minket szolgáljon? Ha mi nem gondoskodunk...
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
