• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Nevetségesen alacsony kamatokkal segítjük az EU-pénzek lehívását

Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.

Így kell falnak vezetni egy országot

Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.

Hirtelen rengeteg pénzt kell elköltenie Magyarországnak!

A lassú, akadozó forráslehívás miatt a kormány úgy döntött, hogy összesen 70 milliárd forintot átcsoportosít energiahatékonysági projektek megvalósítására a 2007-2013-as időszak fejlesztési pénzeiből, azaz fél év alatt hirtelen nagyon sok pénzt kell erre a célra elkölteni - derül ki a minap közzétett Magyar Közlönyből. Az időkényszer, azaz a pénzek gyors elköltésének szükségessége miatt arra lehet következtetni, hogy valószínűleg a középületek energiafelhasználásának csökkentésére, valamint az önkormányzati közvilágítási rendszerek energiafelhasználásának mérséklésére mehetnek el a pénzek.

Itt a bejelentés! Átgyúrják az idei EU-s pályázatok menetrendjét

Június 30-ig elkészül a gazdaságfejlesztési pályázatok éves menetrendjének átalakítása, mert a kutatás-fejlesztési pályázatok meghirdetése már júliusra előrejön, közben viszont a visszatérítendő támogatási konstrukciók meghirdetése várhatóan 2016-ra csúszik át - hangzott el a Napi Gazdaság mai konferenciáján a Portfolio által a napokban már előrevetített módosítás. A második változás fő oka az, hogy a visszatérítendő forrásokat elosztó pénzügyi közvetítői kör kiválasztási folyamata részben Brüsszel tétovázása miatt még csak a koncepcióalkotás fázisában jár, de néhány alaptétel már látszik. Mindez abba az irányba mutat, hogy idén a cégvezetők még bőségesen számíthatnak a vissza nem térítendő forrásokra a GINOP-pályázatokban, de 2016-tól a fókusz teljesen átfordul a visszatérítési kötelezettséggel járó pályázatok felé. Ez pedig nyilván jelentősen befolyásolja majd egy fejlesztés üzleti tervét, finanszírozását.

Új céggel akar EU-pénzt nyerni? - Most itt a lehetőség!

Ha nincs teljes lezárt üzleti éve egy feldolgozóipari cégnek, akkor is kaphat 5-10 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást a közép-magyarországi régión kívüli kapacitásfejlesztéséhez - többek között ez derül ki a tegnap meghirdetett két új, kkv-knak szóló gazdaságfejlesztési pályázat közül a kisebb kiírásból. Jó hír ezeknek a kisebb, fiatal cégeknek, hogy biztosítékot sem kell nyújtaniuk, az pedig a kis és közepes cégeknek is kedvező, hogy akár a projektjük 70 százalékát is megkaphatják támogatásként, ha szabad vállalkozási zónához tartozó kisebb településeken fejlesztenek. A következő két év során várhatóan 1000-2000 nyertese lesz ennek a pályázatnak.

Hogyan nyerhetünk több százmilliót? - Megtudtuk a részleteket

Minimum 50, maximum 500 millió forintnyi vissza nem térítendő forrást nyerhetnek el új, gyártáshoz kapcsolódó eszközök beszerzésére és kapcsolódó tevékenységekre azok a feldolgozóipari kkv-k, amelyek beleférnek a tegnap késő délután megjelent, a cégek tömegei által nagyon várt új uniós pályázat keretei közé. A kiírás csak a közép-magyarországi régión kívüli projektek elszámolható költségének legfeljebb felét finanszírozza, de közben "gáláns", hogy az előleg lehívás 50 százalékos is lehet. A minisztériumok közötti vita végül kedvező lett a cégek szempontjából: a kapacitásbővítés mellett sem kell új embereket felvenni, de a személyi jellegű ráfordításokra igenis áldozni kell az árbevétel növelés vállalása mellett. A bőséges, 65 milliárd forintos keret és a pályázat 2 évig nyitva tartása miatt rohanni nem kell, de aki július 8. és augusztus 15. között benyújtja azt, az bekerül az első bírálati szakaszba és az ígéret szerint 30 napon belül megtudja a pályázata eredményét. Az alábbiakban csak a GINOP 1.2.1.-15 kódszámú pályázat néhány fontosabb paraméterét foglaljuk össze, a teljes képhez a pályázati felhívást és az általános útmutató is tanulmányozni kell. Tegnap szintén megjelent egy ugyanilyen nevű, 10+10 milliárd forintos kapacitásbővítési pályázat, amelynek feltételrendszere az 5-50 millió forint közötti támogatásért cserébe nagyon hasonló az alábbihoz. A pontos kiírás ezen a linken található.

Felrobbant májusban az EU-támogatások kifizetése

Az áprilisi, gyérnek tekinthető 118 milliárd forint után májusban 233 milliárd forintra ugrott a havi EU-támogatás kifizetési ütem, miközben egy kormányhatározat "csak" 170 milliárdos kifizetési számot írt volna elő - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ezzel év eleje óta már 756 milliárd forintot tett ki június 1-ig a nettó kifizetések volumene, így nagy léptekben halad a pályázati intézményrendszer a fő gazdaságpolitikai cél: a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívása felé. Ahogy a hét elején beszámoltunk róla: a 100%-os forráslehívásnak most se a Miniszterelnökség, se az Európai Bizottság nem látja komolyabb akadályát, igaz ennek tényleges eléréséhez még jókora erőfeszítések kellenek több területen.

Hogyan nyerhetünk az új EU-s pályázatokon? - Szállingóznak a részletek

A következő hetekben három gazdaságfejlesztési pályázat nyílik meg a magyarországi kkv-k számára összesen 90 milliárd forint kerettel, így azok, akik az elsők között akarják benyújtani a pályázatokat, igencsak sietniük kell a projektterveik összeállításával. Emellett azonban jó figyelni a pályázati kiírások technikai és finanszírozási feltételrendszerére is, mert ez alapvetően meghatározza a nyerési kilátásokat. Az alábbiakban a legfrissebb információkat, illetve néhány részletet foglalunk össze, amelyek segíthetik a cégek felkészülését a nagyon várt pályázatokra.

Mikor jön már a családi házaknak szóló napelemes EU-s pályázat?

Megjelent a napokban a környezetvédelmi és energiahatékonysági pályázatok idei egész éves menetrendje, amelyben csak a közintézmények, önkormányzatok és egyházak kapcsán látunk megújuló energiával összefüggő pályázati dátumot. Arra tehát még legalább fél évet várni kell, hogy a társasházakban, illetve a családi házakban élők EU-s pénzből napelemes, napkollektoros, illetve szigeteléssel összefüggő fejlesztésre tudjanak pályázni az energiahatékonyság jegyében, igaz tavasszal már megnyílt két, ehhez kapcsolódó társasházi pályázat, csekély keretösszeggel. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) éves fejlesztési kerete idénre egyébként brutálisan nagy, 749 milliárd forintnyi pályázati keretösszeget tartalmaz, ami csaknem fillérre megegyezik a már márciusban közzétett másik nagy Operatív Programnak, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnak az idei éves fejlesztési keretével.

Így pörgetjük fel a magyar exportot az EU pénzén

A napokban tette közzé a legalább 2 fős, feldolgozóipari fókuszú cégek külpiaci megjelenését támogató pályázatát a kormány, igaz azt kapásból kizárják az indulók közül, akinek a pályázat benyújtása előtti két lezárt üzleti évben nem volt exportárbevétele. Így tehát a pályázat nem az első alkalommal történő külpiaci megjelenést támogatja, hanem azon cégeket és egyéni vállalkozókat, amelyeknek már vannak bejáratott "csatornáik", lehetőleg részt vettek külföldi vásárokon, céges együttműködéseik vannak, olyan alkalmazottjuk is van, aki meghatározott idegen nyelvet is beszél és lehetőleg dinamikusan nőtt eddig is az árbevétele. Számos további feltételt, illetve szabályt is fontos tudnia annak, aki gondolkodik a legalább 1,5, de legfeljebb 20 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatás igénybe vételében. Az 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat június 22-én nyílik meg, és a célok szerint a legalább 2 éves nyitva tartása alatt 550-600 nyertest fognak kihirdetni.

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Jócskán lassult áprilisban az EU-támogatások kifizetése

Az idei kifizetési ütemtervvel és a kormányzati sürgetéssel szemben nem gyorsult, hanem lassult idén áprilisban az EU-támogatások kifizetési üteme, ráadásul olyan mértékben, hogy a tavaly áprilisi volumen alá bukott - derül ki a Portfolio szokásos havi vizsgálatából. A kifizetési ütem 155-ről 118 milliárd forintra lassulása abból a szempontból meglepő, hogy a késedelmes állami projektlista örvendetesen rövidül és április elején megjelent az EU-támogatások lehívását könnyítő szabálycsomag is, mégsincs különösebb ok az aggodalomra az éves kifizetési cél nem teljesítésével és így a 2007-2013-as források beragadásával kapcsolatban. Az viszont biztos, hogy továbbra is igen feszített kifizetési ütemre van szükség ezen célok elérése érdekében.

Hiába várták a cégek a százmilliárdot - Eltért saját menetrendjétől a kormány

Két hónapos csúszással március 24-én hozta nyilvánosságra a kormány azt a menetrendet, ami a kis- és középvállalkozók által leginkább várt gazdaságfejlesztési pályázatok idei egész éves menetrendjét rögzítette. Ebben áprilisra 90 milliárd forintnyi olyan pályázat megjelenése is szerepelt, amire a folyamatos ígéretek miatt sok hónapja várnak a vállalkozások. Most, hogy az április is eltelt, úgy tűnik, továbbra is várniuk kell egyrészt a kiírásokra, másrészt a jövőbeli fejlesztéseikkel kapcsolatos sokféle kérdésük válaszára is. Vannak azonban biztató jelek is, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy már tényleg nem kell sokáig várniuk.

Kedves S&P, mi kell ahhoz, hogy felminősítsék Magyarországot?

Újabb felminősítés jöhet, ha növekedés- és befektetőbarát intézkedéseket visz véghez Magyarország - jelentette ki a Standard & Poor's Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Marcin Petrykowski szerint a magyar teljesítmény össze sem vethető a lengyellel, de még a románok is bizonyos szempontból jobb helyzetben vannak nálunk. A befektetői érdeklődés ma nem olyan irántunk, mint régen volt, ezért bőven lenne min dolgoznia a magyar döntéshozóknak. Remélik, hogy az állami beavatkozás mértéke visszaszorul nálunk, míg a brókerbotrányból potenciálisan következő költségeket nem tartják különösebben nagynak, a hosszútávú következményeket pedig előzetesen nem kommentálják. Ugyanígy nem ítélik meg előre annak a következményét sem, hogy esetleg a jövőben a Jobbik kerülhet hatalomra, amely újratárgyaltatná az egész magyar államadósságot. Az alábbi interjúból részletesen kiderül, hogy miként lát minket az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő.

Augusztustól jönnek az állami hirdetési milliárdok

"Nem az a cél, hogy bárki is elvegye az intézmények hirdetésre szánt pénzét, sokkal inkább az a cél, hogy ezt a közpénzt hatékonyan költsék el ezek a szervezetek" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Nobilis Márton, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a napokban kiírnak egy 25 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást. Ez egy kétlépcsős folyamaton keresztül abban segít, hogy a mintegy 1500 állami intézmény és vállalat a három kiválasztott ügynökség mindig legolcsóbb ajánlatából költhessen médiavásárlásra, szponzorációra, illetve a kormány a saját kommunikációjára.

Nobilis hangsúlyozza, hogy ez rendszerszinten mintegy 10-15 milliárd forintos megtakarítást tud elérni és nem lesz kibúvó egyik, általuk felügyelt intézmény számára sem. Arra viszont van lehetőség az augusztusban várható közbeszerzési eredményhirdetésig is, hogy egyedi döntéssel valóban szükségesnek ítélt beszerzéseket jóváhagyjanak. Nobilis az új rendszer kapcsán kiemelte: mindenki pontosan tudni fogja, hogy mennyit költ az állam, és azt is, hogy hol. A beszélgetés során kiderült az is, hogy lekerült a napirendről az ügynökségi bónuszok eltörlésének kérdése.

Biztosak vagyunk a vállalati hitelpiac felpörgésében

A válságot átélő vállalkozások sokkal óvatosabbak lettek a hitelfelvételi döntésekben, de jól látszik, hogy mely cégek vesznek majd igénybe uniós forrásokat, és ezen keresztül "a vállalati hitelpiac is nagy valószínűséggel fel fog pörögni" - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjúban Trombitás Zoltán. Az Erste Bank EU Irodájának vezetője szerint semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy bizonyos állami kamattámogatású lehetőségek, vagy az MNB hitelprogramja kiszorítaná a piacról a normál banki hitelkonstrukciókat, az pedig versenyelőnyt is jelenthet, hogy egy kereskedelmi bank a palettáján treasury szolgáltatásokat is nyújtani tud például exportra termelő kkv-nak. Trombitás úgy látja, hogy ha a pályázati kiírásokban megfelelően szűkítik le a támogatandó cégek körét, akkor nem lesz gond a biztosítéknyújtás kötelezettség feloldásából. A halasztott önerő bevezetésétől pedig azt várja, hogy jelentősen egyszerűsödik a támogatások előfinanszírozása, illetve felgyorsulhat a projektek végrehajtása.

Újabb magyar Trianon - Mit tehetnek a cégek?

Értékelhetetlenül kevés uniós forrás várható 2020-ig a közép-magyarországi régióban, így Pest megye Trianonja, azaz elszegényedése folytatódhat - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója emiatt arra tett javaslatot, hogy részben ellensúlyozhatná a gazdasági problémákat, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alap teljes forrását átcsoportosítanák egy új Pest Megyei Fejlesztési Alapba. A központi régióban működő cégek kapcsán gyakran felmerül a konvergencia-régióban való telephely-létesítés, de vigyázni kell, mert ez nem minden cég számára lehet szabályos megoldás - hívta fel a figyelmet az Enrawell Kft. stratégiai és pénzügyi igazgatója. Szebeni úgy látja, hogy a nagyvállalatok "kizárása" a mostani uniós támogatási ciklusból nem nagy gond, de a támogatható kkv-k körét túlságosan leszűkítették, így ezen a területen 2-3 éven belül arra számít, hogy a kormány változtatni fog.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility