Elítélték Marine Le Pent, bajban a francia radikális vezető

A bíróság bűnösnek találta őket közpénz elsikkasztásában, miután a megállapítás szerint valós EP-munka helyett pártfeladatokat láttak el az általuk foglalkoztatott asszisztensek.

A tizenkét beosztott, akik az eljárásban szintén vádlottként szerepeltek, bűnrészesség – azaz sikkasztott javak elfogadása – miatt ugyanígy elmarasztalásban részesültek.

A bíróság szerint a kár mértéke 2,9 millió euró, ennyibe került ugyanis az Európai Parlamentnek, hogy olyan alkalmazottakat fizetett, akik ténylegesen a szélsőjobboldali francia pártnak dolgoztak. Az ítélet kihirdetését délelőtt 10:20-kor kezdte meg Bénédicte de Perthuis bírónő, aki a bevezetőjében jelezte: a döntés részletes indoklása hosszadalmas lesz.

Az ügy lényege, hogy Le Pen és további 24 vádlott – köztük pártja is – európai uniós forrásokat használhatott fel szabálytalanul: a vád szerint olyan asszisztenseket alkalmaztak európai parlamenti munkára, akik valójában a párt hazai tevékenységeit támogatták. 

A bíróságnak nem célja fokozni a feszültséget, de a szokásos módon, kellő alapossággal fogja indokolni döntését

– mondta a L'Express tudósítása szerint, hozzátéve, hogy tisztában vannak az ügy politikai súlyával, de az ítélethozatal ettől függetlenül a jogi szempontokra épül.

Nem sokkal 12:00 után a bíró kihirdette: öt évre, azonnali hatállyal eltiltották Marine Le Pent a politikai szerepvállalástól.

A bíróság az ítélethirdetéskor – az ügyirat részletes ismertetése után – jelezte, hogy nem volt mérlegelési jogköre, a vonatkozó francia jogszabályok egyértelműek: az ilyen pénzügyi visszaéléseknél, ha a bűnösséget megállapítják, a büntetés adja magát.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, korábbi EP-képviselő és háromszoros elnökjelölt az első sorban foglalt helyet, kék zakóban, mellette a párt alelnöke, Louis Aliot. A korábbi védelmi stratégiájuk szerint Le Penék arra alapoztak, hogy az asszisztenseknek volt némi EP-s tevékenységük, de a bíróság ezt nem találta meggyőzőnek, és úgy ítélte meg:

a rendszeresen pártközpontban végzett munka nem egyeztethető össze az EP-szerződéses kötelezettségekkel.

Az elmarasztaló ítélet biztosra vehető volt, mert közpénzek elsikkasztásáért (amiben Marine Le Pent bűnösnek találták) kötelező, de az ideiglenes végrehajtás sokkal kevésbé valószínű, megvárhatják a fellebbezést.

Komoly belpolitikai feszültség lehet az ügyből

A francia ügyészség szerint Le Pen az EP-képviselősége idején (2004–2017) négy asszisztenst alkalmazott, akik nem az uniós munkát, hanem a párt ügyeivel foglalkoztak. Az egyik legismertebb példa Catherine Griset esete, aki az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) szerint mindössze tizenkét órát töltött Strasbourgban vagy Brüsszelben munkavégzéssel, miközben fizetését az EP állta. 

Az ügyészség ezt egy évekig működő, szervezett rendszerként értékelte, amely a párt pénzügyi tehermentesítését szolgálta, 2004 és 2016 között mintegy 4,5 millió eurós kárt okozva.

A vádhatóság meglepő már az ügy legelején meglepő szigorral lépett fel: öt év választási eltiltást kértek Le Pen ellen – azonnali hatállyal, azaz fellebbezés esetén is alkalmazandó –, valamint öt év börtönt, ebből kettőt letöltendőként, továbbá 300 ezer eurós pénzbírságot. A párt ellen 4,3 millió eurós büntetés is szerepel a javaslatban. Le Pen szerint politikai célú eljárásról van szó, amelynek célja, hogy megfossza a franciákat attól a jogtól, hogy őt választhassák. 

Egy ilyen ítélet esetén a fellebbezés sem számít: a választási eltiltás ettől függetlenül azonnal hatályba lép.

A döntés politikai következményei nehezen beláthatók. Egy azonnali eltiltás esetén kérdéses, hogy Le Pen egyáltalán elindulhat-e 2027-ben, miközben a Nemzeti Tömörülés soraiban egyre többen tekintenek Jordan Bardellára mint lehetséges alternatívára. Egy márciusi közvélemény-kutatás szerint a franciák 60 százaléka számít Bardella indulására, 43 százalék pedig kifejezetten szeretné is azt – egy százalékkal többen, mint Le Pen esetében. A párt hivatalosan továbbra is kitart Le Pen mellett, de a "B-terv" előkerülésével egyértelművé vált: a hétfői ítélet nemcsak Le Pen, de a francia szélsőjobb sorsát is alapjaiban rendezheti át.

Előzetesen megoszlottak a többi parlamenti párt politikusainak véleményei azt illetően, hogy milyen ítéletet várnak, mi lesz, ha Le Pent eltiltják a politikai tevékenységtől – írta a L'Express. Thierry Breton, a belső piacért felelős korábbi uniós biztos – egykori jobboldali miniszter – úgy nyilatkozott, „nagyon feldúltnak” érezné magát, ha Marine Le Pent azonnali hatályú választási eltiltással sújtanák, és így nem indulhatna a 2027-es elnökválasztáson. Szerinte „nagyon sok honfitársa azonosul Marine Le Pen mondanivalójával és küzdelmével, és megérdemlik, hogy legyen jelöltjük.” Ugyanakkor emlékeztetett: a jogi lehetőséget nem a bírák találták ki, hanem a parlament hozta létre a Sapin 2 törvénnyel 2016-ban, amelyet Le Pen maga is megszavazott.

Ez a törvény ad lehetőséget az azonnali eltiltás kimondására, ha a bíróság bűncselekményt állapít meg.

Gabriel Attal, a kormánypárt – Renaissance – képviselőcsoportjának vezetője és volt miniszterelnök szintén a jogállamiság fontosságát hangsúlyozta. A Radio J vasárnapi adásában kijelentette: „ha azonnali eltiltást mondanak ki, az azért van, mert az igazságszolgáltatás ezt tekinti a megfelelő szankciónak a megállapított bűncselekmények esetében.” Attal szerint a demokrácia és a jogállamiság világszerte nyomás alatt áll, és ebben a helyzetben „soha nem fog csatlakozni azokhoz, akik az igazságszolgáltatás hiteltelenítésén dolgoznak.”

A politikai táborok közti feszültség így az ítélet napján nemcsak a Le Pen sorsáról, hanem a francia demokrácia működéséről szóló vitává is szélesedett.

Címlapkép: Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Rassemblement National (RN) párt parlamenti frakciójának vezetője érkezik a párizsi bíróságra 2025. március 31-én Párizsban, Franciaországban. A fotó forrása: Mustafa Yalcin/Anadolu via Getty Images