Weinhardt Attila

2016. szeptember 01. 11:30 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Hatalmas pofonba szalad bele, aki így költi el az EU-pénzt!

Hatalmas pofonba szalad bele az, aki lízingből akar nagyértékű gépet beszerezni uniós pályázat keretében, hiszen a gép amortizációs idejénél sok esetben csak rövidebb megvalósítási időszakot enged a pályázat kiírója. Emiatt könnyen előfordulhat az az eset, hogy bár 50%-os támogatási intenzitás tudatában kezdene hozzá a projekthez a nyertes, de kiderül, hogy ennek csak a felét használhatja fel, vagyis csak 25 %-os támogatást kap, a többit pedig vissza kell fizetnie. Alábbi cikkünkben ennek az egyébként kedvező pénzügyi konstrukciónak a masszív anyagi hátulütőjére hívjuk fel a figyelmet, de egyúttal egy kedvező ellenpéldát is bemutatunk.

2016. augusztus 24. 16:27 | Weinhardt Attila

MNB az EU-pénzekről: drasztikus esés után csak kis felpattanás jön

A 2015-ös 2794 milliárdról idén 1465 milliárd forintra zuhan az EU-támogatások kifizetési üteme, azaz csaknem lefeleződik, majd jövőre csak mérsékelten, 1678 milliárd forintra emelkedik vissza - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett költségvetési elemző anyagból. Az MNB 2016-os és 2017-es EU-támogatás kifizetési pályája összességében sokkal laposabb annál, mint a kormány eddigi hivatalos előrejelzései és fogadkozásai, így ez abba az irányba mutat: nem hisz abban a kormányzati célban, hogy 2018 végéig sikerül kifizetni a 7 évre szóló uniós keretösszeg döntő részét. Ennél hamarabbi problémája is lehet a kormánynak: egy jogszabályban rögzített idei kifizetési pálya tartós alullövése 3000 ember éves célprémiumát nullázhatja le.

2016. augusztus 22. 16:37 | Weinhardt Attila

Meglepő húzás a kormánytól: ezermilliárdról indul konzultáció

Miután a 7 éves uniós keretösszeg közel kétharmadát meghirdette már a kormány, most előírta, hogy sok pályázatnál kötelező lesz még a meghirdetés előtt tíznapos szakmai konzultációt tartani. A friss kormánydöntés röviddel azután született, hogy kirobbant a Voldemort-ügyként elhíresült botrány, amely éppen a szakmai észérvek teljes figyelmen kívül hagyásából indult és mostanra már egy fideszes képviselő mentelmi joga került veszélybe. A kormányrendeletnek nem csak ez a pontja tekinthető rendkívül pályázóbarátnak, hanem számos egyéb is. Így például lényeges, hogy mostantól az összes vidékfejlesztési pályázatnál 50%-os támogatói előleget kaphatnak a nyertesek, és a céges pályázók egyik "rémálmát" is kiküszöböli az új jogszabály.

2016. augusztus 21. 06:55 | Weinhardt Attila

Ezekben a napokban dől el a dollár sorsa

Kétéves trendvonalig bukott az elmúlt napokban az amerikai dollár hat legfontosabb külkereskedelmi partner devizájával szembeni árfolyamindexe és számos nagy devizapárban fontos technikai szinteken jár az árfolyam, így rendkívüli jelentőségű az, hogy mit mond jövő pénteken egy jegybankári konferencián a Fed elnöke. Ez ugyanis eldöntheti azt, hogy a dollár letöri az említett kétéves emelkedő trendvonalat és így további dolláresés jön, vagy éppen ellenkezőleg, újra beindul a zöldhasú. Janet Yellen jövő pénteki szavai mellett persze az is fontos, hogy mennyire sikerül erősre a szeptember 2-án megjelenő amerikai új munkahely-teremtési adat, illetve egyéb makroadatok hogyan alakulnak.

2016. augusztus 19. 15:29 | Weinhardt Attila

Mindent megteszünk az EU-s pályázatértékelés felgyorsításáért

A vártnál kevesebb új regisztráció miatt érthető és logikus lépés a régi minisztériumi munkatársak bevonása az állami pályázatértékelői rendszerbe, hiszen nekik sok esetben komoly értékelési tapasztalataik is vannak - fejtette ki meglátását a pályázatértékelési rendszer friss fejleményeiről a Portfolio-nak Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a régi és az új pályázatértékelői kör jól együtt tud majd dolgozni, és azt hangsúlyozta: nem az a lényeg, hogy ki értékeli a pályázatokat, hanem az, hogy végezzék el a feladatot minél gyorsabban, mert cégek ezrei hónapok óta türelmetlenül várják a megállított pályázatértékelés utáni eredményeket. Hangsúlyozta: mindez arra ösztönözi őket, hogy "minden követ megmozgassunk a bent levő pályázatok soron kívüli elbírálása érdekében", és egyúttal óvott attól, hogy a korábbi állami pályázatértékelői kört, illetve a külsős pályázatírói-tanácsadói szakmát általánosan megbélyegezzük egy-egy visszaélés miatt.

2016. augusztus 18. 13:38 | Weinhardt Attila

Százmilliárdos kkv-fejlesztésbe kezd EU-pénzből a kormány

Több mint 100 milliárd forintnyi EU-pénz sorsáról, felhasználásának alapvető irányairól döntött egyik új határozatában a kormány, amelyekkel az Irinyi Terv iparfejlesztési stratégia előrehaladását igyekszik biztosítani. Az egyik döntése szerint 8 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatást kell elkülöníteni egy kockázati tőkealap felállítására, másik döntése szerint pedig a régi uniós ciklus visszaáramló forrásaiból kell kidolgozni a kkv-k gazdaságfejlesztési programjait. Utóbbi nagyon hajaz arra a kkv-k feltőkésítését, fejlesztését célzó állami programra, amelyet nyár elején Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője már megpendített. Reméljük, a most zajló új Kormányinfo alapján ebben a témában is tisztábban láthatunk:

2016. augusztus 15. 14:23 | Weinhardt Attila

Gyökeres fordulatról döntött nyár közepén a kormány az EU-pályázatoknál

Három hét alatt 850 főről hirtelen 3600 fölé ugrott azok száma, akik elkezdtek beregisztrálni az állami projektértékelői rendszerbe, a hullámszerű érdeklődés mögött azonban nem a megemelt fizetés, hanem egy korábbi kormányzati döntés 180 fokos fordulata húzódik meg - tudta meg a Portfolio. Ezt részben a Miniszterelnökség is elismerte érdeklődésünkre, igaz azt hangsúlyozták, hogy szó sincs a minisztériumi pályázatértékelő munkatársak számára kötelezően előírt regisztrációról, csupán ajánlották nekik a lehetőséget. Így lesz tehát a korábban korruptnak bélyegzett és a jelentkezéstől eltiltott minisztériumi stábból újra EU-s pályázatértékelő amiatt, mert túl kevesen jelentkeztek a rendszerbe máshonnan. A stratégiai váltással érdekes helyzetek alakulhatnak ki és kérdéses, hogy az eredeti célját elérheti-e ez a hibriddé alakuló új rendszer.

2016. augusztus 09. 11:07 | Weinhardt Attila

Elmaradt a tripla magyar siker, de ezt ügyesen elfedte a kormány

Az előző két évi uniós csúcs után 2015-ben a harmadik helyre csúszott vissza Magyarország a gazdaság méretéhez képest lehívott brüsszeli EU-támogatások arányában, azaz elmaradt a triplázás - derült ki egy minap frissített uniós adatbázisból. Ebből a lecsúszásból azonban mit sem éreztek idehaza a pályázók, hiszen az itthoni kifizetésekben új rekord született. A kettősség az államháztartáson csapódott le, amelynek extrém mértékű, több mint 1600 milliárd forintos, lyukat kellett átmenetileg megfinanszíroznia, igaz ebből nagyobb bajunk szerencsére nem lesz. Jó tudni viszont, hogy míg itthon heroikusnak éreztük az EU-támogatások lehívásáért folytatott küzdelmet, addig ez egyáltalán nem lógott ki a nemzetközi trendekből és mindenképpen szükséges volt a forrásvesztés elkerülése érdekében.

2016. július 31. 13:37 | Weinhardt Attila

Itt a fordulat: törölte a kormány az M1-es és M7-es kiszélesítési tervét

"A Kormány visszavonja az egyes kulcsfontosságú budapesti közlekedési beruházások előkészítésének forrásigényéről szóló" egyik friss kormányhatározat táblázatának 3. és 4. sorát - többek között ezt a szűkszavú mondatot is tartalmazza egy péntek esti kormányhatározat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a csak néhány napja meghozott határozatot vonja vissza, ami az M1-es és M7-es autópálya kétszer háromsávosra kiszélesítéséről szólt. Más közútfejlesztések határozatait is visszavonta most a kormány, illetve tételesen rögzítette, hogy egyes vidéki városokban és országosan pontosan mely projekteket támogatja EU-s pénzből, illetve melyeket a központi költségvetés terhére. A legfrissebb lista szerint összesen 108 közút és vasútfejlesztést támogat a kormány uniós pénzből és ezen rajta van a budapesti hármas metró felújítása is 137,5 milliárd forintos tervezett uniós támogatással, de számos további nagyberuházást is megtalálunk.

2016. július 11. 17:45 | Weinhardt Attila

Súlyos EU-milliárdokat bukik a régió, Magyarország megmenekült

Lengyelország és Románia akár 5-5 milliárd eurót, Csehország pedig közel 3 milliárdot is bukhat a 2007-2013-as uniós ciklus keretéből, mivel az EU-pénzek kifizetése terén elég rosszul álltak tavaly év végén - derül ki a meglepően negatív kép a KPMG régiós elemzéséből. Az anyag egyúttal megerősíti azt, amit már mi is számos alkalommal írtunk: Magyarország nagy valószínűséggel elkerüli az előző uniós ciklusra a forrásvesztést, mivel bőséges plusz pályázati számlaállományt képzett a brüsszeli vitás ügyek elrendezésére. Ennek mértéke 11% volt az anyag szerint, amellyel megvertük a régió 10 másik országát. Nemcsak ebben vertük a régiós mezőnyt, hanem a kifizetett uniós források egy főre vetített állományában is, hiszen az anyag szerint elméletileg minden magyar ember kb. 880 ezer forintnyi EU-támogatásnak örülhetett.

2016. július 08. 11:48 | Weinhardt Attila

Visszavonta a gigantikus pénzt a Balatontól a kormány - Miért?

Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.

2016. július 06. 19:01 | Weinhardt Attila

Rágyorsítanak Balogék az EU-pénzek kifizetésére

Az eddig tervezett 900 helyett közel 920 milliárd forintnyi humánerőforrás fejlesztési uniós pályázatot hirdet meg az Emberi Erőforrás Minisztériuma a most módosított menetrend alapján és ezzel is igyekszik közelíteni az éves kifizetési céljához - derül ki a Portfolio vizsgálatából. A megemelt pályázati meghirdetés azért is szükséges, mert eddig az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program áll a legrosszabbul a nagy pályázati keretek meghirdetésében, igaz a kifizetések terén nem olyan rossz a helyzet.

2016. július 05. 16:45 | Weinhardt Attila

Padlógázra lépett a kormány az EU-pénzeknél

Az idei év legkevesebb új uniós pályázatát hirdette meg júniusban a kormány mindössze 80 milliárd forintos keretösszeggel, de közben a kifizetések már az előző ciklus erősebb hónapjait idéző 191 milliárd forintos ütemre ugrottak - derült ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Utóbbit a nyertes cégek százai érezhették meg a lazuló előleg-kifizetési szabályoknak is köszönhetően és összesen már közel 150 milliárd forintnyi gazdaságfejlesztési EU-támogatás landolt náluk. Ez jól jön nekik, illetve a Brexit árnyékában a kormánynak is, hiszen a gyászos első negyedév után segít a gazdasági növekedés élénkítésében is. A következő hónapokban a kifizetések várhatóan ugrásszerűen tovább nőnek, hiszen a megítélt támogatások összege már 1900 milliárd forint közelében jár, de továbbra is veszélyben van az éves kifizetési cél, hiszen annak még csak 12%-ánál járunk félévkor.

2016. június 21. 16:10 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Elkényelmesítenek az itthoni EU-pénzek, de itt az új lehetőség!

Egy fiatal salgótarjáni cukrász ugyanúgy tud nyerni támogatást, mint az okos szemüveget pilótáknak kikísérletező start-up vállalkozó - érzékeltette a közvetlen brüsszeli forrásokban rejlő nagy lehetőségeket a Portfolio-nak adott interjúban Kiss Antal. A Magyar Fejlesztési Központot miniszteri biztosként vezető szakember tapasztalata szerint egyre többen panaszkodnak arra, hogy "a magyarországi operatív programok az elmúlt nyolc-tíz évben nagyon elkényelmesítettek bennünket, mert egy meglévő struktúrára kell gyorsan, szinte futószalag-szerűen beadni a pályázatokat". Ezzel szemben a közvetlen brüsszeli források elnyeréséhez nagyon alapos elemző-tervező munka kell, de mivel tengernyi ilyen pénz vár gazdára, így érdemes alaposan körbenézni. Ebben segít egy áttekinthető weboldal, amelyre két napon belül magyarul felkerülnek a Brüsszelben megjelenő kiírások. A magyarok egyébként nagyon sikeresek ezek elnyerésében, már jóval több, mint 15 milliárd forint landolt itthoni intézményeknél és cégeknél.

