• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Miért nem lenne meglepő a további forintgyengülés?

Bár a Kormányszóvivői Iroda minapi közleménye és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter friss kijelentése is azt az üzenetet közvetíti: a kormány stabil és tovább már nem gyengülő forintárfolyamot szeretne látni, más nyilatkozatok és azok piaci következményei alapján azonban mégsem lepődhetnénk meg a forint további leértékelődésén. Ahhoz, hogy a forint stabil és viszonylag erős maradjon a kormány radikális devizahitel-leépítési tervei mellett, a Magyar Nemzeti Bank igen aktív segítsége lenne szükséges. Ez viszont az ország nemzetközi tartalékainak drámai csökkenésével járna. Azokat egy új EU/IMF hitelcsomag fel tudná duzzasztani, de a legutóbbi jelzések alapján ezt a forgatókönyvet mindenképpen el szeretné kerülni a kormány, mert "az a gyengeség jele lenne". Amennyiben azonban a gazdaságpolitikai tervek jelentős befektetői bizalomvesztést okoznának és beszűkülne az állam adósságának finanszírozása, akkor idővel mégis erre szorulhat az ország.

Tudja a kormány, hogy a tűzzel játszana, és ez jó (Interjú)

"Azt érzem: a kormány tudatában van annak, hogy a tűzzel játszana, ha elengedné a költségvetési fegyelmet" és ennek tudata különösen fontos - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Michal Dybula. A BNP Paribas varsói elemzője a magyar kormánynál lényegesen gyengébb GDP-növekedési pályával kalkulál, de arra számít, hogy az államháztartási hiánycélok betartása érdekében, ha valóban szükség lesz rá, akkor a magyar kormány további költségvetési szigorító csomagokat hoz. Nem lenne meglepve akkor, ha ezek inkább az adóemelő, mint kiadáscsökkentő lépésekre épülnének. Michal Dybula egyértelműen hasznosnak tartaná, ha Magyarország "beszerezne" egy külső pénzügyi biztonsági védőhálót, mivel például jelentős kockázatát látja annak, hogy legalább egy hitelminősítő a befektetésre már nem ajánlott ún. bóvli kategóriába rontja a magyar besorolást. Véleménye szerint ez a veszély egyelőre visszafoghatja a forintot az érdemi erősödéstől, az állampapírpiacon viszont nem számol drasztikusan negatív következményekkel, ha ez az esemény valóban bekövetkezne.

Tíz napon belül eldől az euró sorsa?

A hagyományosan jól értesült Le Monde francia lap egyik blogjának beszámolója szerint Nicholas Sarkozy francia köztársasági elnök tegnap reggeli közben azt jelentette ki parlamenti képviselőknek, hogy a "sorsunk tíz napon belül eldől". Ezzel Sarkozy nyilvánvalóan a most vasárnap esedékes uniós csúcstalálkozóra, az ott születő döntések piaci értékelésére utalt. Az ugyanis egyre egyértelműbb, hogy végéhez közeledik a piac türelme, számos nagy hatású befektető, illetve szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elmúlt másfél évi késlekedő válságkezelés után most végre áttörés szükséges, enélkül ugyanis kicsúszhat a kontroll a gazdaságpolitikusok kezei közül és az eurózónában igen negatív piaci folyamatok bontakozhatnak ki. Az alábbiakban röviden azt a négy főbb témát tekintjük át, amelyekben valamilyen döntés születhet a most vasárnapi csúcstalálkozón, vagy szóba kerülhetnek legalább a folyosói beszélgetések során.

Európa kezében a forint és a frankhitelesek sorsa (Interjú)

Alapvetően befolyásolja az eurózóna gazdasági kilátásait, a befektetői légkört és így a svájci frank, illetve a forint árfolyamát, hogy a következő hónapokban sikerül-e hatékonyan kezelni Európa vezető politikusainak az adósságválságot - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Nick Beecroft. A Saxo Bank szenior tanácsadója szerint amennyiben sikeres lesz a válságkezelés, akkor a svájci jegybank tartani tudja majd az euróval szemben lefektetett árfolyamküszöböt. Ellenkező esetben extrém mértékű frankerősödés is bekövetkezhet. Ennek azonban kis esélyt ad a több mint 25 éves nemzetközi kereskedési tapasztalattal rendelkező szakember, ahogy annak is, hogy a 2008 őszén látotthoz hasonló tőkekivonás induljon el a magyar állampapírpiacról.

