Weinhardt Attila

Elképesztő hozamsivatagot látunk a világban

Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.

Sokkal több pénzre pályázhatunk a gyengébb forint miatt

Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.

MNB: Nem a mi váltásunk küldte mélybe a forintot

"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.

Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".

Tripla siker küszöbén áll Magyarország

Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.

Milyen célt szolgálhat az ÁKK beolvasztási terve?

Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.

Kell-e félni a Templeton magyarországi lépése miatt?

Több tényező is abba az irányba mutat, hogy a Franklin Templeton múlt szerdai magyar lépése miatt nem kell tartani állampapírpiaci zavaroktól. Részben azért, mert mind a külföldi, mind a magyar szereplők felől van vételi érdeklődés a papírok iránt - mondták el a Portfolio.hu körkérdésére piaci szereplők. Azt persze hozzátették: természetes, hogy egy rendkívül intenzív hozamcsökkenési periódus után jönnek megingások, mint ahogy azt múlt csütörtökön láthattuk. Az általunk megkérdezett szereplők úgy látják, hogy ezeket a hozamemelkedési periódusokat jó eséllyel újra megveszik majd a befektetők, többek között a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett program átgyűrűző hatásai miatt. Így nem zárhatjuk ki, hogy a múlt héten kialakult történelmi mélypontoknál is alacsonyabb hozamszinteket látunk majd. Ebben segíthet, hogy a nagy fejlett kötvénypiacokon a korábban várttal teljesen ellentétes folyamatok zajlanak és az Európai Központi Bank is "melegít" a partvonalon.

Milyen hatása lehet a Templeton lépésének? - Gyors értékelés

A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.

Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?

A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.

Több legyet egy csapásra - Miről szól az MNB új terve?

Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.

Ez történhet a magyar piacokon a választási eredményekre

A két legvalószínűbb forgatókönyv (kétharmados, illetve egyszerű Fidesz-többség) egyike fog bekövetkezni a végleges választási eredmények alapján, amelyet a piacok már beárazhattak. Így önmagában a végső eredmény nem feltétlenül okoz majd érdemi magyar pénz- és tőkepiaci mozgásokat a következő napokban, noha kedvező és kedvezőtlen szempontok is felmerülhetnek a befektetők szemében. Ha napok múlva megszűnik a választások kimenetele körüli bizonytalanság, az mindenképpen kedvező lesz, az pedig már most látható, hogy az erős többség miatt az ország kormányozhatósága nem forog kockán. A hétfő reggeli állás szerint a kétharmad határán billeg a Fidesz, és ha ez végül nem is jön össze, akkor is "be lehet szerezni" a fontos ügyekhez majd 1 mandátumot a következő 4 éves ciklus során.

A fentiek miatt tehát érdemes a kétharmados kormányzás folytatódásából kiindulni a lehetséges piaci reakciók átgondolásához. A válasz megadásához egyúttal érdemes röviden megvizsgálni, hogy hogyan reagáltak a piacok 4 évvel ezelőtt a kétharmadra, illetve azt is érdemes gyorsan összefoglalni, hogy mit vártak a piaci szereplők a Portfolio.hu márciusi felméréseiben erre a forgatókönyvre.

Rejtélyes erők támogatták a forintot

Bár szinte minden forintpiaci tényező és gazdaságpolitikai jelzés a magyar fizetőeszköz további esése irányába mutatott az elmúlt hetekben, mégsem voltak különösen intenzívek a további gyengülésre irányuló (opciós) piaci várakozások és a forint nem is gyengült tovább. Az ellentmondást egyrészt a masszív folyó fizetési mérleg többletünk, másrészt néhány jegybanki esemény magyarázhatja; ugyanakkor továbbra is fennállnak olyan tőkepiaci kondíciók, amelyek mellett a következő hetekben akár újra is indulhat a forint gyengülési hulláma.

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt

Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.

Ide menekülj, ha kitör az újabb vihar!

