Az esélyeit az is növeli a cikk szerint, hogy sok vezető európai politikus gondolja azt: a három idén megüresedő top brüsszeli poszt közül (Európai Bizottság, Parlament, Tanács elnöke) legalább az egyiket hölgynek kellene betöltenie és ha Georgieva lenne a befutó, akkor azzal a kelet-európai országok reprezentációja is ki lenne pipálva, illetve a németek és a franciák a két másik poszt egyikét maguk között tudnák elosztani.
Ez azért érdekes, mert hivatalosan a Néppárt színeiben Manfred Weber fut a Bizottság elnöki tisztségéért, ő a csúcsjelölt. Igaz meg kell jegyezni, hogy a csúcsjelölti rendszert az Európai Tanács a saját mozgásterét korlátozó rendszerként éli meg, hiszen az uniós alapszerződés szerint az állam- és kormányfők saját hatáskörben jelölik a Bizottság elnökét, figyelemmel az EP-választási eredményre, de nem lehet a testületet kész tények elé állítani. A Bloomberg cikke viszont azt vázolja, hogy az állam- és kormányfőknek saját hatáskörben is van erős jelöltjük a posztra, aki ráadásul néppárti tag, kelet-európai és nő. Mindez tehát afelé mutat: egyáltalán nem lehet készpénznek venni, hogy ha a Néppárt szerzi a legtöbb mandátumot az EP-ben, akkor Weber lesz a Bizottság elnöke.
Bár a cikk nem említi, de van olyan forgatókönyv, hogy Angela Merkel német kancellár idő előtt, nyáron távozna a kancellári tisztségből (június elejére rendkívüli CDU elnökségi ülést hívtak össze) és ősszel őt választanák meg az Európai Tanács elnökévé Donald Tusk utódaként. A jelenlegi bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker már nyilvánosan is lobbizott azért, hogy Merkel "ne tűnjön el csak úgy" a német belpolitikából való, 2021-ig biztosan bekövetkező távozása után.
