• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
Balra rántaná a kormányt a leendő amerikai elnök, és húzná magával a világot is

Balra rántaná a kormányt a leendő amerikai elnök, és húzná magával a világot is

Joe Biden immár hivatalosan is a demokraták jelöltje a novemberi elnökválasztáson, és a felmérések szerint sima győzelmet arathat Donald Trump felett. Biden gazdaságpolitikai programja kifejezetten baloldali: nagyvállalati adóemeléseket, magasabb állami újraelosztást, szigorúbb munkajogi szabályokat ígér, utóbbiakat a nemzetközi kereskedelemben is elvárná. Elsőre meglepőnek tűnik, de a Biden-program egyértelműen protekcionalista, az állami vásárlások során az amerikai termékeket részesítené előnyben, az ellátási láncokat pedig hazahozná a fejletlen országokból, és erre buzdítaná kereskedelmi partnereit is. Ha a program ígéretei teljesülnének, akkor Amerikának ritkán látott szociáldemokrata vezetése lenne, ezt azonban nem vehetjük előre készpénznek - a vállalások baloldali elemeit kompromisszumok eredményeképp vette át az egyébként centrista Biden, és a hangzatos baloldali elemek mellett kifejezetten kevés a konkrétum.

Miért fontos nekünk az amerikai elnökválasztás?

Miért fontos nekünk az amerikai elnökválasztás?

November negyedikén tartják az amerikai elnökválasztást, amelyet itthon is fokozott figyelemmel követünk. Ne éljünk azonban tévhitben - az eseményre nem szabad olyan szemmel nézni, mint egy tőlünk független, távoli történésre. Mert az amerikai elnökválasztás kimenetelét mi, magyarok is a bőrünkön fogjuk érezni, akármi is lesz az eredménye. Csak néhány okot mutatunk a sok közül, hogy ez miért is van így.

Sikerült megmenteni a svédeknek a gazdaságot, vagy fatális hiba volt elengedni a járványt?

Sikerült megmenteni a svédeknek a gazdaságot, vagy fatális hiba volt elengedni a járványt?

Svédország a második negyedévben 8,5%-os visszaesést szenvedett el, azaz a korlátozások nélkül sem tudta megakadályozni a gazdaság mély zuhanását. Ezzel együtt a svédek még mindig az egyik legkisebb visszaesést szenvedték el Európában - de mennyire köszönhető ez a járvány elengedésének? Vélhetően csak kis mértékben, hiszen voltak olyan országok, amelyek szigorú intézkedés közepette is kisebb, vagy hasonló mértékű visszaesést szenvedtek el, mint a svédek. Megvizsgáltuk, mi állhat a háttérben.

Akármi is lesz Fehéroroszországban, az ország sorsa évekre meg van pecsételve

Akármi is lesz Fehéroroszországban, az ország sorsa évekre meg van pecsételve

A feltételezhető választási csalás csak az utolsó csepp volt a pohárban, a rossz gazdasági helyzet már évek óta fűtötte a rezsimmel szembeni társadalmi elégedetlenséget Fehéroroszországban. Akár megy Lukasenka, akár marad, a fehérorosz vezetésnek szembe kell néznie a gazdaság szerkezetének problémáival, hiszen megoldás hiányában az életszínvonal relatíve tovább romlik, megágyazva ezzel a további lakossági elégedetlenségnek. Jó hír az ország számára, hogy a szükséges gazdaságpolitikai lépések pontosan látszanak, mindezeket azonban az orosz érdekkel összhangban kell meglépnie a (régi vagy új) vezetésnek, hiszen a fehéroroszok kitettsége miatt Vlagyimir Putyin túlzás nélkül egy mozdulattal padlóra tudja küldeni az ország gazdaságát. Márpedig számíthatunk rá, hogy az orosz elnök ki fogja használni a jelenlegi helyzetet - bár nem valószínű, hogy közvetlen katonai akciókkal beavatkozik majd, vagy esetleg annektálja az országot, de a polgárháborús helyzet nyomán szinte biztosan megkísérli majd növelni az orosz befolyást Fehéroroszországban.

Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Amikor a koronavírus tömegesen terjedni kezdett Olaszországban, aggódva figyelte a közgazdász-társadalom a fejleményeket, mi is arról cikkeztünk, hogy egy eszkalálódó válság bizony akár az ország bedőlésével járhat, ami az egész európrojekt létjogosultságát kérdőjelezné meg. Azt szinte biztosra vettük, hogy az országnak európai segítségért kéne folyamodnia, de akkor még a rövid távú problémák sem látszottak megoldottnak. Most, a koronavírus válság kilábaló szakaszában viszont már látjuk, hogy Olaszország nem csődölt be. Sőt, mintha kissé közömbösen nyugtáznák az elemzők, hogy a válság előtt sem kicsi olasz államadósság egészen hatalmassá hízik, és a két számjegyű deficittől sem fél senki. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi vezetett el odáig, hogy középtávon már nem kell tartanunk az ország fenntarthatatlanságától – és azt is megvizsgáljuk, hogy ez hosszú távon is igaz-e.

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

A koronavírus-válság kapcsán a közvélemény fókuszába került az Európai Unió és annak válságkezelési eszközei. Több kritika érte az EU-t a lassú reakció miatt, a valóban kicsit késve meghozott döntéseit viszont esszenciális jelentőségűnek tekinthetjük. Az intézkedések nem véletlenül születtek meg ilyen lassan, és az sem meglepő, hogy végül kellően grandiózusra sikerültek. Az intézményrendszer ugyanis kifejezetten bonyolult: Bizottság, Tanács, Európai Tanács, EKB - sokat írunk róluk, de az EU működésének megértéséhez fontos tisztában lennünk vele, hogy melyik intézmény valójában milyen feladatokat lát el, és tulajdonképpen melyik is az, amelyik irányítja a közösséget. Ezt járjuk körbe.

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Életbe lépett az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely lépcsőzetesen felszámolja a vámok 99%-át, és elhárítja az akadályokat a beruházások útjából. Az ázsiai ország nem tartozik az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei közé, és mi sem játszunk kiemelkedő szerepet Vietnam külkereskedelmében, ennek ellenére valóban nagy jelentősége van a tető alá hozott egyezménynek. A hasonló szabadkereskedelmi egyezményeket egyébként az EU szinte futószalagon szállítja, a délkelet-ázsiai térség viszont Kína növekvő súlya miatt felértékelődött.

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

A márciusban hozott és áprilisban beérő korlátozások precedens nélküli gazdasági zavart keltettek egyik hétről a másikra, az április visszaesés olyan meredek volt, hogy mindeddig békeidőben ezt elképzelni sem tudtuk. Májusban aztán megindult a korlátozások feloldása és a gazdasági aktivitás helyreállása, júniusban pedig már egészen megszokott számokat láthattunk, a júliusi adatok némelyike pedig jelentősen meglepte az elemzőket is. A kérdés csak az: a fejlett világ maga mögött tudta a koronavírus-válságot, és van okunk örvendezni a pozitív mutatókat látva, vagy a kilábalás még messze van, és a járvány hatásait sokáig érezzük majd. Hol tartanak ma a fejlett gazdaságok?

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Kormányválságok sora alakult ki Szlovákiában, miután az idén hatalomra kerülő kormány tagjairól sorra derül ki, hogy diplomamunkájukat másolták. Előbb a parlament elnöke, péntek hajnalban pedig a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás miatt ült össze a parlament, végül mindkét politikus a helyén maradt. A kormánykoalíciót előzetesen az elemzők egy jobboldali, piacpárti fordulatot vártak, valamint a jogállami normák helyreállítását. Pedig előre lehetett látni, hogy a koalíció tagjai egyenként és együtt sem rendelkeznek koherens gazdaságpolitikai vízióval, a koronavírus pedig csak rontott a helyzeten. Pedig valamilyen reformokra szükség lenne, mert az ország gazdasága nem diverzifikált, túlságosan nyitott, emiatt a koronaválság is nagyobb visszaesést hoz, mint a régió többi országában.