Tőkekivonást okozhatnak a kormány meglepő lépései (Interjú)

Az eurózónában recesszió várható az idei év végén, ez pedig a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül jelentős negatív hatással lesz a magyar gazdaságra - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Timothy Ash. A Royal Bank of Scotland feltörekvő piaci elemző részlegének ügyvezető igazgatója, aki a múlt héten Budapesten járt, rontotta a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos jövő évi előrejelzését és egyre inkább látja a kockázatát egy jövő évi magyar recessziónak. Véleménye szerint a negatív külső környezet és a romló magyar kilátások miatt egyértelműen hasznos lenne egy külső pénzügyi csomag Magyarországnak. Timothy Ash szerint amennyiben a magyar kormány folytatja a nem piacbarát lépéseket, akkor azzal fokozza az esélyét egy nagymértékű tőkekivonásnak az országból.

Még ősszel eldőlhet a magyar eljárás sorsa (Interjú)

Brüsszelben is döntően a magyar uniós elnökség eredményének tartják, hogy a közelmúltban elfogadta az Európai Parlament az ún. hatos jogszabálycsomagot, amely a gazdasági kormányzás megerősítését célozza - emelte ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az uniós elnökség alatt a jogszabálycsomagról szóló tárgyalásokat szoros figyelemmel követő Kármán hangsúlyozta, hogy "még korai stádiumban volt az eurókötvényről szóló gondolkodás". A Magyarországgal szemben 2004 óta zajló ún. túlzott deficit eljárással kapcsolatban azt mondta: két feltétel teljesítése kell az eljárás megszűntetéséhez. Az egyiket biztosan teljesíti Magyarország, hiszen idén többletes lesz a büdzsé a magánnyugdíjpénztári pénzek miatt, a másikban, a tartósan 3% alatti államháztartási hiány kérdésében az Európai Bizottság ősszel esedékes értékelése lesz kulcsfontosságú. Kármán bizakodásának adott hangot, hogy Brüsszel "még egy esetleg gyengébb gazdasági növekedési pálya feltételezése mellett is elérhetőnek fogja tartani a Kormány 2,5%-os hiánycélját", azaz nem kerül szóba a Kohéziós Alapokból származó támogatások felfüggesztése.

Miért kényes kérdés az MNB-nek a forintvédő intervenció?

Az egy hónap alatt bekövetkező 10%-os forintesés és a 300-as euróárfolyam mellett kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy miért nem avatkozik közbe a Magyar Nemzeti Bank, azaz miért nem hajt végre akár nagy összegű, bejelentett forintvásárlásokat a devizatartalékokból. A kérdés kapcsán azonban nemcsak az euró pillanatnyi árfolyamát, hanem más szempontokat is érdemes figyelembe venni. Ezek alapján ugyanis jobban megérthető, hogy miért lehet kényes kérdés most az MNB-nek "beállni az árral szemben" a piacra.

Mitől zuhant 10%-ot egy hónap alatt a forint?

Szeptember elején a 270-275 forint körüli tartományban mozgott az euró árfolyama, ma pedig már 300-nál, azaz egy hónap alatt 10%-os forintzuhanás következett be és két és fél éve a leggyengébb szintre süllyedt a magyar fizetőeszköz. A jelentős árfolyammozgásban egyaránt szerepet játszanak külföldi és belföldi okok. Az alábbiakban röviden ezeket a tényezőket szedjük össze.

Mellár: új gazdaságpolitika kell, a sokkterápia recessziót szülhet

Magyarország potenciális gazdasági növekedési üteme az utóbbi másfél évben megfeleződött és ha tovább romlik a külső környezet, illetve "ha a kormányzat tovább folytatja a sokkterápiáját", akkor a gazdaság recesszióba is süllyedhet jövőre - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjúban Mellár Tamás. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára úgy látja, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter "látja a szűkülő gazdaságpolitikát, de mégsem vonja le az elkerülhetetlen következtetést: új gazdaságpolitikára van szükség". Mellár kalkulációi szerint a jövő évi költségvetésben tervezett 750 milliárd forintos kiigazítás "minden bizonnyal kevés lesz, ennél jóval nagyobb 1000-1100 milliárdos csomagra lett volna szükség" és azt is felrója, hogy a kormány az eddig bejelentett tervek szerint inkább a bevételnövelésre, mint a kiadáscsökkentésre fókuszálnak. Az egyetemi tanár karakteres véleménye szerint a végtörlesztésre vonatkozó kormányzati megoldás "alapvetően elhibázott" és "igen erőteljes negatív következményekkel kell számolni".

Növekedés vagy recesszió? - Egyre vékonyabb a jég (Interjú)

Amennyiben az inflációs jelentésben vázolt külső és belső kockázati forgatókönyv egyaránt bekövetkezne, akkor "2012-ben nagy bizonyossággal a GDP újabb visszaesésére számíthatnánk" - emelte ki a múlt héten megjelent jegybanki elemzés egyik fő üzenetét a Portfolio.hu-nak adott interjúban Virág Barnabás. A Magyar Nemzeti Bank szakértője, az inflációs jelentést készítő csoport vezetője hozzátette: látnunk kell, hogy nem csak a magyar gazdaság esetében, de általában a fejlett világban és legfontosabb exportpiacunkon: az eurozónában is egyre vékonyodik a vonal, amely az alacsony növekedési pályát egy újbóli recesszió bekövetkezésétől elválasztja. A kockázatok bemutatása mellett Virág Barnabás azért hangsúlyozta: az alappályában egyelőre a fejlett gazdaságok nagyon lassú, de folyamatos növekedésére számítanak. Jelzése szerint bár a még gyengébb növekedés tovább fokozhatja a visszafogottabb keresletből adódó dezinflációt, azonban az árfolyam leértékelődése - első körben az importált termékek áremelkedésén keresztül - az inflációt is emeli, "ami a monetáris döntéshozókat is szigorúbb kamatpolitika irányába terelheti".

Milyen frankárfolyam várható a svájci döntés után?

A svájci jegybank ma délelőtti bejelentése jelentősen csökkenti azt a bizonytalanságot, amely eddig a svájci frank forinttal szembeni árfolyamkilátásait övezte, ugyanis a devizaárfolyam egyik "lába" kapcsán most már nagyobb bizonyossággal tudunk - legalábbis rövid távon - előrelátni. Azt persze majd az idő dönti el, hogy a svájci jegybank képes lesz-e az eddigieknél gyengébb szinteken tartani a frankot, a devizapiaci szereplők ugyanis nagy bizonyossággal tesztelni fogják az intézmény elkötelezettségét.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje, illetve az euró és a dollár problémái ismeretében egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba, hogy pénzük értékét meg tudják őrizni feszült piaci környezetben is. Kétrészes cikkünk első részében azokat a tényezőket vettük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztattuk fel. Az alábbiakban a további lehetséges célpontok tulajdonságait, vonzerejüket és gyenge pontjaikat mutatjuk be, végül összegezzük, hogy magyar szempontból mely devizák jöhetnek szóba biztonságos menedékként.

Hova meneküljünk, ha már a frank sem az igazi?

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje ellen egyre nagyobb erőket mozgósítanak a jegybankok, a gyengülés veszélye pedig egyre többeket elriaszthat attól, hogy ezekbe a klasszikusnak tartott menedék devizákba vigyék a pénzüket a piaci feszültségek idején. Mivel az amerikai dollár és az euró jövőbeli értékállóságát is sok kérdőjel övezi, egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba. Mostani összeállításunkban - amely a biztonságos menedékekről szóló cikksorozatunkhoz tartozik - ezt a témát járjuk körbe. Cikkünk első részében előbb azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztatjuk fel. A cikk második része majd a további lehetséges célpontok tulajdonságait mutatja be.

Kibogoztuk a rejtélyes magyar ügy szálait

Úgy vett egy-két nagyobb külföldi szereplő jelentős magyar állampapír tételeket az utóbbi hetekben, leszorítva a hozamokat, hogy közben a külföldiek állománya stagnált; a rejtélyesnek tűnő folyamatnak azonban van ésszerű magyarázata. Amint ugyanis a Portfolio.hu-nak nyilatkozó egyik piaci szereplő rámutatott: ha egy külföldi bank végbefektetői "megrendelésre" állampapírokat vesz, de közben saját maga korábban nyitott short pozíciókban ül a magyar papírokban (amelyet magyaroktól vett kölcsön), akkor azok zárásával le tudja szorítani a hozamokat, miközben a külföldiek állománya nettó értelemben nem változik. A kamatcsökkentési sztori részben a nagy magyar állampapírpiaci tőkebeáramlásból "kerekedett", részben a gyenge magyar gazdasági adatok táplálhatják.

Svájci frank: elérkezett a pillanat

Kedd éjszaka óta 10%-ot zuhant a svájci frank az euróval szemben, aminek döntő része a csütörtöki és pénteki kereskedésben következett be. Ezek láttán kezdenek megjelenni a trendfordulót sugalló elemzések, szakértői kommentárok. Bár ezt még korai lenne nagy biztonsággal kijelenteni, az egyre valószínűbb, hogy a frank az euróval szemben a paritás felett ingadozhat egy enyhén gyengülő trend mellett a következő hónapokban. Ezt egyrészt a svájci jegybank sorozatos figyelmeztetései és eszköztára, másrészt több piaci tényező együttesen érheti el.

Mihez kezd az Orbán-kormány növekedés nélkül?

A kulcskérdés jelenleg az Magyarországon, hogy az adósságcsökkentést és a szerkezeti reformokat hogyan lehet végrehajtani, ha nincs gazdasági növekedés, illetve az, hogy hogyan változik a politikai elszántság a közép távú tervek kivitelezésére a következő választásokhoz közeledve - mutatott rá a Portfolio.hu-nak adott interjújában a Nomura bankház londoni elemzője, aki a közelmúltban Magyarországon járt. Peter Attard Montalto szerint - hasonlóan az UniCredit Bank közgazdászaihoz - "nagyon bölcs dolog lenne a magyar kormány részéről egy készenléti, vagy elővigyázatossági hitelkeret megnyitása a Nemzetközi Valutaalapnál, de ez bizonyára nem fog megtörténni, mert a kapcsolatok ezt most nem teszik lehetővé". A magyar gazdasági fejleményekkel kapcsolatban az átlagnál inkább pesszimistább elemző úgy látja: nem lenne korrekt, ha Magyarországot egy kalap alá vennék a befektetők az eurózóna perifériához sorolt országaival. Összességében azonban véleménye szerint hosszabb távon az ország hitelminősítésének romlására van nagyobb esély, mint annak javulására.

Mik az óriási gondok a világban? - Szedjük össze!

Sokan csak kapkodhatják a fejüket a borúsabbnál borúsabb külföldi gazdasági hírek és elemzői előrejelzések hallatán és valóban egyre nehezebb követni, hogy mikor miért aggódnak leginkább a befektetők. Alábbi cikkünkben ezeket a tényezőket szedtük össze nagyon röviden.

Soros után - Mi vár a hedge fundokra itthon és külföldön?

A napokban jelentette be Soros György magyar származású milliárdos, hogy bezárja a világ legsikeresebb hedge fundját, amely a globális makrogazdasági folyamatokra építette stratégiáját. Hogyan áll mostanában a hedge fundok "szénája", a magyarországi hedge fund piacra mi a jellemző, milyen szabályok szerint működik a Bankár Zrt. és a mostani zavaros pénz- és tőkepiaci környezetben milyen termékekre érdemes figyelni? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Kovács Szilárddal, a Bankár Zrt. portfóliókezelőjével, aki külföldi pályafutása alatt a világ mostanára legnagyobb hedge fundjánál, a Bridgewater Associates-nél is dolgozott.

Furcsa magyar csúcs született - Ha ló nincs, szamár is jó?

Nemcsak a svájci frank ér napról-napra új történelmi csúcsra a forinttal szemben, hanem a külföldi befektetők magyar állampapír állománya is és az is közös jellemző, hogy mindkét folyamat jelentős veszélyekkel jár. A külföldiek állampapír-állományának csúcsa furcsa körülmények között született: a kötvényhozamok ugyanis inkább emelkedőben vannak és a forint is gyengébb szinteken jár az euróval szemben. Amellett, hogy a magyar makrogazdasági fundamentumok egyértelműen javultak az utóbbi egy évben, a külföldiek csúcsdöntésében az eurózóna adósságválsága is szerepet játszott: hozzánk terelt ugyanis bizonyos befektetői köröket a vonzó magyar hozamkörnyezet mellett. A "ha ló nincs, szamár is jó" közmondásra hasonlító helyzet (is) rendkívül kiegyensúlyozatlanná tette a magyar állampapírpiacot a tulajdonosi szerkezet alapján és ha fordul ez az egyirányú utcának tűnő folyamat, akkor az súlyos zavarokat és jelentős hozamemelkedést okozhat.

Idegtépő nyári hónapok előtt állunk

Rendkívül felgyorsult az eurózóna adósságválságának folyamata amellett, hogy a döntéshozók a görög adósságválságot a legenyhébb formában akarták kezelni, de abban is döntésképtelennek bizonyultak. Egy héttel azután ugyanis, hogy a piacok megkérdőjelezték a portugál államadósság-pálya fenntarthatóságát, hirtelen megingott a bizalom a spanyolokban és az olaszokban is. A probléma "csupán" az, hogy az olasz államadósság olyan hatalmas, hogy az eddigi "recepttel", egy néhány éves nemzetközi hitelcsomaggal szinte lehetetlen a pénzügyi megsegítés. A spanyolok megmentésére titkon még készült az eurózóna a mentőkeretek megalkotásakor, az olaszokéra azonban - leginkább a méretbeli okok miatt - nem. Két dolog tűnik jelenleg biztosnak a csaknem kalkulálhatatlan piaci és politikai folyamatok mellett: egyrészt pénzügyi szempontból ilyen idegtépő nyarunk talán még sosem volt, másrészt tabuk dőlnek majd meg a következő időszakban az eurózónában.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility