Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273

Varga gigantikus hírt jelentett be fű alatt

Az elmúlt hetekben csak pedzegették, hogy előbb-utóbb jó lenne majd nullás deficitű költségvetést összeállítani Magyarországon, ma viszont be is jelentette Varga Mihály egy délutáni eseményen, hogy már a 2017-es állami büdzsé is így készül. Ez teljességgel új információ és egyúttal gigantikus a jelentősége, hiszen ez jelentős átrendezéseket kíván meg a jövő évi büdzsétől bevételi és kiadási oldalon is. Mindez ráadásul épp a következő parlamenti választások előtti évet érintené, illetve akkor történne, amikor az EU-pénzek felpörgetett kifizetése miatt a büdzsének a kiadásai is felszaporodhatnak. Az EU felé elküldött konvergenciaprogramban egyébként még csak a GDP 1,6%-ára mérséklődő deficitet vállaltunk, így tehát ehhez képest is jelentős az "előrelépés".

Hihetetlenül sok EU-pénzre pályázhatnak idén az önkormányzatok

Még a minap közzétett, 965 milliárd forintnyi keretösszeget mutató éves pályázati menetrendnél is több forrás megjelenésével kalkulálhatnak idén a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok. A Portfolio információi szerint ugyanis a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Éves Fejlesztési Kerete még nem vette figyelembe, hogy megjelent a 1018/2016. (I. 22.) Korm. határozat, amelynek melléklete a regionális fejlesztések esetében 276 milliárd forint kifizetését határozza meg célként 2016. végéig. Ez azt jelenti, hogy a kiírásra kerülő 965 milliárd forintból 276 milliárd forintot mindenképp szükséges kifizetni a jogosultaknak. Mindennek lényege tehát az, hogy itt a lehetőség az egyes önkormányzatoknak, hogy még több forrásigényt jelezzenek az illetékes minisztérium felé, amely ezen megnövekvő forrásigényre bizonyára rugalmasan reagál majd.

Ez forog kockán Lázár halállistája miatt

A Portfolio számításai alapján mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban akkor, ha a minap kiszivárgott listán szereplő összes állami intézményt valóban megszüntetné, vagy beolvasztaná/leépítené idén a kormány. Összesítésünk szerint ugyanis 8 olyan állami intézmény is szerepel a Lázár János stábja által összeállított listán, amelyeknek a minap megjelent uniós pályázati menetrendekben 24 nevesített projekt formájában ennyi pénzt szántak volna. Ez a 180 milliárd az idénre rögzített teljes uniós kifizetési célnak közel 10 százalékát jelentené, így tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy mi lesz a "halállista" sorsa, ráadásul a 180 milliárd még jócskán nőhet is. Arra, hogy az idei uniós támogatás kifizetési célt jócskán nehezítheti a lista tartalma, egy hétvégi elemzésünkben már szintén felhívtuk a figyelmet.

Durva csomag jött a rendkívüli Lázár-bejelentés eléréséhez

Eddig is tudtuk, hogy óriási a nyomás a magyar államigazgatáson, hogy idén minél több uniós támogatást fizessen ki, elkerülve a jelentős gazdasági növekedés-lassulást, de egy most megjelent kormányzati intézkedéscsomag módszerei alapján ez még egyértelműbb. Tucatnyi, egy-két esetben valóban durva, intézkedést hozott ugyanis a kormány, amelyek mind-mind azt szolgálják, hogy idén elérhetővé váljon a Lázár János által minap bejelentett 2048 milliárd forintnyi idei kifizetési cél. Az, hogy ez valóban sikerül-e, nagyban múlik a következő hónapokbeli intézményrendszeri koordináció szorosságán, hiszen például a kormány több tucat állami intézményt is meg akar szüntetni, amelyeknek idénre még uniós pénzt is szánt. Az biztos, hogy az állami fejlesztéspolitikai dolgozók egész évben megfeszített munkára számíthatnak, de az, hogy végül 12, vagy "csak" 4 havi bónuszt kapnak majd, nem feltétlenül rajtuk múlik.

