Felpörgött a döntéshozatal
Szokásos összesítésünkben azt vetjük össze, hogy az egyes hónapok elején hogyan áll a már megítélt nyertes EU-pályázatok száma és volumene és ebből látjuk azt, hogy mi történt a megelőző hónapban. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy július elejéről augusztus elejére 599-nel ugrott a nyertes pályázatok darabszáma (a legnagyobb számban a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokon születtek új nyertesek) és közben 28 milliárd forinttal 9330 milliárd forintra ugrott a már megítélt nyertes pályázatokon a teljes támogatási volumen. Amint a bevezetőben rámutattunk: a nyertesek darabszámában ugrás, a megítélt új támogatások volumenében csökkenés következett be.
A támogatott projektkereső adatbázis szerint júliusban és augusztus első napjaiban a pályakezdő gyakornokok támogatására (GINOP-5.2.4-16), illetve napelemes rendszerek telepítésére (GINOP-4.1.3-19) sok cég nyert el néhány milliós támogatást. Utóbbi pályázat "nagytestvérében", a megújuló energiás fejlesztéseket támogató konstrukcióban (GINOP-4.1.2-18) szintén sokan nyertek. Néhány nyertes kihirdettek a vállalati tevékenységek digitalizációját segítő pályázatban is (GINOP-3.2.6-8-2-4-17), illetve a vállalati K+F+I tevékenységeket segítő kombinált hitelt nyújtó pályázatban is (GINOP-2.1.2-8-1-4-16), továbbá a munkahelyi képzési programokat támogató felhívásban (GINOP-6.1.6-17), a társadalmi célú vállalkozások fejlesztési pályázatában is (GINOP-5.1.7-17).
A Bizottság adatai szerint egyébként a 8,31 milliárd eurónyi, Brüsszelből már elindított kifizetés a 7 évre Magyarországnak járó strukturális és beruházási alapbeli forrásnak a 33%-át jelenti, ami kicsit elmarad a 34%-os EU-átlagtól és a tagállamok között a középmezőnybeli eredménynek számít. Közben - amint az az alábbi ábrán is látszik - Magyarország kiugró teljesítményt produkált a 7 évre szóló források nyertes pályázatokkal való lekötésében, hiszen 106%-os eredményével messze veri a mezőnyt. A másik véglet Finnország, amely a 7 évre szóló forrásainak 87%-át osztotta még csak el, de ebből már a mezőnyt messze verő 57%-át már ki is fizette a nyerteseknek.Végül érdemes megnéznünk azt is, hogy a 7 éves szóló magyarországi kerethez képest hogyan áll a négy legfontosabb magyar mutató összegszerűen és arányaiban. Amint láthatjuk: a 7 év alatt elosztható 9200 milliárd forintnyi pályázati kerethez képest idehaza már bőven 10 ezer milliárd forint feletti a meghirdetett pályázatok kerete (a túlvállalás mértéke immár 13% körül van kalkulációink szerint), a nyertes pályázatoké pedig 9330 milliárdnál (így már a keretnél közel 2%-kal több kifizetésre vállalt kötelezettséget a magyar kormány).
Az itthoni kifizetések volumene 6150 milliárd forintnál jár, ami a 7 éves keret éppen kétharmadát jelenti (67%), Brüsszelből viszont eddig csak a már említett egyharmadnyi rész érkezett meg (33%) és éppen ezt a nagyfokú kifizetési ütemkülönbséget jelzik a piros nyilak, amelyek egyelőre jócskán megterhelik az államháztartást pénzforgalmi szemléletben, igaz még ezzel együtt is nagyon alacsony deficitpályát fut be idén a magyar költségvetés. Ha pedig az EU-pénzek itthoni és kinti kifizetési ütemkülönbsége közötti tételből eltekintünk, akkor - ahogy ebben a cikkben rámutattunk - az idei első hét hónapban összességében többletes volt a magyar büdzsé, azaz az alapfolyamatok kifejezetten jók.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
