A program költségvetését jövőre 12%-kal tovább emelik, így Európa-szerte több mint hárommilliárd euróból utazhatnak hallgatók, oktatók, és nagyobb hangsúly kerül az intézményi partnerségekre is. A magyar diákok havi 170–200 ezer forintos ösztöndíjai is tovább növekedhetnek.
A lap néhány további érdekes információja:
- A mobilitási program rendkívül népszerű: csak ebben az évben közel 10 millióan vesznek benne részt.
- A magyarok körében még mindig Nagy-Britannia és Németország a két legnépszerűbb célország az Erasmus+ program keretében. A felsőoktatási hallgatók 3–12 hónapot tölthetnek el külföldön tanulmányi úton, vagy pályázhatnak 1-12 hónap közötti szakmai gyakorlatra is.
- A magyarok közül főként a felsőoktatásból utaznak (52 százalék), de egyre többen nyertek támogatást a szakképzésből (24 százalék), ezenkívül 18 százalék a köznevelésből pályázott sikeresen, és folyamatosan növekszik az érdeklődés, illetve a részvétel a felnőtt tanulók körében is (6 százalék).
- Az idei tanévben tanulmányi részképzés esetén, célországtól függően 420, 470 vagy 520 euró jár a diákoknak, szakmai gyakorlat esetén pedig ennél is több pénzhez, havi 520, 570 vagy 620 euróhoz juthatnak. A szociálisan rászorulók további kiegészítő támogatást is igényelhetnek.
- A programhoz online nyelvi támogatás is tartozik, azaz a program előtt és után is fel lehet mérni a nyelvtudást, és fontos az is, hogy a külföldön töltött időszak végén mindenkinek beszámolót kell készítenie a mobilitási tevékenységéről megadott szempontok szerint.
- Nemcsak a hallgatóknak szól a program, hanem az iskolák a legkülönfélébb témájú együttműködésekre, stratégiai partnerségekre igényelhetnek támogatást, közös képzésekre, fejlesztésekre kaphatnak pénzt, sőt még szakpolitikai reformok bevezetésére is pályázhatnak.
- Sport- és ifjúsági pályázatokat legközelebb jövő februárban lehet beadni, iskolai és óvodai partnerségek esetén 2020 márciusában jár le a jelentkezési határidő. A felsőoktatási és szakképzési mobilitások pályáztatási eljárása intézményenként eltérő, ezekről helyben kell érdeklődni.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