Paks II: degeszre kereshetné magát a magyar állam

Nem lenne olcsó a Paks II.-beruházás, de nemzetközi összevetésben versenyképes áron valósulna meg, és meg is térülne piaci logika alapján, így állami támogatás nem kell hozzá, sőt vaskos profitot termelhet - ez a legfőbb üzenete a Rothschild bankház által készített, a kormány által minap közzétett elemzésnek. Az angol nyelvű anyag lényeges, de itthon eddig annyira nem hangsúlyozott körülménye, hogy a megkötött államközi szerződés mindennemű beruházási többletköltséget az oroszokra tolna, így nem mehet 12,5 milliárd euró fölé a magyar anyagi teher. Ez egyébként a jelenlegi, bevallottan nehéz orosz költségvetési helyzetben még kevésbé lehet szimpatikus számukra.

A magyar kormány jórészt erre az anyagra építi az állami támogatásos vizsgálattal kapcsolatos brüsszeli stratégiáját, így azt hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság tévúton jár, amikor az állami támogatást keresi a projektben. A Rothschild által készített kalkulációk szerint ugyanis a beruházással járó mindennemű anyagi terheket meg fogják haladni a jövőbeli bevételek, sőt 2026-tól már dőlhet az államhoz a pénz a paksi projekttársaság által fizetendő osztalék formájában.

Elárulta a kormány 1230 milliárd forint sorsát!

Már az újév elején közzétette a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program idei teljes éves pályázati menetrendjét, amelyből a Portfolio kalkulációi szerint 1234 milliárd forintot jelent az idén ténylegesen megnyíló, vagy rendelkezésre álló pályázati keretösszeg. További jó hír, hogy számításaink szerint ebből a teljes új keretből a kiemelt felhívások (előre nevesített szervezeteknek szóló felhívások) volumene mindössze 332,4 milliárd forint, azaz a többi pénz megszerzésére elvileg szabad a pálya mindenkinek. A legkomolyabb pályázati összegek (összesen 655 milliárd) a GINOP nyolcas prioritásába tartozó pénzügyi eszközöknél látszanak, ami érthető, hiszen ilyen pályázatok a forráselosztási rendszer felállásának időigénye miatt eddig még nem jelentek meg az új ciklusban.

Ezekre a beruházásokra költöttük a legtöbb EU-s pénzt

Összesen 1110 milliárd forintot tesz ki a 10 legnagyobb olyan magyarországi közlekedés-fejlesztési beruházás megítélt támogatása, amely 2007-2013-as uniós források segítségével valósult meg - derül ki a Portfolio újabb összeállításából. Adatbázisunk szerint az előző uniós ciklus legnagyobb beruházása a négyes metró volt 261 milliárdos megítélt, de csak 215 milliárd forintos kifizetett összeg mellett, amelyet a Szajol-Püspökladány, illetve a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése követte a Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (KÖZOP) belül.

Rendkívüli bejelentést tett Lázár! (2.)

A kormány a mai ülésén úgy határozott, hogy idén az uniós támogatások kifizetési célját 2048 milliárd forintban határozza meg, és ha ez sikerül, az ebben a munkában részt vevő államigazgatási kollégák 12 havi célprémiumot fognak megkapni - jelentette be a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetőjének talán ennél is nagyobb horderejű bejelentése az, hogy szavai szerint 2018 végére-2019 elejére az összes 2014-2020-as uniós pénzt ki szeretné fizetni a kormány a pályázóknak. Ez még a Portfolio által ősszel kalkulált legambiciózusabb kifizetési forgatókönyvnél is intenzívebb kifizetési pályát jelent.

Kiugró teljesítménnyel indul a végső csatába Magyarország

Azzal, hogy az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, és így a 7 évre járó keret mintegy 106 százalékát fizettük ki, Magyarország kiugró teljesítménnyel vág neki a következő bő egy évben zajló pénzügyi zárási folyamatnak. Ez amellett, hogy nagy esélyt ad nekünk a 2007-2013-ra járó források 100%-ának lekötésére, egyúttal nem jár érdemi államháztartási hiánykockázattal sem. Ehhez képest régiós versenytársainknál olykor megdöbbentő méretű és csaknem biztos uniós forrásvesztés mutatkozik. Bár a napokban meglepő magyar államháztartási számokat is megtudtunk, azt kijelenthetjük: távolról sem beszélhetünk év végi pénzszórásról.

Sokkal kisebb összeggel tért el saját terveitől a kormány

Négy ponton érdemes tovább finomítani azt a számítást, hogy a hivatalos kormányzati tervekhez képest végül mekkora keretösszegű pályázatok jelentek meg 2015-ben és ezek alapján a Portfolio ma hajnalban megjelent összegzéséhez képest sokkal kisebb tényleges eltérés látszik.

Itt a vége! Elképesztő eredményt ért el Magyarország

Minden idők harmadik legnagyobb havi uniós pályázati kifizetését teljesítette 2015 decemberében a magyarországi intézményrendszer - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji összesítéséből. A 284 milliárd forintos összeg azt jelenti, hogy az egész tavalyi év során 2329 milliárdos nettó kifizetés teljesült, ami még a rendkívül magas hivatalos célt is közel 100 milliárddal meghaladta és természetesen új éves történelmi csúcsnak számít. Könnyen lehet, hogy az év végén nagyon meglódult kifizetési számlálónak köze volt ahhoz, hogy extrém jól alakultak a harmadik negyedévben az államháztartási folyamatok, így volt költségvetési mozgástér arra, hogy elvileg az EU, gyakorlatilag a magyar kassza terhére költsük a pénzt. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy akiket érint, a maximális bónusz kapják meg a bizonyára megfeszített második félévi munkájuk alapján.

Óriási összeggel maradt el saját menetrendjétől a kormány

A magyar kormány által 2015-re hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1553 milliárd forinttal és 210 pályázat megjelentetésével maradt el az intézményrendszer a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki a Portfolio év elején frissített pályázati adatbázisából. Jól látszott tehát a tavalyi év során, hogy a fókusz még erőteljesebben a 2007-2013-as ciklus pénzkifizetésére irányult, és az új periódusbeli csúszások ezzel is összefüggtek. Az összképet persze jelentősen javítja, hogy egyrészt még december elején 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy, 2014-2020-as időszakbeli közlekedési pályázatokat a kormány, másrészt az év utolsó hetében több százmilliárdnyi pályázat ömlött a piacra. Utóbbi nem feltétlenül javítja azoknak az éves pályázati menetrendeknek a hitelességét, amelyeket egyébként kifejezetten jó kezdeményezésnek tartunk. Mindenesetre 2015 végéig számításaink szerint már 3358 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg, ami a teljes, 7 évre szóló keretnek a 40%-át jelenti. Másfél év van tehát még arra, hogy a fennmaradó rész is megjelenjen, ami így óriási pályázati dömpinget vetít előre.

Kockázatos, de nem lehetetlen - Óriási finanszírozási kihívás előtt Magyarország

A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.

Kíméletlen igazság: százmilliárdokkal csúszott el a kormány

A magyar kormány által idénre hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1880 milliárd forinttal tért az intézményrendszer - derül ki a Portfolio ma frissített nagy összegzéséből. Érthető tehát, ha a pályázatra készülők közül sokan úgy érezték: hiába várakoztak. Az összképet persze nagyban javítja, hogy december elején egyetlen nap alatt 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy útépítési pályázatokat a kormány. Sőt, az év végi nagy hajrá jegyében csupán ma mintegy 200 milliárdnyi pályázati keretösszeg jelent meg. Ha viszont az idei tényeket Lázár Jánosnak, a Miniszterelnökség vezetőjének tavaszi bejelentéséhez viszonyítjuk, akkor erőteljes túlteljesítést látunk, ugyanis bő 300 milliárddal több, 3032 milliárdnyi uniós pályázat jelent meg 2015-ben. Így most év végén elmondhatjuk, hogy már a 7 évre járó teljes uniós keretösszegnek a 40%-át meghirdette a kormány.

Bő 1000 milliárdos zuhanás jön az EU-források kifizetésében

"Előrejelzésünk szerint az uniós támogatások (mezőgazdasági támogatások nélkül) a GDP 6 százalékáról annak 2,5 százaléka alá csökkenhetnek, azaz nominálisan az 1000 milliárd forintot is meghaladhatja a visszaesés" 2016-ban - olvasható a Magyar Nemzeti Bank által a héten kiadott inflációs jelentésben. Ezek alapján az MNB-stáb egyértelműen pesszimista a kormány jövő évi uniós forrás-kifizetési terveit illetően, hiszen a kabinet legfeljebb néhány százmilliárdos eséssel kalkulál. A friss jegybanki előrejelzés így a néhány hete felvázolt Portfolio-forgatókönyvek közül a leginkább borúlátó (elméleti) pályával esik egybe, igaz ezzel együtt az MNB nem rontott a jövő évi GDP-előrejelzésén. Ezt azzal indokolta, hogy már gyorsan beépítette a számokba a kormány friss lakáspiaci élénkítő lépéseinek hatását is. Ami még ennél is érdekesebb, hogy az MNB-stáb 2017-re is csak kis gyorsulást vetít előre az EU-pénzek kifizetésben, amely még inkább borúlátó előrejelzésnek számít, ha ezt összevetjük azokkal a forgatókönyvekkel, amelyeket mi kalkuláltunk a kormányzati jelzések alapján.

Miről szól Lázár mai százmilliárdos fenyegetése?

Mintegy 100-150 milliárdos államháztartási bevételről, azaz ilyen mértékű "különadóról" szólhat Lázár János azon mai jelzése, hogy ha Magyarország elveszítene egy nemzetközi pert az aszfaltkeverős ügyben, akkor ezt továbbhárítanák az útépítő cégekre. Ez már egy tavaly nyári törvénytervezetben felbukkant, de azóta nem lehetett róla ennyire konkrétan hallani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy eddig valaha eljut az ügy, hiszen a Portfolio tudomása szerint az Európai Bizottság érvrendszere is eléggé "rezeg", ráadásul eljárásjogi hibába is esett azzal, hogy a határidő letelte mellett sem küldte a megfelelő jogi választ a magyar szervek által küldött levélre.

Légyszi gyorsan hozzatok számlát 122 milliárdról

Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.

Történelmet írt a magyar állam - Nem lesz ebből baj?

Hihetetlen mennyiségű, legalább 404 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar állam a pályázóknak novemberben - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji elemzéséből. A friss szám természetesen új történelmi csúcs és felveti annak kockázatát, hogy a rendelkezésre álló 7 éves uniós keretet "túlköltjük", azaz már kizárólag a magyar büdzsé terhére pörgetjük a projektek zárását. Ez viszont ha tényleg így van, akkor az idei évi államháztartási hiányt akár érdemben is felfelé tolhatja.

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.

Gyorsan elverünk pár ezer milliárdot - Hamarosan jön a pénzínség

2015-ben extrém sok uniós forrás ömlik a gazdaságba, így nagyon magasra tette a lécet a kormány, hiszen emiatt a 2016-os, sőt a 2017-2018-as évekből is "ki kell taposni a maximumot". Ez viszont oda vezet, hogy 2019-re a pénzügyi keret döntő részét elköltheti, így a ténylegesen 2023-ig tartó ciklus második fele forrásínségben telhet. Három forgatókönyvet vázoltunk fel arra, hogy milyen pályán haladhat az előttünk álló években az ország. Látványos különbségek következnek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Ricardo

A szabadság irodalma

Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.

Holdblog

A személyes szorzónk

Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.