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntést hozott ma reggel az Európai Tanács a fél óra híján rekordhosszúságú csúcson. Az állam- és kormányfők a szokásos hétéves keretköltségvetés mellett egy majdnem azzal egyenlő összegű újjáépítési alap felállításáról döntöttek. Az új eszköz számos olyan közvetlen és közvetett elemet tartalmaz, amelyek egyértelműen a mélyebb integráció irányába mutatnak, sőt, a ma született megállapodás egyben a nemzeti önrendelkezésüket féltő tagállamok által vörös vonalként kezelt évtizedes tabukat is ledöntött. A mai döntéssel Európa lépést tett a föderáció felé, noha az még mindig messze van.

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

Az Egyesült Államok és India átfogó szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytattak a járvány előtt, amely a jövőben vélhetően folytatódik majd. A két ország kapcsolata aszimmetrikus, India jobban rá van utalva Amerikára, de utóbbi számára is nagy lehetőségeket rejt egy esetleges megállapodás. A két ország viszonyában a közös rivális Kína helyzete is döntő: az onnan esetlegesen távozó amerikai vállalatok Indiában új célpontra találhatnak, és ezért az indiai kormány minden lehetőséget meg is mozgat, 1000 vállalat betelepítését tűzték ki célul. Az érdekek együtt állnak, így nagy esély van rá, hogy a két ország viszonya felértékelődik. Buktatók viszont vannak, nem is kevés.

A hazaérkező magyaroknak nem kell karanténba vonulniuk, bárhonnan is jönnek haza - hogy is van ez?

A hazaérkező magyaroknak nem kell karanténba vonulniuk, bárhonnan is jönnek haza - hogy is van ez?

Eddig úgy gondoltuk, hogy csak az EU-ból és a társult országokból hazaérkező magyar állampolgárok mentesülnek a karanténkötelezettség alól, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatásából legalábbis ez következik. A vonatkozó rendelet viszont nem ezt mondja ki, és értesüléseink szerint nem is erről van szó - valójában bárhonnan is érkezünk haza, magyar állampolgárként nem kell karanténba vonulnunk hazaérkezéskor.

Kína után a koronavírus-gócponttá vált India is hazavágja az épp lábadozó világgazdaságot?

Kína után a koronavírus-gócponttá vált India is hazavágja az épp lábadozó világgazdaságot?

Indiában megállíthatatlanul terjed a koronavírus, amelynek gazdasági hatásai is lehetnek. Az ország közel olyan népes, mint Kína, így félő, hogy a gazdasági visszaesésből épp kilábaló világgazdaságot India magával rántja majd. Az ország azonban hiába népes, gazdasági súlya elenyésző, külkereskedelmi aktivitása nem mérhető Kínához, ráadásul az exportcikkei nem játszanak fontos szerepet az ellátási láncban. Hosszabb távon azonban az ország szerepe felértékelődhet.

Elképesztő izgalmakat hozott a koronavírus és George Floyd halála - Drámai véget érhet a Trump-korszak

Elképesztő izgalmakat hozott a koronavírus és George Floyd halála - Drámai véget érhet a Trump-korszak

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint Donald Trump súlyos vereséget szenvedne, ha most lennének az elnökválasztások. A különféle modellek a gazdaság eredményeiből is Trump-vereséget vetítenek előre, de a jelenlegi helyzetben ezek használhatatlanok, mert a választók a krízis közepette is elégedettek Trump gazdaságpolitikájával. A koronavírus és a tüntetések már sokkal jobban erodálják az elnök népszerűségét, de ezek hatása enyhülhet a választás közeledtével. Trump emellett Kínával szembeni fellépésével tematizálni tudja a napi közbeszédet. Demokrata ellenfele, Joe Biden hajlamos a politikai hibákra, ráadásul relatíve magas támogatottsága mellett alacsony a szavazói elkötelezettsége, így a választás finisében Trump könnyen maga mellé állíthatja még a jelenleg bizonytalan választókat - a voksolást eldöntő csatatér-államokban szoros az állás. Az országos felmérések pedig az amerikai választási rendszer miatt is torz képet mutatnak. Trumpnak tehát jelenleg nem jók az esélyei, de elhamarkodott dolog lenne lefutott választásról beszélni.

Megmutatjuk, mennyire vágja földhöz Magyarországot a koronavírus-járvány

Megmutatjuk, mennyire vágja földhöz Magyarországot a koronavírus-járvány

A koronavírus pontos gazdaságai hatásait még az első negyedéves GDP-tényadatok mellett is nagyon nehéz előrejelzni, mi azonban megpróbálkoztunk vele. A legtöbb nemzetgazdasági ágazatból (és azok alágazataiból) sikerült információt szerezni az áprilisi visszaesésre vonatkozóan az iparági szereplőktől, ezeket kiegészítve a külföldi adatokkal, valamint az év hátralévő részére tett becslésünkkel együtt pedig már kaptunk is három forgatókönyvet az idei növekedésre. Alapforgatókönyvünk szerint idén 4,4% lehet a visszaesés Magyarországon, de rossz esetben akár a 7%-ot is elérheti.

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Pénteken kijött a friss GDP-adat, a magyar gazdaság az első negyedévben -0,4%-ot esett vissza az előző negyedévhez képest. A koronavírus-járvány annak ellenére vetette vissza mélyen a gazdaságot, hogy a lezárások csak az utolsó két héten léptek életbe. A GDP visszaesését előzetesen nagyon nehéz megbecsülni ilyen helyzetben, az előrejelzések ennek megfelelően nagy bizonytalanságot mutattak. De nemcsak a becslés, hanem a GDP mérése sem egyszerű a nagy bizonytalanságok közepette - mi most azt mutatjuk be, hogy ez miképp történik.

Hiába dicsérték, a svéd modell eddig totális katasztrófa - eközben mi sikert arattunk a vírus felett

Hiába dicsérték, a svéd modell eddig totális katasztrófa - eközben mi sikert arattunk a vírus felett

Svédország a legtöbb országtól eltérően kezelte a koronavírus-járványt. Az északi országban nem vállalták a lezárások magas gazdasági költségét, ehelyett szabadjára engedték a járványt, hogy megszerezzék az áhított nyájimmunitást. A svédek úgy számoltak, hogy az idősekre vonatkozó eltérő szabályozásokkal alacsonyan tarthatják a halálozást, míg a társadalom kevésbé sebezhető tagjaiban kialakul a védettség, és eközben a gazdaság sem áll fejre. Ehhez képest a svéd halálozási ráta nemzetközi összehasonlításban nagyon magas, a halálesetek száma a szomszédokhoz képest nominálisan is nagy, a nyájimmunitástól az ország egyelőre messze van, és a jegybank szerint a GDP idei visszaesése elérheti a 10%-ot. Elsőre teljes kudarcnak tűnik a modell, az ítélethirdetéssel azonban várni kell.

Szórakozás, szabadidő, sport - mennyire lehetetleníti el őket a koronavírus Magyarországon?

Szórakozás, szabadidő, sport - mennyire lehetetleníti el őket a koronavírus Magyarországon?

A magyar nemzetgazdaságot jelentősen visszaveti a koronavírus, de ez nem egyenlő mértékben jelentkezik minden ágazatban. A szabadidős tevékenységek a fokozottan érintett ágazatok közé tartoznak, de a saját magukhoz képest nagy visszaesés nem jelentkezik majd jelentős mértékben az idei éves magyar GDP-ben, mivel nem tartoznak a legnagyobb súlyú ágazatok közé.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility