Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273

Megtudtuk: így akarja elkerülni a nagy szakadást a magyar kormány

A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.

Ünnepelhetne Magyarország, de még mindig kell a korbács

Napokon belül eléri a 8000 milliárd forintos összeget a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pályázati pénzeinek kifizetése Magyarországon, azaz a tavaly augusztusi 6000 milliárdos szám után újabb kerek összegnek örülhetünk. Még közelebb vagyunk tehát ahhoz az őszi állapothoz, hogy a ciklus forrásainak teljes egészét kifizessük, több ok miatt azonban mégsem dőlhetünk hátra. Az egyik, hogy a késedelmes állami, illetve önkormányzati EU-s projektek legfrissebb listáján még mindig közel 1100 projektet láthatunk, a Portfolio összesítése szerint több mint 200 milliárd forintnyi késedelmes összeggel, így a lista nyilvánosságából eredő nyomásra, mint "kormányzati korbácsra" még mindig szükség van. Ez például a budai közlekedést jó ideje nehezítő fonódó villamos projektre is igaz. A másik, hogy közelmúltbeli elemzésünkkel összhangban még mindig nem zárható ki, hogy egyes programokban végül kis forrásvesztés alakul ki a Magyarországnak járó pénzekre. Harmadrészt pedig azért, mert a legfrissebb rangsor szerint az Európai Unió tagállamai között csak a 23. helyen állunk az említett 7 éves uniós ciklus forráslehívásában.

Itt a reakció Lázár példátlan bejelentésére

A gazdaságnak és a forrásra váró vállalkozásoknak a következő években bizonyára kedvező lehet, ha a kormány a friss és az EU-ban bevallottan példátlan terv szerint 2017 nyaráig kiírja az összes új EU-pályázatot - vélekednek a Portfolio által készített szakértői körkép résztvevői. Ez persze nem jelenti automatikusan a források gyorsított itthoni kifizetését is, de ha mégis ez történne, akkor ennek mértékét korlátozhatja az, hogy Brüsszel nem térhet el felfelé egy általa már elfogadott pénzügyi kifizetési menetrendtől. A körkép résztvevői közül többen kételkedésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy az intézményrendszer valóban bírja-e majd a felfokozott tempót, és a pályázati dömpingnek több kellemetlen "mellékhatására" is felhívták a figyelmet. Így például arra, hogy a felpörgetés kapacitáshiányokat okozhat a tanácsadói, engedélyeztetési és kivitelezői piacokon, ami többek között árfelhajtó tényező is lehet; eközben pedig a friss közbeszerzési szabályok akár akadályt is jelenthetnek a források gyors lehívásában. A szakértők szerint a pályázati rendszer csúcsait érdemes lenne elkerülni, a rendszer sok szereplőjének inkább az egyenletesség, illetve a folyamatos kiszámíthatóság lenne a hasznosabb és ez vezetne a szabályos és ésszerű projektek tömegéhez. A szakértői kommentárokat abc-sorrendben mutatjuk be. A vezető brüsszeli EU-forrást az elején szerepeltetjük, a végén pedig egy névtelenséget kérő szakértő meglátásait mutatjuk be.

Hatalmas fegyvert kapna a kezébe a magyar kormány

Óriási előnyökkel járna a gazdaságpolitikai tervezés során, ha a friss kormányzati jelzések alapján valóban elkezdődik az online számlázó programok összekötése a NAV rendszereivel, és egyúttal nagyon nagy fegyver is lenne egy ilyen rendszer az adónyomozók kezében az ellenőrzések során - mutat rá a terv két fontos előnyére a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója és az Enrawell Kft. stratégiai igazgatója azonban két jelentős kockázatra is felhívja a figyelmet: egyrészt egy ilyen keretben valós időben lehetne látni, hogy ki kinek az ügyfele és miért fizet, így a jogtalan adatfelhasználással komoly üzleti hátrányokat is el lehetne érni, emiatt tehát erős adatvédelmi garanciákat javasol. Másrészt meglátása szerint az is kérdéses, hogy a magyar gazdaság és társadalom valóban fel van-e készülve arra a nagyfokú adóellenőrzési hatékonyság javulásra, amit egy ilyen rendszer ki tud váltani. Éppen emiatt szerinte csak az adórendszer átfogó egyszerűsítésével, bizonyos adók csökkentésével párhuzamosan lenne célszerű a számlázó programok NAV-hoz bekötése. Újra javasolja azt is, hogy a NAV ennek keretében a saját oldalán is hozzon létre az induló, illetve kis cégeknek egy ingyenes, egyszerű számlázó programot, ami a sok előny mellett erősítené a szolgáltató magyar állam képét is.

Így nézett ki a magyar terv Lázár példátlan bejelentéséig

Szépen egyenletesen, a jövő évi 1102 milliárdról 2020-ig 1210 milliárd forintra kúszott volna fel az EU-támogatások éves kifizetési üteme azon magyar kormányzati tervek szerint, amelyeket már elfogadott az Európai Bizottság. Most ezt "bolygathatja fel" jelentősen Lázár János tegnapi bejelentése, miszerint az összes fejlesztési pályázatot meg akarja hirdetni a kormány 2017. június végéig, igaz azt nem tudjuk, hogy ezzel párhuzamosan az EU-támogatások itthoni kifizetése is valóban fel fog-e pörögni. Ezt egyébként a közös uniós kassza állapota jelentősen korlátozhatja.

Rendkívüli horderejű bejelentést tett Lázár!

A jövő keddi kormányülésen azt fogom javasolni, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a 2014-2020-as uniós támogatási keret összes, azaz mintegy 12000 milliárd forintnyi forrását 2017. június 30-ig megpályáztassuk, azaz kiírjuk az összes ehhez kapcsolódó pályázatot - jelentette be a mai Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón Lázár János.

Duplázódik az idei magyar büdzséhiány az EU-pénzek miatt?

Az őszi hónapokban meglesz a 7 évre vonatkozó 8200 milliárd forintnyi uniós támogatási keret kifizetése, "sőt 9000 milliárd forint felett fogjuk zárni a következő időszakot" - jelentette ki az M1 szerda esti műsorában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt is hozzátette: ami a 8200 milliárdos uniós keret és a jelenleg 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésből, mint kifizetési kötelezettségből adódik, "az hazai költségvetési támogatásból valósul meg". Mindebből látszólag az következik, hogy a magyar államháztartás 892 milliárd forintos egész éves törvényi hiánycélja duplázódni fog az uniós projektek támogatási szerződésének kényszerű kifizetése miatt. A kép sokkal árnyaltabb, és távolról sem fenyegeti ilyen veszély a magyar büdzsét, sőt az sem zárható ki, hogy valójában alullövi a kormány a 2,4%-os GDP-arányos deficitcélt. Erre utal az is, hogy Csepreghy jelzése szerint a 9000 milliárd forint feletti támogatási szerződésre meg van a költségvetésben a fedezet.

Így forgatja fel Kína fenekestül a világot

A kínai jegybank mai második kvázi-leértékelése négyéves mélypontra küldte a jüant a dollárral szemben, és a kínai lassulással kapcsolatos félelmek miatt 6 éves mélypontra zuhant az ausztrál, illetve új-zélandi dollár. Emellett az ázsiai devizák is jócskán szenvednek részben a kínai versengő leértékeléssel kapcsolatos félelmek miatt. Amerikában viszont a kínai leértékelés miatt felmerült a piacon, hogy a növekedési problémák miatt a Fed esetleg elhalasztja a szeptemberi első kamatemelését, ez pedig a dollárt "lökte oldalba" az utóbbi két nap során. Mindebből a felfordulásból egyelőre a jelek szerint az euró jött ki egészen jól, főként ha a svájci frank zuhanása szempontjából nézzük az árfolyamot, igaz ebben több tényező együttesen játszott szerepet. A forint egyelőre egészen jól megúszta az újdonsült kínai aggodalmakat.

Nincs kegyelem: idén év végéig kell lehívni az összes EU-forrást

Igen érdekes mondatot vettünk észre egy szerdai görög cikk legvégén, miszerint Görögország mellett még 7 másik uniós tagállam is azt kéri (kérte) az Európai Bizottságtól, hogy az idén év végi határidő után is le tudjon még hívni forrásokat a 2007-2013-as uniós ciklusból. Mivel a friss magyar forráslehívási adatok alapján nálunk sem zárható még ki, hogy bizonyos Operatív Programokban esetleg nem jutunk hozzá minden pénzünkhöz, így rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy pontosan mi a helyzet az esetleges határidő-hosszabbítással és ezen 8 ország között Magyarország is ott van-e. A válasz a minap érkezett Brüsszelből egy vezető uniós forrástól, aki névtelenséget kért.

Százmilliárdos EU-s terveket kell átírnia a magyar kormánynak

Azonnali határidővel azt a feladatot kapta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, illetve Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a kormánytól, hogy terjessze a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság elé az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), illetve a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2015. évi éves fejlesztési keretének módosítására vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy át kell gyúrniuk az éves pályázati menetrendeket, a felhívások meghirdetési ütemezését és a keretösszegeit. Ezen munka során a minisztereknek tekintettel kell lennie arra a tavaszi kormányhatározatra, ami a jövő évi minél magasabb uniós forráskifizetést célozza a gazdasági növekedés túlzott lelassulásának kockázatát enyhítve. Varga Mihály is fontos feladatokat kapott a mostani kormányhatározat alapján.

Megtudtuk: újra kapja Magyarország a pénzt Brüsszelből

Megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság arról, hogy újra jöhet a pénz Brüsszelből a Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritása kapcsán, ami így mintegy 4 milliárd forint folyósítását teszi lehetővé - erősítette meg a Portfolio információját csütörtök délután egy vezető uniós illetékes. A forrás azt a kedvező fejleményt is elárulta, hogy a 140 milliárd forintnyi felfüggesztett további forrás sorsában is van előrelépés. Az viszont kedvezőtlen, hogy még október-novemberig várni kell a Bizottság azon útmutatására, hogy a visszatérítendő EU-források elosztási rendszerét hogyan kell felállítanunk, azaz például kell-e közbeszerzést kiírni, vagy ez elkerülhető.

Mégis elveszíthetünk EU-forrásokat?

Májusban még csúcsra pörgött a magyarországi EU-támogatások kifizetése jórészt a bónuszok bezsebelése miatt, júniusban és júliusban azonban csak csordogálásról beszélhetünk, így kezd egyre jobban elmaradni a teljesítmény az előre meghatározott havi céloktól - többek között ez derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji kifizetési elemzéséből. Ha messziről, rendszerszinten nézzük a számokat, akkor úgy tűnik, hogy továbbra sincs okunk aggódni a beragadó uniós pénzek miatt, de vannak olyan programok, ahol azért ez nem zárható ki. Ezt azonban a kormány is felismerte és éppen emiatt hozott a közelmúltban is olyan döntéseket, amelyek ezt a kockázatot igyekeznek kiküszöbölni.

Ez egy új trend, ami majd megmenti a magyar piacot?

Az utóbbi három hétben figyelemre méltó volumenben, összesen 915 millió dollárral nőtt a helyi devizában denominált feltörekvő piaci kötvényalapokba megvalósult tőkebeáramlás, de a kínai gazdasági lassulásból és a Fed közelgő kamatemeléséből fakadó kockázatok miatt erősen kérdéses, hogy ez egy új trend kezdete lenne, ami majd stabilizálja a feltörekvő piacokat - fogalmazzák meg álláspontjukat a friss EPFR tőkeáramlási adatok kapcsán az UniCredit londoni elemzői. Részben emiatt, részben pedig a magyar kötvénypiacon egyébként is végbemenő jelentős változások miatt az is leszűrhető a véleményükből, hogy szerintük a magyar állampapírpiac sérülékenységi kockázatai fennmaradnak. Korlátozottan hisznek ugyanis például abban, hogy az MNB eszközei képesek lesznek erőteljesen rávenni a magyar bankokat a hosszabb futamidejű állampapírok vásárlására.

Megszólalt Brüsszel: csak 515 milliárddal "lógunk" Magyarországnak

Jelenleg a magyar hatóságok által kiküldött, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett EU-támogatási számlák összértéke 1,66 milliárd euró, azaz mintegy 515 milliárd forint - jelezte a Portfolio érdeklődésére pénteken az Európai Bizottság illetékese. Ez a szám jóval kisebb, mint amelyet mi a napokban írt elemzésünkben bemutattunk (930 milliárd forint), de ettől még mindkét szám egyszerre helyes lehet.

930 milliárd forinttal "lóg" nekünk Brüsszel

A Portfolio kalkulációi szerint jelenleg mintegy 930 milliárd forint lehet az a számlaállomány, amelyre a magyar hatóságok már kifizették az EU-támogatásokat a pályázók felé, de Brüsszelből még nem jött meg a pénz, így ez átmenetileg igencsak megnöveli a magyar költségvetés deficitjét. Ennek a hatalmas összegnek mintegy kétharmadát a Brüsszel felőli kifizetések megszakítása, illetve felfüggesztése magyarázhatja, a fennmaradó egyharmadot pedig valószínűleg az, hogy a kiküldött számlákra Brüsszel mindig némi időigénnyel fizet. Az Európai Bizottságtól kapott friss számok egyébként azt is mutatják, hogy éppen a pénzek kifizetések ottani akadozása miatt egy év alatt csak 13%-kal emelkedett a nekünk járó források lehívása, és a jelenlegi állás alapján csak a 22. helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában a forráslehívás tekintetében.

Százmilliárdokba fáj nekünk, hogy akadoznak a brüsszeli pénzek

A nemzetgazdasági tárca keddi jelzése szerint az, hogy idén az első félévben 156 milliárd forinttal kevesebb EU-támogatás érkezett Brüsszelből, mint egy éve, de közben pörgött a magyar költségvetés felől a pályázók felé a kifizetés, összesen mintegy 300 milliárd forinttal növelte az idei első félévi államháztartási hiányt. A jelek szerint tehát komoly következményekkel, jókora finanszírozási erőfeszítéssel jár a magyar büdzsének az, hogy bizonyos Operatív Programokban felfüggesztette, illetve megszakította a támogatások kifizetését Brüsszel. Ez önmagában a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál saját összesítésünk szerint mintegy 40 milliárdos előfinanszírozást tett szükségessé. Tudomásunk szerint azonban ebben az ügyben rövidesen megszülethet az alku a kormány és Brüsszel között, így újra jöhet a pénz, ráadásul egészen kis büntetéssel megúszhatjuk a dolgot.

Itt az ideje elgondolkodni egy forint shorton?

A keddi jegybanki bejelentéssel és számos egyéb, régebb óta látható hazai, illetve nemzetközi témával együtt úgy tűnik, hogy érdemes lehet elgondolkodni a forint gyengülésére játszó pozíción. Megítélésem szerint ugyanis a kilátások inkább a forint gyengülése, mint folytatódó erősödése irányába mutatnak. Természetesen vannak kockázatok is ezen meglátás kapcsán, és természetesen sok múlik egy ilyen piaci tranzakció időzítésén is. De lássuk előbb, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre az első mondatban utalok!

Sokmilliárdos a csúszás a Buda életét megbénító fejlesztésnél

A májusi igen jelentős, 233 milliárd forintos uniós támogatás-kifizetés után a június nem sikerült túl jól, hiszen "csak" 128 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kedvezményezettek számláira nettó értelemben - derül ki a Portfolio szokásos havi körképéből. Az éves kifizetési cél azonban még így is tartható jelenleg. Bár júniusban újra lassult a támogatás-kifizetés, de közben jelentősen csökkent májusról júniusra a késedelmes állami projektek listájának hosszúsága, illetve a késedelemmel érintett összeg. A legnagyobb elmaradások (összegszerűen) továbbra is a közlekedési projekteknél láthatók. A budai közlekedést már hónapok óta jelentősen zavaró fonódó villamos projekt egyes szakaszainál például még összesen 8,2 milliárddal voltak elmaradva június végén ahhoz képest, mint ahol március végén tartani kellett volna.

Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

Így kell falnak vezetni egy országot

Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Ricardo

A szabadság irodalma

Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.