Weinhardt Attila

2013. február 13. 16:13 | Weinhardt Attila

Gigantikus magyar hitelfelvétel - Mik a következmények?

Minden idők második legnagyobb egynapi piaci forrásbevonását hajtotta végre tegnap a magyar állam, hiszen két kötvénysorozattal 3,25 milliárd dollárnyi (2,5 milliárd eurónyi) forrást szerzett. Ezzel az adósságkezelő több mint felét teljesítette az egész évre tervezett devizaalapú forrásbevonásának és az is elképzelhető, hogy a jövő tavaszi választásokig már nem is jelenik meg újra a nemzetközi tőkepiacokon. A tegnapi gigantikus hitelfelvétel a GDP-arányos bruttó államadósságot több mint 3 százalékponttal újra kissé 80% fölé emeli és közben az államadósság devizaaránya is megugrik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek csak átmeneti változások, hiszen ez a devizaadósság még idén "kipörög" a rendszerből a törlesztések miatt. Bár a tegnapi igen erős vételi érdeklődés szorított valamelyest a kötvények kamatain, látni kell, hogy mind a két évvel ezelőtti magyar, mind az idei térségi kibocsátásoknál drágább volt a mostani forrásbevonás. Fontos azonban hozzátenni: a tegnapi kibocsátások enyhítik a kényszert, hogy az adósságkezelő a forintalapú állampapírpiacról szerezzen be forrásokat, így az adósságfinanszírozási összkép nem tűnik rossznak.

2013. február 02. 12:59 | Weinhardt Attila

Mire célzott Orbán az államadósság témájában?

Bő hároméves mélyponton járt a magyar államadósság devizaaránya tavaly év végén, és Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozata abba az irányba mutat, hogy a kormányfő további csökkenést látna szívesen. Az általa elmondottak és a technikai lehetőségek számba vétele alapján az a legvalószínűbb, hogy idén a csökkenés úgy valósul meg: az állam rövidesen "letud" egy nemzetközi devizakötvény-kibocsátást, a többi devizaadósság refinanszírozást pedig tavalyhoz hasonlóan forintalapú források bevonásával oldja meg, elsősorban a lakossági állampapír vásárlás ösztönzésével. A cél érdekében a kormányfő aktívan számít a háziasszonyok segítségére is.

2013. január 22. 13:17 | Weinhardt Attila

Kell-e még a deviza Matolcsyéknak?

Az elmúlt hetek jelei abba az irányba mutatnak, hogy a tavaly év végén bemutatott idei államadósság finanszírozási stratégia jelentősen megváltozik. Ebben többek között szerepet játszik az, hogy az új euróalapú államkötvény rendkívüli sikere miatt valószínűleg kevesebb devizát kell beszereznie az államnak külföldről. Egyes nyilatkozatok azonban ennél sokkal többet vetítenek előre: akár az is elképzelhető, hogy az állam idén sem bocsát ki devizakötvényt. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy "túlterhelődik" a forintalapú állampapírpiac. Az állam túlzottan drága forrásbevonásának elkerülése érdekében fontos döntéseket kell meghoznia az Államadósság Kezelő Központnak, pontosabban az intézményt irányító Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A cél megvalósítása érdekében lehet, hogy a Magyar Nemzeti Bank aktív segítségére is szükség lesz a tavasztól ígért "stratégiai együttműködés" keretében. Mindez azonban az állampapírpiac és a forintárfolyam stabilitására, illetve adósságfinanszírozás biztonságára jelentős kockázatokkal járhat.

2013. január 18. 13:39 | Weinhardt Attila

Hanyatlik a svájci frank! - Miért és meddig?

Egy hét alatt mintegy 4 százalékkal esett az a svájci frank az euróval szemben, amely bő egy évig lényegében meg sem mozdult. A markáns mozgást több tényező együttes hatása váltotta ki és könnyen lehet, hogy a frank a következő hetekben és hónapokban is gyengélkedni fog. Ennek azonban valószínűleg mégsem örülnek majd maradéktalanul a magyarországi frankhitelesek, mert közben az itthoni jegybankelnök-váltás és újfajta monetáris politika a forint gyengülésén keresztül jelentősen tompíthatja a frankgyengülés kedvező hatását.

