![Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek](http://www.portfolio.hu/img/upload/2019/05/joletkereskedelemregio1905-20190520.png)
A magyar régiókra koncentrálva azt kapjuk a Bertelsmann Alapítvány oldalán az adatvizualizáció segítségével, hogy a Budapestet és Pest megyét magába foglaló közép-magyarországi régió lakói részesülnek a legnagyobb jóléti hatásban: évente egy főre vetítve átlagosan 579 euróban (a 2016-os kiinduló állapothoz képest vizsgálták ezt tényellentétes hatáselemzés segítségével), ami 320-as euróárfolyam mellett mintegy 185 ezer forintot jelent.
A nyugat-dunántúli régió lakói átlagosan 459 euróval járnak jobban a közös piac kereskedelmet fellendítő hatása nyomán, ami mintegy 147 ezer forintot jelent, míg az észak-alföldi régió lakóinál ez "csak" 240 eurót, mintegy 77 ezer forintot jelent.
![Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek](http://www.portfolio.hu/img/upload/2019/05/magyarregiokkereskedelem1905-20190520.png)
Amennyiben az országok szintjén képzünk rangsort, hogy évente hol mekkora az egy főre jutó átlagos jólétnövekedés, akkor az jön ki, hogy toronymagasan Svájcban, Luxemburgban és Írországban történik ez. Magyarország a 408 eurós egy főre jutó átlagával a rangsor végefelé látható. Közben az is látványos, hogy a kemény Brexit esetén mekkora lenne az egy főre jutó jóléti veszteség az egyes tagállamok szintjén: itt is Írország, Luxemburg és Svájc van az élbolyban, Magyarország pedig szintén a rangsor végefelé található.
![Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek](http://www.portfolio.hu/img/upload/2019/05/jolettagallamonkentbrexit1905-20190520.png)
Az abszolút egy főre jutó jólétnövekedés azonban csalóka, hiszen az eleve magasabb életszínvonalú országokban évente rendszerint nagyobb a nominális jólétnövekedés is, így a relatív jólétnövekedés az igazán érdekes: ebben pedig Magyarország a 3,44%-os éves átlagos relatív jólétnövekedésével az uniós középmezőnybe tartozik.
Az is viszonylag kedvező, hogy a relatív jólétnövekedésben a 7 magyarországi régió közül hat egy kategóriába tartozik, azaz nagyjából azonos arányban nő a jólét (a 2,95-3,55%-os növekedést produkáló második legmagasabb csoportba tartozik a hat régió). Az egyetlen kivétel az EU "mag területéhez" közelebb lévő Nyugat-Magyarország, ahol 3,55% feletti az éves relatív jólétnövekedés. Csehországban egyébként átlagosan 3,99%-kal nő a relatív jólét, ami a negyedik legmagasabb érték az országok rangsorában és nyilván a "mag területekhez" közeli fekvés ebben is lényeges szerepet játszik.A kapott magyar adatok egyébként arra is rámutatnak, hogy még Magyarországon is nő némiképp a divergencia az egyébként is fejlettebb és a fejletlenebb régiók között. Az anyag számos ponton azt a kellemetlen kérdést feszegeti, hogy vajon az EU legnagyobb vívmányának tartott közös piac mennyiben járul hozzá az országokon belüli, illetve a nagyobb földrajzi egységek közötti gazdasági divergenciához és ezt hogyan lenne célszerű ellensúlyozni (pl. fokozottabb EU-támogatásokkal a periféria térségekben).
![Dupla akkorát nyernek a nyugat-magyarországiak az EU nagy vívmányával, mint az észak-alföldiek](http://www.portfolio.hu/img/upload/2019/05/relativtagallamijo1905-20190520.png)
- Kis és nyitott gazdaságként, a nyugat-európai termelési értékláncokba való szoros beágyazottság miatt, Magyarország a legtöbbet profitálta eddig az ilyen adottságokat felerősítő közös uniós piacból, azaz az áruk, szolgáltatások, munkavállalók és tőke egységes sztenderdek szerinti szabad áramlásából (noha a tanulmány csak a félkész termékekkel együtt nézett áruforgalom alapján mutatta be a jóléti hatásokat).
- Ez azt jelenti, hogy a magyar GDP szintje 2016 végén 14,2%-ponttal volt magasabb annál, mintha az EU-t alkotó tagállamok a belépésük óta csak egy normál szabadkereskedelmi övezetet alkottak volna, és ezzel az uniós közös piac jóléti hatása nálunk volt a legnagyobb.
- Magyarország számára tehát rendkívül értékes az uniós közös piaci, illetve 2008 óta a határellenőrzés nélküli Schengeni-övezeti tagság, de a jóléti hatásokat tovább növelné, ha Magyarország belépne az euróövezetbe is.
- Az egyoldalú magyar EU-kilépés 15,2%-kal vetné vissza a magyar GDP szintjét, (mert az a közös piac elhagyásával is járna), ami minden más tagállam saját EU-kilépésének jóléti veszteségénél nagyobb mértékű lenne.
Címlapkép és forrása: Sopron belvárosa, a Kolostor utca műemlék épületei, szemben a város jelképe, a Tűztorony. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
![](https://www.portfolio.hu/img/eu-fin.jpg)