Hogy jutott idáig az ügy?
A skóciai bíróságra a londoni alsóház hetven, jórészt szintén Brexit-ellenes tagja - köztük a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) több képviselője - nyújtott be az alább bemutatott, londoni felsőbíróságon tárgyalthoz hasonló keresetet.
Az Edinburghban ülésező Court of Sessions első fokon eljáró tanácsa a minap elutasította a parlamenti ülésszak berekesztése elleni jogi kifogást, törvényesnek minősítve Johnson eljárását. Ugyanennek a bíróságnak a fellebbviteli fóruma ezt a döntést változtatta meg szerdai végzésében.
A háromtagú fellebbviteli fórum mai határozata szerint Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlament tevékenységét, így a kezdeményezés jogsértő volt.
A bírói testület szerint ennek alapján a kormányfő által a parlamenti ülésszak berekesztéséről II. Erzsébet királynőnek adott indoklás, valamint az ülésszak ezt követő lezárása is törvénysértő volt, így a parlamenti ülés berekesztéséről hozott döntés érvénytelen.
A londoni alsóház ülésszaka kedd hajnalban ért véget, és az új évad október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új törvényalkotási programját.
Jövő kedden döntenek a fellebbezésről
A Downing Street a skóciai bíróság határozata után bejelentette, hogy a brit legfelsőbb bírósághoz fellebbezést nyújt be.
A legfőbb brit fellebbviteli testület várhatóan a kormány fellebbezését is jövő kedden tárgyalja az alábbi ügyhöz hasonlóan.
Egy másik ügy is halad párhuzamosan
A londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet, amely szerint törvénysértő a brit parlament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését.
A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy a keresetet benyújtó, ismert Brexit-ellenes civil aktivista, Gina Miller - a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője - a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a brit Legfelsőbb Bírósághoz.
Gina Miller a múlt pénteki végzés után, a felsőbíróság épülete előtt bejelentette, hogy jogi képviselői ezt azonnal meg is tették. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én, jövő kedden tárgyalja az ügyet.
Mi lehet a bírósági döntések hatása?
Kérdéses, hogy a további bírósági határozatoknak milyen gyakorlati hatásuk lehet. A londoni parlament ugyanis a jövő héttől egyébként sem ülésezett volna akkor sem, ha Johnson nem rövidítette volna le az ülésszakot. Azért kerül sor ilyenkor az ülésszak szünetére, mert megkezdődik a parlamenti pártok éves kongresszusainak sorozata, és ilyenkor hagyományszerűen nincs ülésezés az alsóházban.
Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.
A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.
Még a zárás előtt ment át egy lényeges törvény
A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én. A hétfőn hatályossá vált jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
Címlapkép forrása: McQuillan/Getty Images
