A legtöbben magától értetődőnek tartják a fejlődést. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az életszínvonal 250 évvel ezelőtt alig különbözött attól, mint amilyen 2500 évvel ezelőtt volt. Csak a felvilágosodás és az ipari forradalom idején értünk el hatalmas előrelépést a várható élettartam, az egészség és az életszínvonal terén, amely meghatározta a modernitást.
A felvilágosodás gondolkodói felismerték, hogy a tudományos kísérletezés segíthet az embereknek megérteni a természetet és új, átalakító technológiákat létrehozni; valamint, hogy a társadalomtudományok lehetővé teszik azon erőfeszítések szorosabb összehangolását, amelyek a társadalom minden tagja számára az életkörülményeik javítását szolgálják. Ezek az erőfeszítések megkövetelték, hogy a jogállamiság felváltsa az abszolutizmust, hogy az igazság tisztelete felülkerekedjen az obskurus felfogással szemben, és hogy a szakértelem érvényesüljön. A MAGA-forradalom legzavaróbb jellemzői közé tartozik, hogy nyíltan elutasítja ezeket az értékeket.
Folytatódhat-e a haladás? Ahogyan a szovjeteknek sikerült felbocsátaniuk a Szputnyikot, úgy láthatjuk, hogy Trump és követői figyelemre méltó technológiai eredmények felett fognak rendelkezni az űrtechnológia és a mesterséges intelligencia területén.
De valóban elvárhatjuk-e Amerika új oligarchiájától, hogy tartós, széleskörben elterjedt vívmányok felett rendelkezzen?
A most hatalmon lévőket teljes mértékben a gazdagság hajszolása vezérli, és nincsenek fenntartásaik azzal kapcsolatban, hogy ezt kizsákmányolással és járadékvadászattal érjék el. Már bizonyították leleményességüket a piaci erőfölény gyakorlásában, valamint a média és a technológiai platformok kihasználásában, hogy széleskörű a manipuláció és dezinformáció révén előmozdítsák magánérdekeiket.
Ami a jelenlegi amerikai típusú korrupciót megkülönbözteti a korrupció múltbeli formáitól, az a puszta nagyságrendje és pimaszsága. A 100 dolláros bankjegyek borítékokba való dugásának gondolata furcsán hangzik ahhoz képest, amit most tapasztalunk. Az amerikai oligarchák nyíltan több százmillió dollárral „járulhatnak hozzá” egy politikus választási kampányához szívességekért cserébe. Az a 465 millió dolláros, feltételek nélküli kölcsön, amelyet a Tesla 15 évvel ezelőtt Barack Obama elnök adminisztrációjától kapott, jelentéktelennek fog tűnni ahhoz képest, ami majd most lesz jellemző.
A fejlődéshez az alaptudományokba való beruházásokra és képzett munkaerőre van szükség. Mégis, első elnöki ciklusa alatt Trump a kutatások finanszírozásának olyan mértékű csökkentését javasolta, hogy azt még a saját republikánusai is visszautasították. Vajon most is ugyanennyire készek lesznek szembeszállni vele?
Mindenesetre feltehető a kérdés, hogy
lehetséges-e még haladás, ha a tudás fejlődéséért és átadásáért felelős intézményeket állandó támadások érik?
A MAGA-mozgalom semmit sem szeretne jobban, mint lerombolni azokat az „elit” intézményeket, ahol annyi magas szintű kutatás zajlik. Egyetlen ország sem prosperálhat igazán, ha a lakosság nagy része hiányt szenved az oktatás, az egészségügy és a tápanyagdús élelmiszerek terén.
- Amerikában a gyermekek mintegy 16%-a szegénységben nő fel,
- az USA nemzetközi oktatási felméréseken elért általános teljesítménye közepes, az alultápláltság és a hajléktalanság szerte az országban jelen van,
- az amerikai várható élettartam pedig a legalacsonyabb a fejlett gazdaságok körében.
Az egyetlen megoldás a közkiadások növelése és jobb felhasználása. Trump és oligarchákból álló csapata azonban a költségvetés minél nagyobb mértékű megnyirbálására törekszik. Ezzel az Egyesült Államok még inkább függne a külföldi munkaerőtől. A bevándorlókat, még a magasan képzetteket is azonban elutasítják Trump MAGA-mozgalmának hívei.
Bár az USA régóta világelső az alaptudományok és a technológia fejlődése terén, nehéz elképzelni, hogy ez Trump alatt miként folytatódhat. Három lehetséges forgatókönyvet látok.
- Az elsőben az USA végre felismeri a mélyen gyökerező problémáit, elutasítja a MAGA-mozgalmat, és megerősíti elkötelezettségét a felvilágosodás értékei mellett.
- A másodikban az USA és Kína tovább halad az oligarchikus kapitalizmus, illetve az autoriter államkapitalizmus útján, a világ többi része pedig lemarad.
- A harmadik forgatókönyv szerint pedig az USA és Kína marad a jelenlegi pályáján, de Európa a progresszív kapitalizmus és a szociáldemokrácia élére áll.
Sajnos, a második forgatókönyv a legvalószínűbb, ami azt jelenti:
mérlegelnünk kell, hogy Amerika növekvő problémái meddig maradnak kezelhetőek.
Kína hatalmas előnyökkel rendelkezik a technológia és a mesterséges intelligencia fejlesztése terén köszönhetően hatalmas piacának, sok mérnökének, valamint a hosszú távú tervezés és az átfogó felső irányítás iránti elkötelezettségének. Ráadásul Kína diplomáciája a nem nyugati országok 60%-ával szemben sokkal sikeresebb, mint Amerikáé. De természetesen sem Kína, sem a trumpista Amerika nem elkötelezett azon értékek mellett, amelyek a 18. század vége óta a haladás motorjai.
Tragikus módon az emberiség már most is egzisztenciális kihívásokkal küzd. A technológiai fejlődés olyan eszközt adott a kezünkbe, amivel magunkat is elpusztíthatjuk. A legjobb módja annak, hogy ezt megakadályozzuk, a nemzetközi jog alkalmazása. A klímaváltozás és a világjárványok jelentette veszélyek mellett most már a szabályozatlan mesterséges intelligencia okozta következmények miatt is aggódnunk kell.
Egyesek erre azzal fognak visszavágni: bár elképzelhető, hogy a fejlődésben stagnálás következik be, de az alaptudományokba történő korábbi befektetések továbbra is értékes hasznot eredményeznek majd. Emellett – tehetnék hozzá az optimisták – minden diktatúra egyszer véget ér, és a történelem halad tovább. Egy évszázaddal ezelőtt a fasizmus elborította a világot. Ez azonban a demokratizálódás hullámához vezetett, a dekolonizációs és polgárjogi mozgalmak pedig a faji, etnikai és nemi megkülönböztetés ellen léptek fel.
A probléma az, hogy ezek a sikeres mozgalmak csak eddig jutottak, és az idő nem a mi oldalunkon áll.
A klímaváltozás nem fog várni arra, hogy összefogjunk. Vajon az amerikaiak élvezni fogják-e a folyamatos haladást a közös jólét formájában, amely az oktatáson, az egészségen, a biztonságon, a közösségen és a tiszta környezeten alapul? Kétlem. És az amerikai haladás megszűnése globálisan is érezteti-e majd hatását? Szinte biztos.
Túl korai, hogy megtudjuk, Trump második elnökségének milyen következményei lesznek. A történelem valóban megy majd tovább a maga útján; de a haladást maga mögött hagyhatja.
Copyright: Project Syndicate, 2024.
Joseph E. Stiglitz
A Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdászprofesszora. Az elismerést 2001-ben kapta. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 1995-ös jelentésének vezető szerzője, amely szervezet 2007-ben béke Nobel-díjat kapott. 1995-1997 között Bill Clinton amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületét vezette. A Világbank alelnöke és vezető közgazdásza volt 1997-2000 között. Kutatásai többek között a jövedelmi egyenlőtlenségek, a klímaváltozás, a vállalati kormányzás (corporate governance) és a globalizáció kérdéseire irányulnak.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images