Uniós források

Brutális jóslat érkezett: 375 forint lehet az euró, Magyarország kiléphet az EU-ból

Brutális jóslat érkezett: 375 forint lehet az euró, Magyarország kiléphet az EU-ból

Magyarország sztorija is bekerült a Saxo Bank minden évben elkészített, következő évre vonatkozó 10 legmeghökkentőbb jóslata közé. Ez a lista olyan sztorikat tartalmaz, amelyek bekövetkezésének csekély az esélye, de óriási lehet a (piaci) hatása. A magyar sztorit a Saxo vezető közgazdásza írta az anyagba, mert szerinte Magyarország 2020 végéig lépéseket tehet az EU-ból való kilépésre, hiszen annyira eldurvulnak majd a viták Brüsszellel és az EU-pénzek is megcsappannak, mindez pedig a befektetők megriadása miatt 375-ig lökheti majd a forintot az euróval szemben.

Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régióhoz képest

Megtört az átok – A magyar vállalkozások ledolgozták lemaradásukat a régióhoz képest

Magyarország vállalkozásainak fejlődési üteme az elmúlt három évben ötször gyorsabb volt, mint az uniós átlag. Az elmúlt évek gyors fejlődésének köszönhetően cégeink ledolgozták lemaradásukat a visegrádi országokhoz képest. Mi lehet a háttérben? Az alábbiakban Szepesi Balázs és Pogácsás Péter írását mutatjuk be.

Kiszivárgott az EU-s terv, ami még jobban fájhat Magyarországnak

Kiszivárgott az EU-s terv, ami még jobban fájhat Magyarországnak

Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.

Lemondott a finn miniszterelnök, aki az EU soros elnökségét viszi

Lemondott a finn miniszterelnök, aki az EU soros elnökségét viszi

Kihátrált a finn miniszterelnök mögül az ötpárti kormánykoalíció egyik pártja és mivel korábban több párt is bizalmi szavazást kezdeményezett Antte Rinne ellen, így ennek eredményét már meg sem várta, hanem kedden benyújtotta lemondását az államfőnek, aki azt el is fogadta – írja az MTI. Finnország az idei második félévben az EU soros elnöki tisztségét tölti be, így Rinne távozása a finn elnökség utolsó heteire, így a december közepi EU-csúcsra is jelentős árnyékot vet.

Kimondta Brüsszel: nem kaphat EU-s milliárdokat a cseh kormányfő

Kimondta Brüsszel: nem kaphat EU-s milliárdokat a cseh kormányfő

Az Európai Bizottság auditorainak végső jelentése is azt állapította meg, amit az előzetes jelentés, miszerint összeférhetetlenség áll fenn Andrej Babis cseh miniszterelnök szerepe és aközött, hogy az általa birtokolt, de vagyonkezelésbe átadott Agrofert holdingja hatalmas EU-támogatásokat húz be minden évben – szivárgott ki a napokban a cseh sajtóban. Babis tagadja, hogy bármi összeférhetetlenség fennállna, hisz ő mindenben megfelelt a rá vonatkozó cseh törvényeknek, amik tartalmát a Bizottságnak nem is lenne joga vizsgálni.

Nagyon fog fájni Németországnak: itt a javaslat az EU-s költségvetéséről

Nagyon fog fájni Németországnak: itt a javaslat az EU-s költségvetéséről

Elkészült az Európai Unió  Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap a hírportálján.

Erőltetett zöldítésbe kezd az Európai Unió

Erőltetett zöldítésbe kezd az Európai Unió

Erőltetett menetben gyártaná és mutatná be az Európai Bizottság a következő években azt a több tucatnyi jogszabályi javaslatot és kezdeményezést, amelyek célja sínre tenni az új zöld megállapodást – derül ki december 11-én bemutatandó csomag kiszivárgott munkatervéből. Márciusban jönne ki az új „klímatörvény”, a 2030-as kibocsátás-csökkentési ambíciókat pedig minimum 50%-ra, de 55% irányába vinnék fel - írja a Bruxinfo.

