Mik a friss fejlemények?
Ez egyrészt azért lehet a brüsszeli lap szerint, mert von der Leyen már nyáron megmondta, hogy minden tagállamból két jelöltet vár (egy női és egy férfi jelöltet), miközben Orbán Viktor Trócsányi László elbukása után másodszorra is csak egy férfi jelöltet nevezett meg (Várhelyi Olivért), másrészt a francia és a román női uniós biztos elbukása is ezt teszi indokolttá.
A lap emlékeztet rá, hogy a megválasztott bizottsági elnök már találkozott is az Orbán Viktor által kiszemelt Várhelyi Olivérrel, ám formálisan nem hagyta még jóvá a személyét. A kivárás találgatást indított el, hogy von der Leyennek esetleg nem felel meg a magyar EU-nagykövet, vagy portfólió-cserére is készül (a bővítési biztos helyett a közlekedési tárcát), és ehhez bevárja az elfogadható román biztosjelölt bejelentését.
Egyelőre azonban nagy kérdés, hogy a román kormány múlt heti megbukása után mikor és ki tud majd egyáltalán jelöltet megnevezni és az férfi, vagy nő lesz-e. Emellett a francia uniós biztosjelölt szintén múlt heti elbukása után szintén kérdés, hogy Emmanuel Macron kit és mikor jelöl a belső piaci biztosi posztra.
Még a magyar jelölési folyamat sem zárult le
Három jelölt különböző okokból nem kapta meg a többségi támogatást. Ezért a jelölések Magyarország, Románia és Franciaország esetében még nem zárultak le
– jelentette ki a francia biztosjelölt csütörtöki leszavazása után kiadott nyilatkozatában Ursula von der Leyen. A Brüsszelből érkező jelzések tehát azt a benyomást keltik, hogy von der Leyen még nem tekinti lezártnak a magyar biztosjelölési ügyet.
Nevük mellőzését kérő források emlékeztették a Bruxinfót, hogy a testület leendő német elnöke július 19-i levelében arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy egynél több jelöltet állítsanak (lehetőség szerint egy férfit és egy nőt). „Ez még mindig érvényes” – mutatnak rá, ami arra utalhat, hogy von der Leyen a magyar miniszterelnöktől is még egy (női) nevet vár. Ha csak ez lenne a probléma, akkor ez gyorsan megoldódna, ha a franciák és a románok is nőt jelölnének a testületbe, hiszen akkor helyreáll az egyensúly.
Még meg sincsenek a biztosjelöltek a három országból
– jelentette ki Mina Andreeva, a Bizottság szóvivője. Az esetleges portfólió-cserére vonatkozó kérdésre azt mondta, nem kíván spekulálni, ez a javasolt jelöltektől is függ. A Bizottság szóvivője szerint a végleges döntés ugyanakkor „végső soron a portfóliótól és a biztosjelöltek ezekre való rátermettségétől, továbbá a jelöltek függetlenségétől és feddhetetlenségétől is függ.
Azért függ a román és a francia jelölttől is az, hogy végül Várhelyi Olivér, vagy egy női magyar uniós biztos jelölését fogadja majd el Ursula von der Leyen, mert nagyon komolyan vesz saját nyári fogadalmát, hogy az uniós biztosok fele nő legyen. Ez az arány segítené azt is, hogy az Európai Parlament plenárisa is rábólintson a teljes biztosi kollégiumra, ne csak az egyes szakbizottságokban kapják meg a jelöltek a felhatalmazást).
Hogyan tovább?
Amint már mi is rámutattunk a múlt héten, az már bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament a tervezett október 23-i időpontban nem lesz képes szavazni a teljes Bizottság jóváhagyásáról és ezért Ursula von der Leyen csapata nem léphet munkába november 1-jén, ahogy eredetileg tervezték. Ebben nem lenne semmi különös, tekintettel ara, hogy az előző három biztosi testületből kettő késve vette fel a munkát.
A brüsszeli hatalomátvétel így becslések szerint minimum két hetet, de akár egy hónapot is csúszhat, és addig a Juncker-bizottság ügyvivőként működne tovább. A jelölteket még meg kell nevezni, ami különösen a románok esetében eltarthat egy darabig. Utána von der Leyennek meg kell hallgatnia és jóvá kell hagynia őket, majd egy gyors tanácsi jóváhagyás után kezdődhetne csak a parlamenti jóváhagyási folyamat a kérdőívek kiküldésével és megválaszolásával, a pénzügyi nyilatkozatok megvizsgálásával és a tényleges meghallgatásokkal.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images
