• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Keserű pirulákkal gyógyítaná Magyarországot az IMF

A jövőre és 2013-ra beharangozott nagyarányú adócsökkentések elhalasztását is felvetette megoldási irányként a Nemzetközi Valutaalap stábja az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseken - derül ki a tegnap megjelent anyagból. Az IMF azért javasolta ezt a kormánynak, mert hatalmas költségvetési hiánynövekedést vetít előre, amely mellett az államadósság 2012-től újra gyorsan emelkedő pályára állna, akárcsak a kamatkiadások mértéke. A washingtoni szakértők a GDP 4,0%-át (más megközelítés szerint a GDP 5,5%-át) kitevő költségvetési kiigazítást tartanának szükségesnek 2014-ig, miközben a kormány az egyeztetéseken eddig mindössze 2,5% körüli kiigazítási tervet jelzett. Kedvezőtlen az is, hogy a nyilvánossággal ellentétben a kormány az IMF felé azt kommunikálta: a csomagban előnyt élveznének majd a bevételnövelő elemek.

Vihar volt a bankrendszerben - az MNB lépett közbe

A külföldi befektetők hirtelen megváltozó piaci viselkedése 2010 végén átmenetileg jelentős likviditási feszültségeket okozott a hazai bankrendszer devizacsere piacán. Az év utolsó napjaiban a likviditási feszültségek enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank - az éppen ilyen célokra létrehozott egynapos FX-swap eszközén keresztül - jelentős méretű devizalikviditást nyújtott. Mivel a likviditási problémák kialakulását átmeneti tényező, a külföldi szereplők év végi mérlegeinek optimalizálása okozta, így 2010. december 31-ét követően a feszültség teljesen elmúlt.

Egyre több az érv a további kamatemelés mellett

A keddi magyar diszkontkincstárjegy aukció eredménye alapján azt gondolhatnánk, hogy a piac már nem áraz további kamatemeléseket a Magyar Nemzeti Banktól. Más megközelítések viszont egyértelműen további monetáris szigorítás(ok) irányába mutat(nak). Az egyik ilyen, hogy a régióban látványosan a legmagasabb szintre emelkedett a mostanában (újra) kiemelt jelentőségű magyar országkockázati felár, ez pedig oda vezetett, hogy a forintbefektetések kockázati prémiuma szokatlanul alacsony szintre mérséklődött.

Felszámolt pénztárak - Veszélyes láncreakciók

A magánnyugdíjpénztári szektor kvázi államosítása amellett, hogy piacidegen lépés, számos káros mellékhatással is jár az állampapírpiacon - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Ezek a kormány azon céljára is veszélyt jelenthetnek, amelyre jelenleg egyértelműen épít: az államadósság gond nélküli, állampapírpiacról történő finanszírozására. Egy bizonyosnak tűnik: a továbbiakban még jobban rá lesz utalva a kormány, illetve az állam arra a befektetői szektorra - a külföldiekre -, amely felé az elmúlt időszakban inkább kedvezőtlen üzeneteket küldött. Részben emiatt, részben amiatt, hogy a befektetésre már nem ajánlott kategória határára süllyedt a magyar államadósság minősítése, kiemelten fontos, hogy a kormány februárban hiteles szerkezeti reformprogramot, kiadáscsökkentő lépéseket mutasson be. Ellenkező esetben gondot okozhat mind a deviza-, mind a forintalapú állampapírok piaci értékesítése, így akár újra az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap pénzére szorulhat az ország.

Mit kezdenek januártól a plusz tízezresekkel a magyarok?

