Az euróövezeten kívüli, az ERM II árfolyam-mechanizmusban részt vevő tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt a költségvetési eszközben. E célból megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni a mai javaslattal összhangban - jegyzi meg a Bizottság.
Maga az eszköz a tervek szerint az uniós költségvetés része lesz, és nagyságát a 2021-2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésről szóló tárgyalások határozzák meg. A franciák egyébként sok tízmilliárd eurós méretű eszközt szorgalmaznak, míg a németek ennél kisebb méretben gondolkodnak, a Bizottság összesen 22 milliárd eurós eszközre tett javaslatot tavaly. Ez az összeg valójában 25 milliárd eurót jelent akkor, ha az euróhoz csatlakozni kívánó országok ún. technikai támogatási programjait is belevesszük a képbe.
Dilemmát okoz az eszköz létrehozása során, hogy miközben az EU-költségvetésen belüli külön tételként hoznák létre a mini eurózónás költségvetést, amit csak az eurózóna-tagok és önkéntes alapon az ERM II-ben bennlévő országok vehetnék igénybe, aközben mind a 27 EU-tag befizetéseiből finanszíroznák ennek a mini büdzsének a kiadásait. Ez jogos alapot ad arra is, hogy például Magyarország támadja az eszközt, illetve annak belső forráselosztási szerkezetét. Magyarország és más nem eurózóna-tagok könnyebben ráállnának az alkura, ha az allokációs kritériumokat számukra kedvezően fogalmaznák meg:Az eurózónásnak mondott mini-költségvetésből a június eleji jelek szerint Magyarország is kaphatna forrásokat strukturális reformok és beruházások támogatására, noha belátható időn belül nem tervezi az euró bevezetését. Aztán június közepén nem igazán tisztult a kép:Az Európai Tanács a szerdai javaslat értelmében minden évben az eurócsoportban folytatott megbeszéléseket követően stratégiai irányvonalat határoz meg az euróövezet egésze számára a reformokkal és beruházási prioritásokkal kapcsolatban. A későbbiekben továbbá a Tanács az egyes euróövezeti tagállamoknak címzett országspecifikus iránymutatást tartalmazó ajánlást fogad el az eszköz keretében támogatandó reformokról és beruházásokról.
Ez a két lépés teljes mértékben beépül az európai szemeszter keretében előírt folyamatba és iránymutatásba, és összhangban fog állni azokkal. Az eszköz végrehajtása a szemeszter ütemezéséhez igazodik majd. A végrehajtás összhangban áll továbbá más beruházási szakpolitikákkal - például az uniós kohéziós politikai alapokkal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel és az InvestEU-val - és szinergiákat fog biztosítani azokkal
rögzíti a testület közleménye.Az új keret lehetővé teszi különösen, hogy az euróövezeti tagállamok:
- (az euróövezeti ajánlás részeként) stratégiai irányvonalat állapítsanak meg az euróövezeti reformok és beruházási prioritások tekintetében;
- az országspecifikus ajánlásokkal párhuzamosan elfogadandó országspecifikus iránymutatást biztosítsanak a reform- és beruházási célkitűzésekhez;
- tájékoztatást kapjanak a Bizottságtól arról, hogy az euróövezeti tagállamok milyen intézkedéseket hoztak a korábbi stratégiai irányvonalak nyomán.
A minap elfogadott működési keretek szerint az euróövezeti tagállamok önkéntesen terjeszthetnek elő a reform- és beruházási csomagokra irányuló, megfelelően alátámasztott és koherens javaslatokat, amelyeket a Bizottság átlátható kritériumok alapján értékel. A pénzügyi támogatást részletekben, a megállapított mérföldkövek teljesítésének függvényében bocsátanák rendelkezésre.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
