A tüntetésekről még februárban kezdtek el szivárogni a hírek, ezt követően Peking rendkívül szigorú intézkedéseket eszközölt az újságírók számára: megtiltották a szabad utazást a régióba. A lépés arra szolgált, hogy megakadályozza az információk szivárgását a területről. A BBC most egy tényfeltáró riportot készített az akkori eseményekről, amelyben több érintettet is megszólaltattak. A kínai nagykövetség magát a tüntetéseket és az azt követő veréseket nem kommentálta, ám annyit elmondtak, hogy:
Kína jogállami ország, és szigorúan védi az állampolgárok azon jogait, hogy törvényesen kifejezzék aggodalmaikat, véleményt nyilvánítsanak és javaslatokat tegyenek.
A megmozdulásokat Szecsuán tartományban elkezdett nagyberuházás váltott ki, ahol megépítik a Gangtuo gátat és vízerőművet. Az elárasztott területek között lehetnek olyan kulturálisan és vallási szempontból kiemelt részek, amelyek számos falunak és szent ereklyéket tartalmazó ősi kolostornak ad otthont. Az építkezés miatt több ezer helyinek kell elhagynia az otthonát.
A BBC szerint a helyieket a kezdetektől nem tájékoztatták megfelelően, holott már az első dokumentációkban nyilvánvaló volt, hogy jelentős rombolással jár majd a völgyben a víz visszaduzzasztása.
A kormány azt ígérte, hogy akkor valósulhat meg a projekt, ha a lakosság 80 százaléka beleegyezik az építkezésbe, de nincs arra utaló nyom, hogy ez megtörtént volna.
A hatóságok csak annyit mondtak, hogy a kulturális emlékeket kimentették, a lakosság számára pedig biztosítottak máshol lakhatást és legeltetési területeket. Erre azonban szintén nincsenek bizonyítékok, emiatt gyűltek össze tiltakozók a degei kormányzati épület előtt. Az elégedetlenkedésre Peking a korábbiakhoz hasonlóan most is érzékenyen reagált, igyekezett minél gyorsabban fellépni a tüntetők ellen. Többeket elvittek a gyűlésről, majd hetekig fogva tartották őket. Akiket szabadon engedek, azok is nagyon szigorú következményekkel nézhettek szembe: nem utazhattak, és sokuk számára megtiltották a kapcsolattartást az ország más részein élő rokonaikkal vagy ismerőseikkel.
A hasonló nagyszabású gátak építése egyáltalán nem újdonság Kínában, már évtizedek óta vízerőművekkel szeretnék fellendíteni az áramtermelésüket. A zöld átállás politikájával az állami figyelem is megnövekedett a nyugati meredek folyóvölgyekben felhúzandó gátakra. A BBC riportjában megszólaló jogvédő csoportok szerint Peking tudatosan telepíti ki a tibetieket a területükről. A másik gondot az jelenti, hogy
a térség különösen veszélyes földrengések szempontjából, ráadásul a kutatások szerint a víz nyomása hozzájárulhat a kipattanó mozgásokhoz.
Címlapkép forrása: Wang Lei/China News Service/VCG via Getty Images