Az elmúlt hetekben sok szó esett már arról, hogy ki jár jobban (a gyermekesek) és ki rosszabbul a jövő évi személyi jövedelemadó változásokkal, de arról már kevesebb, hogy a jobban járók várhatóan mit is kezdenek majd az emelkedő nettó jövedelmükkel. Ez ugyanis különösen fontos kérdés részben társadalmi-pszichológiai, részben gazdasági növekedési és államháztartási bevételi oldalról is. A kormány azzal számol, hogy az emberek a zsebükben maradó mintegy 310 milliárd forintnyi többlet jövedelem nagy részét elköltik, míg a Költségvetési Tanács óvatosabb, véleménye szerint csak az összeg felét fordítják majd fogyasztásra az emberek, a többit pedig megtakarítják. Alábbi cikkünkben azt a témát járjuk körbe, hogy a plusz pénzzel mit és miért kezdhetnek az emberek, továbbá a fogyasztási és megtakarítási magatartásnak milyen (makrogazdasági) következményei lehetnek.

Újra 200 alatt a svájci frank - Csak vihar előtti csend?

Az elmúlt egy-másfél hónapban igen kedvező volt a "csillagok állása" a frankalapú magyar devizahiteleseknek, hiszen a forint határozott erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben, míg a svájci frank (az euróval szemben) ennek éppen az ellenkezőjét produkálta. Mindez oda vezetett, hogy a szeptember eleji 225 körüli frank/forint árfolyam az elmúlt napokban a 200-as szint alá süllyedt. Június közepén és augusztus elején is vissza tudta magát küzdeni eddig a szintig a forint, de aztán jött a sokak számára csak rémálomnak nevezhető frankszárnyalás. Most vajon újra erre kell számolnunk, vagy öt hónapnyi várakozás után végre ismét tartósan 200 alatti árfolyamot látunk majd? És mi lesz egy, sőt öt év múlva? Alábbi elemzésünkben a frank/forint árfolyam, illetve hangsúlyosan a frank rövid-, közép- és hosszabb távú világpiaci kilátásait vizsgáljuk.

Újabb recesszió nem lesz, de részvényár-csökkenés igen (Interjú)

Lassulni fog az amerikai gazdaság, de ez nem csap majd át újabb recesszióba - hangsúlyozta a most megjelent negyedik negyedévi gazdasági kitekintő kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjúban Christian Blaabejerg. A dán Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint rövid távon még kitarthat az amerikai részvénypiacok ereje, de év végére, a romló gazdasági helyzet miatt árfolyamcsökkenés várható. A dollár hanyatlása nem tart örökké, ha más nem, akkor majd a németek tesznek érte, hogy az euró gyengüljön - véli. Az aranyba fektetés továbbra is kiváló befektetési lehetőség marad Blaabejerg szerint. A svájci frank fokozatosan tovább gyengülhet az euróval szemben év végéig, ez pedig jó hír lehet a magyar frankhiteleseknek. Az euróhiteleseknek pedig az lehet kedvező, hogy a devizapiaci előrejelzésekbejn kitüntetett figyelemnek örvendő Saxo Bank a forint kapcsán erősödésre számít az euróval szemben.

Miért nem csapott újra a kezekre az ország vezetése?

A dollárral szemben már annál is erősebb szintre kapaszkodott vissza a japán jen, mint ahol közel egy hónapja a japán vezetés jengyengítő intervenciót hajtott végre, így a piacon nagy a találgatás arról, hogy miért nem "csapott még újra oda" a pénzügyi tárca, illetve ez mikor következhet be. Bár a külkereskedelmi kapcsolatokban a leginkább fontos és figyelt árfolyamkereszt a dollár/jen, de érdemes kissé jobban is megvizsgálni a helyzetet a bevezetőben feltett kérdés megválaszolásához. Egy biztos: a japán részvénypiac igen erőteljesen függ a jen devizapiaci teljesítményétől. Ez jól látszott tegnap hajnalban is, amikor a jen a dollárral szemben 15 éves csúcs közelébe kúszott, amely nyomán 2% feletti esést szenvedett el a Nikkei225 részvényindex. A japán fejlemények látszólag távoliak magyar szemmel, de a svájci frankra gyakorolt áttételes hatásokon keresztül máris közelebb érezhetjük magunkhoz.

2+1 forgatókönyv - Merre halad a kormány a választások után?

Véget ért a 2010-es választási kampány, de a mostani újabb nagyarányú győzelem után sem dőlhet hátra a kormány, hiszen két hét múlva már arról a 2011-es költségvetésről tárgyal első olvasatban, amelynek tervezési köriratát csak ma kapják meg a minisztériumok, emellett a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításának menetrendjéről is október közepére ígért részleteket a kormány. Több hónapnyi kivárás és türelem után a nemzetközi hitelminősítők és a befektetők is a konkrétumokra kíváncsiak a magyar gazdaságpolitikával, a következő évekbeli stratégiával kapcsolatban. Egy dolog biztos: függetlenül a nemzetközi befektetői hangulattól, sűrű hónapok jönnek Magyarországon. Érdemes összeszedni, hogy milyen forgatókönyvek, piaci lehetőségek és kockázatok mutatkoznak jelenleg.

Eltelt az első 3 hónap - melyik kormányunk indult a legrázósabban?

Az ezredforduló óta egyik új magyar kormány indulása sem sikerült zökkenőmentesen a gazdaságpolitikai hitelesség alakulása szempontjából - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Vannak azonban különbségek abban, hogy az új kormányok hogyan teljesítettek a megalakulásukat követő első három hónapban a megelőlegezett befektetői bizalomhoz képest. Alábbi elemzésünkben különböző piaci mutatók segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy a 2002-es, a 2006-os, majd a 2010-es kormányalakítást követő első három hónapban hogyan változott a gazdaságpolitika megítélése, a piaci értékítélet és milyen okai voltak ennek.

Elküldtük az IMF-et - Jó lesz ez így nekünk?

Úgy küldte haza a Nemzetközi Valutaalapot a magyar kormány, hogy közben még mindig használjuk a pénzét; a következő két évben esedékes hiteltörlesztésekre pedig már nem elegendő a hitelkeretből nálunk lévő rész - derül ki a Portfolio.hu adósságfinanszírozási körképéből. A hitelkeretből "beragadt" jelentős összeg eléréséhez újra tárgyalni kellene az intézménnyel. Amennyiben ez a kormány ígéretéhez híven valóban nem történik meg, akkor sincs azonban drámai helyzet: az államadósság finanszírozása idén, illetve a 2011-2012-es évben is megoldott lehet. Ehhez "csupán" arra lesz szükség, hogy a mostanihoz hasonló, viszonylag kedvező nemzetközi befektetői környezet maradjon fenn, illetve ne minősítsék le többen is a magyar államadósságot a bóvli kategóriába, továbbá a magyar forintalapú megtakarítások szépen gyarapodjanak. Ellenkező esetben nagyon könnyen oda juthat a kormány, hogy kénytelen visszahívni az IMF-et.

Mi lesz a forinttal a szakadás után?

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal megszakadt gazdaságpolitikai tárgyalások óta, azaz a múlt héten csökkent a külföldiek forintpiaci kitettsége, illetve a forintárfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása most lett a legintenzívebb tavaly tavasz óta - derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss ábrakészletéből, illetve a jegybanki szakértőktől kapott információkból. A nyugtalanító fejlemények mellett azért fontos, bizakodásra okot adó jel is akad: a forint gyengélkedése mellett sem fokozódtak érdemben a bankközi devizalikviditási feszültségek, azaz ebből a szempontból (egyelőre) nem beszélhetünk a 2009. tavaszihoz hasonló jelentős pénzügyi stabilitási kockázatokról. A Portfolio.hu-nak nyilatkozó devizakereskedők szerint nagy forinterősödésre egyelőre nem lehet számítani, és az újabb gyengülés is bene van a levegőben. Sok függ a külföldi befektetői hangulattól, illetve az IMF-fel való kapcsolat további alakulásától.