2013. január 06. 16:36 | Weinhardt Attila

Nagyokat rántottak a héten a nemesfémeken, de miért?

Szokatlanul nagy kilengésekkel kezdődött az újév a nemesfémpiaci befektetőknek, hiszen az újév első kereskedési napján az amerikai fiscal cliff probléma részleges megoldása hatalmas emelkedést váltott ki ebben az eszközosztályban is, de már másnap jött a "feketeleves" az amerikai jegybank irányából. Pénteken aztán a folyatódó nagy esést meglepően nagy emelkedés követte, így végül az arany stabilan zárta a hetet, az ezüst pedig emelkedni is tudott egy kicsit. Fontos látni, hogy a nagy mozgásokban nemcsak fundamentális, hanem technikai eredetű tényezők is szerepet játszanak, pontosabban ezek felnagyították a kilengéseket. Ezek között évek óta ismétlődő jelenség is megtalálható.

2012. december 22. 06:52 | Weinhardt Attila

Duplázódhat Magyarországon a lakosság állampapír-piaci súlya

Bár a magasabb kamatok miatt drágább az adósságkezelőnek a lakossági állampapír értékesítés, de nemzetközi példákhoz hasonlóan "jó lenne elérni a magyar államadósságon belül is a 10 százalék körüli lakossági részarányt" - mondta el a Portfolio.hu-nak adott évértékelő interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettesének szavai szerint tehát az idei hatalmas felfutás után sincs megállás, hanem az a cél, hogy a lakosság jelenlegi részarányát még megduplázzák az államadósság finanszírozásán belül. Ennek érdekében bővíteni fogja az adósságkezelő az értékesítési hálózatát és egy - a hosszabb futamidejű megtakarítást elősegítő - új termék piacra dobásán is gondolkodik. Borbély nem tart attól, hogy a külföldi befektetők a történelmi csúcson lévő magyar állampapír állomány nagymértékű eladásába kezdenének, de ha ez mégis bekövetkezne, akkor szerinte racionális lépés lenne a Magyar Nemzeti Banktól, hogy külföldi mintára ismét állampapírokat vegyen a másodpiacon. Elmondása szerint bár az idei forintalapú kötvénykibocsátási tervet jelentősen túlteljesítették, mégsem következett be előfinanszírozás a 2013-as évi szükséglet részleges fedezésére. Azt azonban elárulta, hogy több ok miatt is kisebb lehet majd jövőre a kibocsátandó állampapír mennyiség annál, mint amit csütörtökön hivatalosan bejelentett az ÁKK a finanszírozási tervében. Az egyik ok a parlament által minap elfogadott letelepedési államkötvényben keresendő.

2012. december 14. 14:22 | Weinhardt Attila

Nagy kilengés előtt áll a forint - Ismétli magát a múlt?

Az utóbbi hetek szokatlanul kis forint mozgásai oda vezettek, hogy nemcsak a napos, hanem a hetes grafikonon is egy szűkülő háromszögbe szorult a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. Ez a technikai elemzés szabályai szerint egy nagy árfolyamkilengést vetít előre valamelyik irányba. Közben a devizaopciós piac rendkívüli nyugalomvárásról tanúskodik. 2011 nyarán ugyanilyen jeleket láthattunk és akkor egy magyarországi fundamentális fejlemény (a végtörlesztés bejelentése) kellett ahhoz, hogy elinduljon a nagymértékű forintgyengülés. Alábbi elemzésünkben azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a szűkülő háromszögből a forint erősödése, illetve gyengülése irányába való kitörés esélyét növelik.

2012. december 13. 13:22 | Weinhardt Attila

Nyolchavi mélyponton az állam pénzügyi tartalékai - Aggódjunk?

Bár a magánnyugdíjpénztári vagyonelemek megmaradt része felértékelődött novemberben a piaci mozgások következtében, az állam pénzügyi tartalékai mégis bő 100 milliárd forinttal estek a hónap során. Akár a szűken, akár a tágabban értelmezett állami pénzügyi tartalékokat nézzük, akkor is ugyanaz a helyzet: március vége óta nem voltak ilyen alacsonyan. Ez tehát nem jó jel az államadósság jövő évi biztonságos finanszírozása szempontjából, de vannak más tényezők, amelyek miatt mégsem kell aggódni. Az amerikai és az eurózóna jegybankja ugyanis várhatóan olyan beavatkozásokat hajt végre 2013 során (is), amelyek mellett jelentős maradhat az étvágy többek között a magyar állampapírok iránt is, ez pedig jó eséllyel folyamatosan biztosítani tudja azt a friss forrást, ami az államadósság biztonságos finanszírozásához szükséges. Természetesen a magyar gazdaságpolitikai hibák, vagy az új jegybanki vezetéssel kapcsolatos esetleges aggodalmak ennek a forgatókönyvnek az esélyét csökkentenék.

2012. december 07. 07:34 | Weinhardt Attila

Csak a nélkülözhető pénzből vegyünk lakossági eurókötvényt!

A 3 éves futamidő alatt bármikor értékesíthető lesz a közelmúltban forgalmazni kezdett euróalapú lakossági államkötvény, de a visszavásárlási árfolyamot a piaci viszonyok alakítják ki, így annak nem lesz alsó korlátja - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Takács András. Ez tehát árfolyamkockázatot jelent a vásárlóknak, és ezért az OTP Bank Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási Igazgatóság ügyvezető igazgatója azt javasolja, hogy "lehetőleg annyit jegyezzenek, amekkora összeg a futamidő alatt várhatóan nélkülözhető". Ezzel lényegében ugyanazt tanácsolja a vásárlásban gondolkodóknak, mint amit az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese mondott portálunknak néhány héttel ezelőtt. Takács András jelzése szerint eddig az új kötvény vásárlóinak 95 százaléka magánszemély volt, a vételek között pedig "a jelentősebb volumenek a privát és prémium banki ügyfelekhez köthetők". A szakértő az interjú végén felhívta a figyelmet egy januári szabályváltozásra is, amely hasznos információ lehet a nyugdíjmegtakarításban gondolkodóknak.

2012. november 28. 07:05 | Weinhardt Attila

Két magyarországi történelmi csúcs is megdőlt - Örüljünk-e neki?

A kitartóan erős feltörekvő kötvénypiaci tőkebeáramlás miatt a napokban új történelmi csúcsra emelkedett a külföldi befektetők forintalapú állampapír állománya és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legfrissebb adatai alapján ugyanez érvényes az államkötvény piacon belüli részarányukra is. A külföldiek tehát a magyar gazdaságpolitikai problémák mellett is finanszírozzák az országot, ami örvendetes, de a csúcsra érő piaci részarányuk egyúttal az állampapírpiac fokozódó sérülékenységét is jelenti. Más szempontból viszont csökkent idén a piac sérülékenysége: a tavaly év végi történelmi csúcsról jelentősen süllyedt az államadósság devizaaránya. Bár ez is örvendetes, de tudni kell, hogy ez nagyrészt a forint erősödésének, illetve annak a következménye, hogy devizakötvény-kibocsátás hiányában az állam a lejáró devizaadósságait forintalapú forrásokból törleszti. Ez a kényszermegoldás azonban a forintalapú állampapírpiac méretbeli korlátai miatt nem folytatható a "végtelenségig", ezért ebből a szempontból is mutatkoznak sérülékenységi kockázatok.

2012. november 27. 07:05 | Weinhardt Attila

Ne várjunk részletes tervet az amerikai szakadék elkerülésére!

Az egy hónappal ezelőttihez képest nagyobb a késztetés az amerikai politikai vezetők számára, hogy kössék meg azt a megállapodást, ami lehetővé teszi a januári költségvetési szakadék probléma elkerülését - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak az amerikai üzleti élet egyik jeles képviselőjeként Richard Lesser. A Boston Consulting Group (BCG) májusban kinevezett elnök-vezérigazgatója azt azonban optimista feltételezésnek tartja, hogy év végéig egy minden részletre kiterjedő megállapodást össze lehet hozni. Szerinte inkább csak egy keretmegállapodásra van esély, de már az is enyhítené a piacok legfőbb félelmeit. Richard Lesser - akinek apai nagymamája az 1910-es években vándorolt ki Magyarországról az Egyesült Államokba - az elmúlt fél évben kissé optimistább lett a világgazdasági kilátásokat illetően, de azt is látja, hogy távolról sincs még megoldva minden probléma.

Véleménye szerint bár az amerikai tőzsdei vállalatoknál az utóbbi években jelentős hatékonyság-javulás zajlott le, ez folytatódhat és nem feltétlenül megy majd a foglalkoztatottság kárára. Sőt úgy látja, hogy nagyon sok feldolgozóipari kapacitás települhet majd vissza az Egyesült Államokba. A tanácsadó szakember óv attól, hogy az európai kormányok túlságosan csak a rövid távú költségvetési megszorításokra fókuszáljanak, mert az a problémákat súlyosbíthatja. Bár Richard Lesser konkrét válságkezelési tanácsot nem akart adni az európai kormányoknak, azt elárulta, hogy szerinte milyen hozzáállást lenne érdemes tanúsítania az üzleti vezetőknek ahhoz, hogy tartósan megállják a helyüket az egyre csak fokozódó globális versenyben.

2012. november 16. 15:10 | Weinhardt Attila

Még mindig óriási pénzeken ül az állam - Tavaszra elfogy?

A Portfolio.hu számításai szerint szeptemberről október végére 73 milliárd forinttal 2846 milliárd forintra csökkent a magyar állam különböző eszközökben meglévő pénzügyi tartaléka, amely még mindig hihetetlenül nagy összeg: a magyar GDP kb. 10%-a. Jövő tavaszig azonban hatalmas törlesztési terhekkel néz szembe a magyar állam: számításaink szerint március végéig 2853 milliárd forintot tehet ki a forintban és devizában fennálló tőke- és kamattörlesztési terheink összege. Ez tehát azt jelenti, hogy ha hétfőtől nem tudna új forrásokat bevonni az állam, akkor tavaszra kifutna a pénzből. Ez csak egy elméleti időpont és nem számít nagy újdonságnak: minden magas államadóssággal rendelkező ország nagy refinanszírozási kötelezettségekkel néz szembe. Az igazi kérdés inkább az, hogy ebből a nagy refinanszírozási kötelezettségből mennyit és hogyan tud teljesíteni a magyar állam a bizonytalan piaci környezetben. Az alábbiakban az adósságfinanszírozási kilátásainkat vizsgáljuk meg.

2012. november 12. 06:52 | Weinhardt Attila

Elszalasztottuk a mézesheteket Magyarországon

Két-három hónapnyi viszonylagos nyugalmat váltottak ki az eurózóna és az Egyesült Államok központi bankjainak nyári gazdaságélénkítési döntései, amely időszakot a magyar gazdaságpolitika továbbra is a szokatlan lépések és a különféle küzdelmek jegyében töltött. Így a rendkívül jó külpiaci környezet mellett sem vontunk be devizaforrást, és EU/IMF hitelkeretünk sem lett, de közben tovább romboltuk a gazdasági növekedés alapjait. Most úgy tűnik, hogy a magyar piacok számára a "mézesheteknek" vége van, és legalább a tavaszi jegybankelnök-váltásig tartó, nyugtalanabb időszak kezdődik, amelynek során akár újabb leminősítés(ek) is jöhet(nek).

2012. október 14. 08:30 | Weinhardt Attila

Nagyon furcsán viselkedett eddig a forint - Mi jöhet ezután?

Több fontos pénzügyi indikátor már hetek óta erősebb forintot is lehetővé tett volna annál, mint amit láttunk, azaz eleve furcsán viselkedett a magyar fizetőeszköz, ezen a héten pedig éppen akkor kezdett fokozatos erősödésbe, amikor a külpiaci környezet romlott, a kormányzati kommunikáció pedig továbbra is ellentmondásos jeleket küldött az EU/IMF-megállapodással kapcsolatban. A piac azonban a jelek szerint egyre inkább bizakodik a megállapodás viszonylag gyors létrejöttében, ami a héten bő egyéves csúcsra ugrasztotta az OTP Bank árfolyamát és kétéves mélypontra süllyesztette a 10 éves forintalapú kötvényhozamunkat.

Mivel eddig a 2013-as költségvetés tarthatóságával kapcsolatos kérdőjelek és a jegybanki kamatvágások miatt a forint visszafogott erősödést mutatott, könnyen előfordulhat, hogy ezt a lemaradást "pótolja" a következő hetekben. A várhatóan folytatódó jegybanki kamatvágások miatt azonban kérdéses, hogy meddig tarthat a forint viszonylagos ereje. Ráadásul a jövő tavaszi jegybanki személyi változások miatt, illetve a GDP 10%-át kitevő állami pénztartalékok miatt továbbra is kérdéses, hogy a kormány valóban mennyire elszánt az EU/IMF-megállapodás megkötésében. Az árazásokat nézve a piaci csalódásnak már nagyobb lehet az esélye, mint a pozitív meglepetésnek.

2012. október 12. 14:07 | Weinhardt Attila

Visszakapta augusztusi "bukása" felét a magyar állam

Az augusztusi 410 milliárd forintos pénzügyi tartalék-csökkenés pontosan felét vissza tudta "tölteni" szeptemberben a magyar állam, így tartalékszintje a Portfolio.hu kalkulációi szerint 2902 milliárd forintra hízott. Ez alig marad el a július végi 3105 milliárd forinttól, ami kilenc hónapos csúcsnak számított. A szeptemberi tartalék-emelkedés amellett következett be, hogy múlt hónapban is törlesztett egy hitelrészt az állam az IMF-nek, igaz egy évtizede nem volt többletes a központi költségvetés. A tartalék idősor figyelése többek között azért fontos, mert az jelzést adhat arról, hogy a magyar kormánynak mennyire lehet sürgős/fontos az EU/IMF-tárgyalások (gyors) lezárása.

2012. október 11. 16:09 | Weinhardt Attila

Borbély: minden forgatókönyvre fel kell készülnünk

A bankszektor devizával való ellátottságát ronthatja a ma bejelentett új lakossági eurókötvény sikeressége, amely kockázatról tájékoztattuk a kormányt is, de "a döntés úgy szólt, hogy mégis jöjjön ez a kötvény" - jelezte a mai sajtótájékoztató után a Portfolio.hu-nak adott villám interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese azonban pozitív kockázatot is említett: az új papír segíthet megállítani a lakossági bankbetétek külföldre vándorlását is. Borbély hangsúlyozta: az ÁKK-nak minden adósságfinanszírozási forgatókönyvre fel kell készülnie, mivel az adósságkezelő sem lehet biztos abban, hogy idén még valóban lesz külföldi devizakötvény-kibocsátás. Éppen emiatt - bár már az éves terv több mint 100%-át bevonták forintalapú államkötvényekből -, továbbra sem csökkentik az államkötvény aukciókon a meghirdetett mennyiséget. Sőt ha az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is valós többlet kereslet jelentkezik, akkor azokat is elfogadják. A tegnapi hitelminősítői jelzések kapcsán azt mondta: "a költségvetés egyenlege és az adósság alakulása alapján nem várjuk azt, hogy további leminősítés bekövetkezik".

2012. október 09. 14:30 | Weinhardt Attila

Újabb leminősítési hullám jöhet IMF-megállapodás nélkül

Nem talált különösebb kivetni valót a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi két kamatcsökkentésében hitelességi szempontból Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a Portfolio.hu-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy jövő tavaszig biztosra vehető további 100 bázispontos további kamatcsökkentés, illetve még legalább több hónapig nagyon erős vételi érdeklődés mutatkozhat a nemzetközi intézményi befektetők felől a feltörekvő piaci államkötvények iránt. Az elemző az interjúban jelezte, hogy a magyar kormány és az EU/IMF-közötti egyeztetési sorozat "már túl hosszúra nyúlt" és zavarják a különböző kormányzati megszólalók egymásnak ellentmondó nyilatkozatai. Véleménye szerint kifejezetten hasznos lenne gyorsan megkötni a hitelmegállapodást, mert az olcsóbbá tenné az államadósság finanszírozását és közben a szintén eladósodott magánszektornak is segítene, így több pénz maradna beruházásokra is. Michal Dybula rámutatott, hogy EU/IMF-megállapodás nélkül mához egy évre a kormány nehezebben tudja majd refinanszírozni a devizaadósságát, pénzügyileg sérülékenyebbé válna az ország és emiatt a hitelminősítők felől nőne az újabb leminősítési hullám veszélye is.

2012. október 05. 05:30 | Madár István, Weinhardt Attila

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

2012. szeptember 20. 15:59 | Weinhardt Attila

Ilyen döntéssel "saját magát lőné lábon a kormány"

Hibás döntés volt az augusztusban végrehajtott magyar jegybanki kamatcsökkentés, de a jó külpiaci hangulat miatt végül szerencséje volt a magyar döntéshozóknak - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Benoit Anne. A Societe Generale (SocGen) feltörekvő piaci stratégiákért felelős részleg vezetője szerint az lenne az ideális, ha csak az EU/IMF-megállapodás után folytatódna az MNB akár jelentős kamatcsökkentési sorozata. A SocGen ügyvezető igazgatója szerint nem lesz gyors megállapodás, de ha az megszületne, akkor akár óriási összegek is megmozdulnának a magyar kötvénypiac irányába, ami jelentősen könnyítene az államadósság finanszírozási terhein. Benoit Anne szerint a kormány lényegében "saját magát lőné lábon", ha az IMF-megállapodás előtt hajtana végre devizaalapú kötvénykibocsátást és addig negatív marad a forint kilátásait illetően, amíg a megállapodás meg nem születik.

2012. szeptember 11. 15:47 | Weinhardt Attila

Órákon belül eldől a német euró sorsa?

Látszólag csak alkotmányjogászok számára izgalmas kérdések azok, amelyekről holnap délelőtt 10 órakor a német alkotmánybíróság nyilvánosságra hozza döntését, de olyan horderejű ügyekről van szó, amelyek akár alapjaiban is meghatározhatják az európai integráció, az eurózóna, végső esetben a német euró jövőjét. Arról kell kétharmados többséggel döntenie a karlsruhei testület második, nyolcfős szenátusának, hogy az eurózóna állandó válságkezelési alapjára (ESM), illetve a fiskális paktumra vonatkozó szabályrendszer belefér-e még a német alkotmány által szabott viszonylag szűk keretekbe, vagy azt már "szétfeszíti".

Bár a jogászi és piaci konszenzus azt vetíti előre, hogy beleférnek a szabályrendszerek az alkotmány kereteibe, mégis sokkal bonyolultabb a kérdés annál, mint hogy arra egy egyszerű "igen", vagy "nem" választ adhasson az alkotmánybíróság. Éppen emiatt a lehetséges piaci reakciók is igen eltérőek lehetnek attól függően, hogy a bírósági döntéshez pontosan milyen indoklás és iránymutatás társul. Az egyik szélsőséges forgatókönyv esetén új alkotmány kidolgozása felé sodródik Németország, amelyhez népszavazás kell, ezt pedig az egyre euróellenesebb német társadalom az euró jövőjéről szóló népszavazásként is értelmezheti.