A négyéves mélypontot jelentő 93,7 pontról 95,2 pontra emelkedett januárban az eurózóna gazdasági hangulatindexe, míg a fogyasztói hangulatindex mínusz 14,2 pontra emelkedett januárban a decemberi mínusz 14,5 pontról – derült ki csütörtökön az Európai Bizottság által készített felmérés adataiból.
A német üzleti hangulat váratlan javulást mutatott januárban, ami pozitív jeleket küld az eurózóna legnagyobb gazdaságáról. Az Ifo intézet legfrissebb felmérése szerint az üzleti hangulatindex a vártnál magasabbra emelkedett, felülmúlva az elemzői várakozásokat. A magyar gazdaság számára is pozitív jelzést jelent a német adatok javulása.
Az eurózóna gazdasága visszatért a növekedési pályára 2025 januárjában, bár az expanzió csak marginális volt, derül ki a HCOB és az S&P Global által közzétett előzetes bmi-adatokból.
2025-ben is bizonytalan lehet a gazdasági környezet a világban, amit rövid távon leginkább Donald Trump vámpolitikája okoz. Magyarországon az év második felében indulhat be a növekedés, amit a három nagy gyár (BYD, BMW, CATL) hamarosan induló termelése és a belső fogyasztás élénkülése táplálhat elsősorban – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. mai sajtóeseményén. A szakértők szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt forintgyengülés többletinflációt okoz, ami így valamivel a tavalyi felett, 4 százalékon alakulhat, miközben a forint árfolyama a mostanihoz képest még gyengülhet, és az év végén 420 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
Az euróövezeti háztartások megtakarítási rátája ugyan csökkent 2023 harmadik negyedévében, de még mindig jóval meghaladja a Covid világjárvány előtti szintet. Ez a tendencia jelentős kihívást jelent a gazdasági növekedés szempontjából, mivel a magas megtakarítási hajlandóság visszafogja a fogyasztást - írja a Reuters.
Az idei év eddig nem alakult jól a forint számára, jelentős gyengülést láttunk az euróval szemben. Kedd reggel kicsivel 416 alatt kezdett a forint az euróval szemben, ahonnan ugyan erősödni tudott, de nem látunk igazán jelentős elmozdulást. Kedden több fontos piacmozgató adat is érkezik, délelőtt pedig kiderült, hogy a francia infláció decemberben elmaradt a várttól, míg az euróövezeti pénzromlás gyorsult.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az infláció decemberben az eurózónában – derül ki az Eurostat frissen közölt becsléséből.
A csapból is az európai gazdaság szenvedése folyik manapság, a kontinens teljesítményét rendre lekicsinylik az USA-hoz, de még Kínához képest is. Rövid távon valóban nem jó a helyzet: a GDP immár két éve gyakorlatilag stagnál, miközben az USA gyorsan növekszik. Ám a várakozások szerint az európai lassulás átmeneti lesz, és a körülményeket látva nem is tekinthető meglepőnek. Az Amerikához képest vélt lemaradás egy része pedig illúzió: noha a gazdaság méretében valóban jócskán elhúzott az USA Európától, a lakosság számára fontosabb fejlettségi mutatókban Európa voltaképp felzárkózást mutat. Ha pedig a gyorsabb amerikai növekedésre mutogatunk, tudnunk kell azt is, hogy az USA milyen árat fizetett a növekedési többletért.
A német ipari szektor teljesítménye tovább romlott októberben, ami újabb jele lehet az eurózóna legnagyobb gazdaságát sújtó recessziónak. A Destatis szövetségi statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint a termelés csökkenése folytatódott, bár a visszaesés mértéke valamivel enyhébb volt a vártnál - írta meg a FXStreet.
Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma közölt előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése jövőre kicsivel 2% felett lehet, és még 2026-ban sem fogja elérni a 3%-ot.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt választási programjának végleges tervezetében visszatér az Európa-ellenes irányvonalhoz. A párt szerint Németországnak ki kell lépnie az Európai Unióból és az eurózónából- írta meg a Spiegel.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az eurózóna inflációja novemberben – derül ki az Eurostat által frissen közzétett adatokból. Mind az inflációs főmutató, mind a maginfláció emelkedett.
A várakozásokkal ellentétben nem nőtt a német infláció novemberben, ami alátámaszthatja azokat az aggodalmakat, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a negyedik negyedévben sem élénkül a fogyasztást, ugyanakkor az EKB tervezettnél komolyabb kamatcsökkentéséhez vezethet.
Az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb jelentése szerint az eurózóna bankjai egyre sebezhetőbbé válnak az amerikai finanszírozási források esetleges beszűkülése miatt. A pénzintézetek növekvő mértékben támaszkodnak az amerikai dollárpiacokra a likviditásszerzés során, ami potenciális kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve - írja a Bloomberg.
Egyre nehezebb helyzetben Kijev.
Az amerikai elnök a CPAC konferencián beszélt.
A fentanil-válságról és az ukrajnai háborúról tartottak megbeszélést.
Erős megosztottságot eredményezett a lépés a tagállamok között.
Sok kérdést vet fel Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése.
A „woke” kiadások lefaragása csak elhanyagolható része volt a teljes költségcsökkentésnek.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