Levegőnek nézi a sajtót a Nemzetgazdasági Minisztérium

Az eddigi magyarországi gyakorlattól merőben más, korszerűnek beharangozott, de inkább felháborító államháztartási "sajtótájékoztatót" tartott ma délelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium a júniusi, illetve az első félévi költségvetési folyamatokról. Ennek nyomán érdemben nem tudunk meg többet arról, hogy mitől ugrott meg júniusban jelentősen az államháztartási hiány és milyen hiánypályát tervez a kormány júliusra, illetve az év hátralévő részére konkrétan, illetve van-e szükség további egyenlegjavító intézkedésekre. Ehelyett esetenként semmitmondó reakciókkal "gazdagodhattunk". Egyre inkább igaz: az eddig is gyenge államháztartási átláthatóság az új kormány működése alatt jelentősen tovább romlott. Ezt az eddig a parlamenten átvitt törvénymódosítások is mutatták, a költségvetési folyamatok kommunikálása pedig csak fokozza.

Suttyomban jöttek a májusi büdzséadatok - Vége a transzparenciának?

Igencsak meglepő volt az államháztartás májusi teljesítményéről szóló összefoglaló közlésének módja (sajtótájékoztató helyett közlemény) és időzítése a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, ráadásul átmenetileg a tartalmában is voltak problémák. A közzététel kapcsán érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy a sok torzító tényező miatt van-e értelme a múlt évivel összevetni az idei folyamatokat. Sokkal inkább a tárca által tervezett számokkal összevetve kellene közzétenni a tényadatokat. Ez persze nem feltétlenül érdeke a minisztériumnak, ami abból is látszik, hogy ezentúl a szokásos havi államháztartási sajtótájékoztató sem kerül megrendezésre, helyette korszerűbbnek ígért megoldás várható. Az államháztartási folyamatok átláthatósága összességében megítélésünk szerint tovább romlik.

Teljes fordulatban az Orbán-kormány - kritikus napok kezdődtek

A hónapok óta körvonalazódó gazdaságpolitikai elképzelések gyökeres átalakítására kényszerült az Orbán-kormány az igen kedvezőtlen nemzetközi befektetői környezetben, illetve a brüsszeli és washingtoni jelzések hatására. Amit ma láthattunk a Varga Mihály vezette tényfeltáró bizottsági sajtótájékoztatón, az is ennek a fordulatnak a minél kisebb arcvesztéssel való lebonyolítását szolgálta. Miközben ez eleve nem sikerülhetett jól, legalább a befektetőknek szóló üzenetek tartalma kedvezőnek tűnik. A következő 2-3 nap kritikus jelentőségű a kormány gazdaságpolitikájának tartalmát illetően. Jelentős hitelességvesztéssel indít tehát a kormány és sok homályos terület mellett nem tudni például, hogy mi lesz a magánnyugdíjpénztárak sorsa.

Hatalmas összeg múlik a Fidesz közelgő döntésein

Május végéig nem került sor a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság negyedévente szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálatára a választások miatt, így elesett az új kormány attól a lehetőségtől, hogy szükség esetén le tudja hívni a közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból még megmaradt, közel 6 milliárd eurós keret aktuális részleteit. A hatalmas összegre az idei éves államadósság finanszírozási terv szerint nincs szüksége az országnak, de a továbbra is nagyon bizonytalan nemzetközi környezetben, végső esetben rá is szorulhatnánk. Érdemes lenne ezért legalább azt elérni, hogy a keretösszeg őszig, a hitelszerződés lejártáig továbbra is elérhető lehessen.

Ehhez az kell, hogy az új kormány átessen a szokásos gazdaságpolitikai felülvizsgálaton, azaz a külföldi szervezetek egyrészt megnézzék az előző kormány által tett vállalások teljesítését, másrészt meg kell osztani velük az új kormány konkrét gazdasági-pénzügyi terveit is. A Fidesz vezetői már jelezték, hogy fenn kívánják tartani az együttműködést a hitelt nyújtó intézményekkel, illetve a meglévő hitelprogramot valamilyen formában szeretnék továbbra is életben tartani. Az új kormánynak tehát rövidesen több fajsúlyos kérdésben is döntenie kell, illetve ki kell teregetnie lapjait.

Nő a feszültség Londonban - aggódjanak-e a devizahitelesek?

Bár a közelmúltbeli pénz- és tőkepiaci turbulenciák hatására újraindította a dollár csere együttműködését egymással az amerikai és az európai jegybank, a 3 hónapos londoni dollár alapú bankközi kamatláb azóta is folyamatosan emelkedik és 9 hónapos csúcsra ért. Más piaci mutatók is azt jelzik, hogy hetek óta nő a bankrendszeri feszültség Londonban. A magyarországi devizahiteleseknek azonban egyelőre nem kell aggódniuk amiatt, hogy a havi törlesztő részlet rövid távon nemcsak a forintgyenülés miatt, hanem a külföldön emelkedő pénzpiaci hozamkörnyezet miatt is drágulna. Amennyiben azonban az európai adósságválság miatt ismét eluralkodna a pánik a globális bankrendszerben, akkor ezt - ahogy 2008 őszén sem - sajnos nem lehetne elkerülni.

Szenvednek a devizahitelesek - Mi jöhet még?

Csaknem egy éve volt ilyen gyenge a forint a svájci frankkal szemben, mint most, de az euróban eladósodottak is már közel fél éve a legnagyobb havi törlesztési teherrel néznek szembe. Bár nagyon gyorsan gyengült a forint az elmúlt napokban a nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatromlás miatt, de erősen kérdéses, hogy ezúttal gyorsan talpra is tud-e állni a magyar fizetőeszköz. A jelek nem sok bíztatót vetítenek előre, de persze lehetnek átmenetileg megkönnyebbülést hozó időszakok.

Időközben csütörtökön látványos erősödésbe kezdett a svájci frank, melynek következtében a forinttal szemben bő egyéves csúcsára értékelődött fel.

Beavatkozhat-e a forintpiacon az MNB?

A kétharmados Fidesz-győzelem mentén forinterősödés felé állna a zászló, ha azt a nemzetközi hangulat is támogatná, a mostaninál érdemben és tartósan erősebb forintra ugyanakkor sem az inflációs kilátások, sem a gazdasági kilábalás szempontjából nincs szükség. A jóval alacsonyabbra vágott jegybanki alapkamat ugyanakkor egy későbbi hangulati fordulat idején kockázatos lehetne.

A Portfolio.hu által megkérdezett piaci szereplők lényegében két főbb tábort alkotnak a tekintetben, hogy elképzelhetőnek tartanak-e egy túlzott forinterősödés kapcsán a lengyelekhez hasonló direkt devizapiaci intervenciót a forint ellen. Az egyik tábor szerint ehelyett inkább az aktívabb jegybanki kommunikáció (pl. szóbeli intervenció), illetve az eddig megszokottnál esetleg nagyobb mértékű kamatcsökkentés lehet a válaszreakció, míg a másik tábor szerint egy tartósabban 260 alatti euróárfolyam már kiválthatna tényleges devizapiaci beavatkozást a Magyar Nemzeti Bank felől.

Megrótták az EKB-t, Simor megköszönte a Fidesz-képviselőnek

Nem lehet tudni, hogy valóban született-e és pontosan milyen tartalmú megállapodás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) között a magyar bankrendszer likviditásának növelése érdekében, de azt Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője jelezte a Portfolio.hu-nak, hogy Simor András MNB-elnök köszönetet mondott neki egy európai parlamenti határozat tartalmáért. A képviselő asszonyt azt követően kerestük meg, hogy piaci értesülés szerint született egy likviditásfokozó megállapodás az EKB és a magyar, illetve a lengyel jegybank között, de azt még nem hozták nyilvánosságra. Nem lehet tehát tudni, hogy a szóban forgó megállapodás keretében forintért, vagy forint állampapírért adna euró likviditást a frankfurti intézmény, de Győri Enikő hangsúlyozta, hogy már a forintért való pénzcsere is komoly előrelépés lenne a korábbi helyzethez képest.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility