Ennek kapcsán pedig megnéztük, hogy egyrészt ezen a pályázaton eddig milyen projektek nyertek, illetve az előző, 2015-ös kódszámú hasonló pályázaton (TOP-1.1.1-15) kik a nyertesek és ezt összefésültük egy táblázatba, illetve ábrákba. A kormány iparfejlesztési stratégiájához, az ipar/GDP 30% közelébe emeléséhez, illetve új (külföldi) ipari beruházók betelepüléséhez ugyanis ezek az alapvető infrastruktúrát megteremtő és fejlesztő pályázatok hangsúlyosan hozzá tudnak járulni. A sikerhez persze számos más pályázat forrásainak hatékony, takarékos felhasználása is kell majd.
Ebben az elemzésben külön nem tértünk ki egy harmadik, csekély keretösszegű ipari parkfejlesztési EU-pályázatra (GINOP-1.2.4-16), amelynek keretében 2 milliárd forintot ítéltek meg 5 projektre, de ezek közül csak 2 projektre fizettek ki eddig 88 millió forintot.
Vizsgálódásaink során egészen nagy számokat kaptunk, hiszen a 2015-ös és 2016-os pályázati körben összesen 343 projektjavaslatra közel 130 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtottak be, amelyek közül 225-öt el is fogadtak és csaknem 77 milliárd forintnyi támogatást ki is osztottak rájuk és ebből 60,4 milliárd forintnyit már ki is fizettek a nyerteseknek.
Ha a megyék szerint szűrjük az elnyert támogatásokat, akkor a darabszámot tekintve messze Bács-Kiskun-megye emelkedik ki 28 projekttel.
Mi a fő célja a két pályázatnak? A két felhívás a helyi önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú vállalkozások, illetve önkormányzati vagy állami tulajdonú non-profit gazdasági társaságok számára szól a vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, illetve a helyi gazdaság működését segítő helyi/térségi feltételek biztosítása érdekében. A támogatási konstrukció a vállalkozói környezet és az üzleti infrastruktúra fejlesztése érdekében az önkormányzati tulajdonú iparterületek, ipari parkok, tudományos és technológiai parkok fejlesztésére, iparterületek kialakítására, alapinfrastruktúra kiépítésére, bővítésére, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák fejlesztésére fókuszál. A konstrukcióval szemben támasztott alapvető elvárás új munkalehetőségek megteremtése, a foglalkoztatás növelése a kevésbé versenyképes térségekben működő, betelepült vállalkozások működési helyszínének infrastruktúra fejlesztésén, a működési feltételeik kedvezőbbé tételén keresztül. A támogatás hosszú távú céljának teljesítéséhez az önkormányzat a betelepülő vállalkozások meglévő, illetve új telephelyeinek kialakításával és fejlesztésével, az ipari park elérhetőségének javításával, a vállalatközi együttműködések infrastrukturális hátterének biztosításával járul hozzá. Az ipari parkok és iparterületek az infrastruktúrafejlesztést célzó beruházásokon keresztül alkalmassá válhatnak regionális, valamint országos gazdaságélénkítő hatás kifejtésére egyaránt. Az üzleti infrastruktúrát igénybe vevő vállalkozások számának növekedésével javul a gazdasági aktivitás, illetve nő a versenyképesség a magasabb minőségű és szélesebb körű szolgáltatások által.
Az alábbi táblázatban a két ipari parki pályázatot különszedtük és megyénként megnéztük, hogy hol mennyi projekt, illetve összesen mekkora volumenben nyert. Nemcsak az abc-sorrend, hanem az elnyert projektek darabszáma és volumene miatt is a táblázat tetején láthatnánk tehát Bács-Kiskunt és Borsodot.