2,3 milliárdos EU-pályázatból bővül a zalaegerszegi ipari park

2,3 milliárd forintos uniós támogatással 260 hektáron új ipari területet alakítanak ki és megteremtik a befektetők és a vállalkozások működéséhez szükséges infrastruktúrát Zalaegerszegen, az északi ipari parkban – hangzott el a helyszínen tartott csütörtöki sajtótájékoztatón. Az ipari park bővítését, fejlesztését egyébként az is indokolja, hogy a ZalaZone járműipari tesztpálya is gazdasági pezsgést okoz a várostól északra lévő területen, a pálya egyébként már 60%-os készültségnél jár.

Juncker: nemcsak az amerikaiak hallgatták le a drága kis Nokiámat

Juncker: nemcsak az amerikaiak hallgatták le a drága kis Nokiámat

Rengeteg kis színes sztorit és uniós tapasztalatot, életbölcsességet osztott meg a Politico ma reggeli brüsszeli hírlevelében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke, ugyanis ő maga írta. Néhány hónapja egy bevallása szerint „gyenge pillanatában”, egy Politico-pódium beszélgetés során megígérte ezt, így be kellett tartania.

Elmaradt a roham a napelemes pályázatoknál – Mi történt?

Elmaradt a roham a napelemes pályázatoknál – Mi történt?

A közelmúltban megnyitott, nagyobb méretű céges fejlesztéseknek szóló EU-s napelemes pályázat időarányosan nem áll jól, hiszen a pályázat nyitva tartásának csaknem egyharmada már eltelt, de a támogatási kérelmek volumene csak a keret 9%-át teszi ki – derül ki a Portfolio gyors vizsgálatából. Ugyanez az időarányostól elmaradó eredmény adódik akkor, ha a "kistestvér" céges napelemes pályázatot nézzük.

Döbbenetes számok láttak napvilágot a cigányság helyzetéről

Döbbenetes számok láttak napvilágot a cigányság helyzetéről

Minden reális előrejelzés szerint 2050-re 8 millióra csökken a most 9,8 milliós magyarországi lakosság és közben 20%-kal csökken a munkaképes korú emberek köre, így rendkívül fontos, hogy a most születő cigány és nem cigány gyermekek milyen képességek birtokába jutnak el 31 éves korukra – hangsúlyozta egy minapi konferencián Vecsei Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosa szerint a kistelepülésen élő cigányok elképesztő nyomorát csak helyben kialakított programokon keresztül lehet enyhíteni. Enélkül szerinte drámai kilátások elé néz Magyarország, és ezért ki is jelentette: „ha valaki nem tud szeretni Magyarországon, az most már féljen".

Vigyázz, szigorítottak a Magyar Multikat kinevelő EU-s pályázatokon!

Két lényeges ponton módosítottak a Magyar Multi Program II. és III. konstrukcióján a hivatalos pályázati oldalon megjelent rövid közlemények alapján. Egyrészt bővítették azt a kategóriát, hogy mi számíthat kiemelkedően jelentős kockázatnak egy adott projekt értékelése során, másrészt mindkét pályázat beadási kezdetét eltolták kicsit.

Több tízezer cégnek jöhet jól a közbeszerzési törvény lazítása

Több tízezer cégnek jöhet jól a közbeszerzési törvény lazítása

A pályázati piacon aktív akár 50-60 ezer cégnek is jól jöhet a közbeszerzési törvény küszöbön álló módosításai közül az, hogy az elmúlt évek fokozatos értékhatár emelése után lényegében megszűnik mind az uniós, mind a hazai költségvetésű pályázatoknál az értékhatár szerinti közbeszerzési kötelezettség – jelezte a Világgazdaságnak Szőke István közbeszerzési tanácsadó.

Idén már 21 ezer magyar vesz részt az EU legnépszerűbb programjában

A Tempus Közalapítvány adatai szerint az idén összesen 16 milliárd forintból utaztak a hazai hallgatók és oktatók az Európai Unió legnagyobb mobilitási programja, az Erasmus+ keretében, ami 15 százalékkal több a tavalyi összegnél és összesen 21 ezer résztvevő támogatására volt elég – írja a Magyar Nemzet.

Megszavazta az Európai Parlament az új Európai Bizottságot

Megszavazta az Európai Parlament az új Európai Bizottságot

Megszavazta az Európai Parlament (EP) szerdán az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amelyben a magyar Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai tárcáért lesz felelős. A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát, a jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.