Az orosz-ukrán válság és a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos félelmek az utóbbi hetekben sok befektetőt elgondolkodtathattak azon, hogy milyen piaci eszközökbe érdemes menekíteni pénzüket, ha esetleg a legrosszabb forgatókönyvek válnának valóra. Alábbi elemzésünkben a klasszikusnak számító menedék eszközöket, azok elmúlt időszaki teljesítményét és fundamentális hátterét vizsgáljuk meg. Amint rámutatunk: ha újra indokolttá válna a menekülés a piacokon, akkor a japán jen, a fejlett piaci államkötvények, és a defenzív részvényszektorok lehetnek a legideálisabb célpontok, de időről-időre szóba jöhet például a dollár, vagy az arany is. A svájci frankból addig nem biztos, hogy érdemes "betárazni", amíg él az árfolyamküszöb.

"Bármi elképzelhető Magyarországon a választások után"

Tovább vághatja a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot még akkor is, ha ez nem feltétlenül indokolt és a forintárfolyam gyengüléséhez is vezet - többek között ebben értett egyet három, a Portfolio.hu-nak nyilatkozó londoni szakértő. Benoit Anne, a Societe Generale igazgatója, David Lubin a Citi vezető elemzője és Demetrious Efstathiou, a Standard Bank londoni vezető stratégájának meglátása szerint az amerikai, a kínai, illetve a feltörekvő piaci fejlemények miatt változó világban fennmaradhat a nyomás az MNB-re a kamatemelés irányába. Az általunk megkérdezettek utaltak arra, hogy érdemes figyelni a feltörekvő kötvénypiaci folyamatokra, mert az többek között a forint árfolyamát is lényegesen befolyásolhatja a következő időszakban. A szakértők abban egyet értettek, hogy idén 2% körüli GDP-növekedés várható Magyarországon, de abban már nincs egyetértés közöttük, hogy ebben mekkora szerepe lehet a jegybank Növekedési Hitelprogramjának. Abban sem értettek egyet a szakértők, hogy a tavaszi választások után a "normalizálódás" irányába mozdul-e el a magyar gazdaságpolitika. Míg Benoit Anne inkább optimistán néz az április 6. utáni időszakra, addig Demetrious Efstathiou szerint bármi elképzelhető, mivel a jelenlegi kormány az elmúlt években mindig meg tudta lepni a befektetőket.

Itt az ideje, hogy megálljon az MNB

Jóval több kockázattal, mint esetleges haszonnal járhat az, ha a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén tovább halad a kamatcsökkentés útján. Éppen emiatt érdemes lenne megállni, mert a további vágás mögött fogynak az érvek, viszont a középtávú előretekintés alapján az óvatosságra egyre inkább szükség lenne. Mindezek miatt tehát rendívül fontos a mai kamatdöntés és a hozzá kapcsolódó közlemény, amely a következő hetek magyar pénz- és tőkepiaci mozgásait alapvetően meghatározhatja.

Mit tehet az MNB a zuhanó forint láttán?

Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.

Gyűlnek a viharfelhők a forint felett

Több tényező alapján is azt mondhatjuk, hogy gyűlnek a viharfelhők a forint felett, ha a dollárral szembeni árfolyamról gondolkodunk. Éppen emiatt nem lenne meglepő, ha az előttünk álló hetekben akár jelentős emelkedést látnánk az árfolyamban, ami például a magyar autósoknak a dráguló üzemanyagok miatt rossz hír lenne.

Magyar csődkockázat: évek óta nem láttunk ilyet

Furcsa kettősség figyelhető meg az elmúlt hetekben a magyar piacokon, mert míg a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, addig a forintárfolyammal korábban szorosan együtt mozgó kockázati indikátorok többéves mélypontra ereszkedtek, a forint állampapírokba árazott kockázati prémium pedig szintén nem indokolná a magyar fizetőeszköz gyengülését. A Portfolio.hu gyors piaci körképe szerint az "ellentmondást" jórészt az magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitartó kamatvágásai mellett rendkívül alacsony szintre csökkent a forint kamattartalma, azaz vonzereje és egyúttal rendkívül olcsóvá vált az annak gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és fenntartani. Az MNB-nek tehát erre is érdemes figyelnie amellett, hogy közben az is igaz: a befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.

Borbély: akinek fáj, az úgyis lépni fog

Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.

Óriási csata elé nézünk Törökországban

Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• 11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
• Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
• A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
• Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
• A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
• A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
• Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
• Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.