A várakozásokkal egyezően 25 bázisponttal, 5,25%-ról 5%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank. A döntés szoros volt, mivel 5/4 arányban szavazták meg végül a döntést.
A jegybank megítélése szerint: "tizenkét havi CPI-infláció májusban és júniusban is elérte az MPC 2%-os célját. Az infláció az év második felében várhatóan 2¾% körülire emelkedik, mivel az energiaárak tavalyi csökkenése kiesik az éves összehasonlításból, ami világosabban megmutatja a hazai inflációs nyomás tartós fennállását."
A bérekkel kapcsolatban kiemelik, hogy "a magánszektor rendszeres heti átlagkeresetének növekedése 5,6%-ra csökkent a májusig tartó három hónapban, a szolgáltatások fogyasztói árinflációja pedig 5,7%-ra mérséklődött júniusban."
Jelenleg a jegybank az infláció másodkörös hatásai koncentrál, annak ellenére, hogy a headline infláció már célon van. Várakozásuk szerint az inflációs várakozások csökkenése, mérsékli a jövőbeli bérdinamikát. Ráadásul a jövőben a növekedés lassulásával és a munkapiaci helyzet romlásával további nyomás helyeződhet a cégek ármeghatározó képességére.
De a jegybank véleménye szerint fennáll a veszélye, hogy a másodkörös hatásokból eredő infláció kockázatok materializálódnak középtávon. Ráadásul az egyensúlyi munkanélküliségi ráta feljebb tolódhatott, ami hatással lehet a későbbiekben az ár- és bérmeghatározási folyamatokra is.
Összességében viszont a jegybank úgy látta, hogy az inflációs pálya lehetővé teszi a kamatcsökkentés elkezdését. A döntés mellett szólt az is, hogy a korábbi külsős sokkok hatásai már kifutottak és annak a kockázata is kisebb lett, hogy az infláció tartósan magas maradhat. Bár a gazdasági növekedés még erős, de egyre jobban látszanak annak a jelei, hogy a felszín alatt lassul az angol gazdaság.
A kamatcsökkentés ellenére kihangsúlyozzák, hogy hozamosabb ideig szigorú monetáris politika indokolt annak érdekében, hogy biztosítsák az inflációs cél tartós és fenntartható elérését.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
