Az európai politikák számos területét felölelné, jogszabályi javaslatok és más kezdeményezések tucatjainak az elfogadását vagy felülvizsgálatát vonná maga után az az egyelőre jogi erővel nem bíró csomag, amit december 11-én terjeszt majd elő az Európai Bizottság, és amelyben felvázolja az utat és a teendőket az európai gazdaság zöld irányváltásához.
A sajtóban múlt héten kiszivárgott terv egyelőre csak egy részletes leltár arról, hogy a különböző területeken mire készül a december 1-én hivatalba lépett von der Leyen-bizottság ötéves mandátumának zászlóshajó-projektje, az új zöld megállapodás megvalósítása érdekében.
A nemzetközi sajtóban a legnagyobb visszhangot két elképzelés kapta (noha egyik sem teljesen új, mindkettőről beszélt már korábban Ursula von der Leyen):
- a 2050-es klímasemlegesség elérését jogi szövegbe öntő első uniós „klímatörvény” jövő márciusban történő előterjesztése, illetve
- egy átfogó terv bemutatása 2020 októberéig arról, hogyan növelje az EU az üvegházhatást okozó gázok 2030-ig rögzített kibocsátás-csökkentési célját a jelenleg érvényes 40%-ról (az 1990-es kibocsátási szinthez képest ennyivel kellene csökkenteni az emissziót) „legalább 50%-ra, de – ahogy a nem teljesen készen kiszivárogtatott terv fogalmaz -, az 55% irányába”.
Von der Leyen és csapata tehát egyelőre nem kötelezné el magát konkrét érték mellett, amíg az emelésről szóló hatástanulmányok el nem készülnek.
A Bizottság azonban ennél is messzebb megy, és lényegében minden egyes olyan jogszabály felülvizsgálatát kezdeményezi majd a december 11-i közleményben, aminek köze lehet a klímaambíciók növeléséhez.
Így például a szövegtervezetben még konkrét idősík nélkül kilátásba helyezik az energiahatékonysági és a megújulókról szóló irányelvek felülvizsgálatát vagy módosítását (az előbbi amúgy is kötelezettség lenne 2023-ban).
Brüsszel pótlólagos uniós eszközöket is ígér arra az esetre, ha egyes tagállamok segítségre szorulnak majd nemzeti energia- és klímastratégiájuk megemelendő céljainak az elérésében.
A testület már 2020 márciusában elő kíván rukkolni egy új EU ipari stratégiával is annak érdekében, hogy utat mutasson az ipar számára a páratlan energetikai korszakváltás átvészeléséhez. A beharangozandó tervek közé tartozik még az Európai Emisszió-kereskedelmi Rendszer (ETS) keretében létrehozott innovációs alap sürgősséggel történő felülvizsgálata, egy új körkörös gazdasági terv nyilvánosságra hozása (2020-ban), egy új ökodizájn munkaterv, 2021 első felében pedig az épületek tömeges felújítására vonatkozó terv elfogadása, továbbá az építőanyagokra vonatkozó rendelet felülvizsgálata, és az ICT-szektor kizöldítésére vonatkozó kezdeményezések sorozata.
Az Európai Bizottság az EU ETS-nek a tengerhajózási szektorra való kiterjesztését, és a légiközlekedésnek juttatott ingyenes kibocsátási eszközök szűkítését is javasolni fogja.
Visszavonják és átdolgozzák továbbá az Euromatrica és a kombinált mobilitásról szóló irányelvekre vonatkozó javaslatokat a hatékony útdíj-rendszer felé való elmozdulás céljából.
A Bizottság egyúttal azt ígéri, hogy felméri a közúti közlekedés kibocsátásának az ETS-be való bevonásának lehetőségét, kiegészítendő a gépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozó normákat.
A fenntartható és okos mobilitásra vonatkozó átfogó stratégia elfogadása is a tervek között szerepel. Ennek fő célja, hogy a különböző közlekedési szolgáltatások árai a környezetre és az egészségre gyakorolt hatást tükrözzék, és a közúti, valamint a légi áruszállítás 75%-át áttereljék a vasútra és a belföldi folyami hajózásra. Idetartozik még az alternatív infrastruktúrák és üzemanyagok kifejlesztése és forgalomba hozatala.
Ugyancsak a nagy zöld terv része egy, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló új uniós stratégia bemutatása. A Bizottság az összes létező mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jogszabályt is áttekinti annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a megújítandó klíma és biológiai sokszínűségre vonatkozó ambíciókkal. A testület egy erdő-újratelepítési tervet is letesz majd az asztalra, és azon lesz, hogy a biztosítsa a Közös Agrárpolitika reformja során a becsvágyó környezetvédelmi és klímapolitikai célokat (új, radikálisabb reform mellett ugyanakkor nem kötelezné el magát, ahogy a zöldek szeretnék).
2020 tavaszán egy új fehér könyv is napvilágot lát majd az élelmiszerláncról, ami többek között alternatívákat is tartalmaz majd a rovarirtók használatához.
A Bizottság a légszennyezés csökkentését célzó konkrét javaslatokon is dolgozik. Úgyis mint a városi levegőszennyezésre vonatkozó előírások további szigorítása és a végrehajtás nyomonkövetése, vagy a következő többéves keretköltségvetés forrásainak felhasználása a tiszta tömegközlekedés támogatására.
A vizek szennyezése elleni fellépés és a fenntartható vegyianyagok népszerűsítése is napienden lesz.
Brüsszel a tagállamok és az uniós intézmények „zöld költési gyakorlatait” is górcső aláveszi majd, és kritériumokat készül kidolgozni.
A zöldfinanszírozásról szóló akciótervet 2020 júniusában teszik közzé. A Bizottság emellett minden támogatást megad az Európai Beruházási Banknak ahhoz, hogy az egy európai klímabankká alakuljon át.
A testület azt is ígéri, hogy segíteni fog a projektek beazonosításában.
Az energiaadózási irányelv sem fogja változatlan formában átvészelni a klímacélok ambícióinak növelését. A testület annak érdekében is folytatni fogja az erőfeszítéseit, hogy az Európai Parlament teljeskörű együttdöntési jogköröket kapjon és az adózási politikákat érintő ügyekben megszűnjön az egyhangúság.
A Bizottság a környezetvédelemre és az energiára vonatkozó állami támogatási iránymutatások felülvizsgálatát is kezdeményezni fogja, hogy összhangba hozza azokat a zöld megállapodással. A HorizonEurope rendelkezésére álló költségvetési források 35%-át pedig a zöld megállapodás végrehajtását célzó megoldások finanszírozására fordítaná a testület.
A célok között szerepel még 3 milliárd euró új beruházás az iskolai létesítményekbe már az új bizottság első évében. A méltányosság jegyében pedig egy méltányos átmenetről szóló kezdeményezésre is készülnek, egyelőre részletek nélkül.
A Bizottság feltett szándéka, hogy az európai szemeszterbe is felvegyen olyan környezetvédelmi kihívásokat, amelyek makrogazdasági kihatásúak (például az éghajlatváltozás). A fenntartható vállalatirányításról is készülhet egy jogalkotási előterjesztés 2021 júniusban, és a Bizottság arról is gondoskodni kíván, hogy minden egyes jövőbeli kereskedelmi megállapodásnak legyen egy, a fenntartható fejlődésről szóló fejezete.