2016. június 20. 18:14 | Weinhardt Attila

Hidegen hagy a Brexit? - Pedig több négyes metró árát is elbukhatjuk

A legjobb esetben csak a 2021 utáni EU-forrásainkat apasztaná a brit kilépés, míg a legrosszabb esetben akár 1200 milliárd forintot is elveszíthetnénk már a 2014-2020-as ciklus uniós pénzeiből - derül ki a Portfolio forgatókönyv elemzéseiből. Bár rengeteg a nyitott kérdés, de az biztos, hogy ha tényleg a kilépésre szavaznak most csütörtökön a britek, akkor az EU közös kasszájából elhozható forrásokra is kiemelten kell figyelnie Magyarországnak. A keret ráadásul tovább is apadhat menetközben, ha a menekültválság kezelésére is elvennének tőlünk pénzeket. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a magyar kormány nem csak a gazdaság felpörgetése és saját politikai érdekei miatt igyekszik az EU-pénzek minél gyorsabb kifizetésére, hanem a dezintegrációs jelek miatt legalább ilyen súllyal esik latba az a szemlélet, hogy addig hozzuk el a pénzeket Brüsszelből, amíg lehet és annyit, amennyit lehet.

2016. június 13. 13:26 | Weinhardt Attila

Új trükköt talált ki a kormány, de ez nem segít rajtunk az idén

Az idei uniós támogatás-kifizetési számokat nagyon durván megtolhatják az új előlegfizetési szabályok, ám ezek a 2016-os növekedésélénkítést nem igazán segítik majd - ez a kép rajzolódik ki a kkv-k számára 50%-ra, a kincstári körben 100%-ra emelt új előleg-szabályok alapján. Mindez azzal magyarázható, hogy a magasabb előleg nem feltétlenül kerül ki idén a gazdaságba, hiszen a nyertes projektek megvalósításához továbbra is ugyanannyi idő kell. Közben viszont lesz némi kamatbevétele azoknak a szereplőknek, akiknek a számláján ott parkol az államtól megkapott megemelt előleg.

2016. június 10. 13:23 | Weinhardt Attila

Már 300 magyar céghez elért Juncker keze

A közeljövőben egy több tízmillió eurós hitelszerződést írhat alá Magyarország az Európai Beruházási Bankkal gyermekellátási és oktatási infrastruktúra finanszírozására és rövidesen megnyílhat egy új EIB-iroda is Budapesten - jelezte egy mai oktatási-beruházási konferencián tartott beszédében Baranyay László. Az Európai Beruházási Bank alelnöke beszédében többször is célzott arra, hogy szoros az összefüggés az ország gazdasági növekedése, felzárkózása és az oktatásra-képzésre költött pénzek között és emlékeztetett arra, hogy az EIB kész az ilyen projektek finanszírozására, hiszen 2014-ben és 2015-ben is több mint 4-4 milliárd eurót fordított erre. A konferencián kiderült, hogy már több mint 300 magyar kkv is érzi a Juncker-tervnek becézett program hatásait. A konferencián felszólalt Navracsics Tibor uniós biztos is:

2016. június 10. 10:53 | Weinhardt Attila

1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja

Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.

2016. június 09. 12:38 | Weinhardt Attila

Már a kormány is bízik: lesz 2020 után is uniós pénzeső

Az Európai Bizottság alelnökének múlt heti kijelentése után úgy tűnik, hogy már a kormány is jobban bízik abban: 2020 után is lesznek még uniós támogatások Magyarországon, még ha azok mérete és szerkezete meg is változik - ez rajzolódik ki két kormányzati gazdaságpolitikusnak egy budapesti konferencián elmondott mai beszédéből. Az eseményen azonban újabb rendkívül fontos jelzés is elhangzott egy vezető brüsszeli döntéshozótól: 2020 után szinte csak visszatérítendő uniós forrásokra számíthatnak a kis- és középvállalkozások, részben azért, mert a vissza nem térítendő források túlzott függőséget okoznak, illetve nem segítik elő a versenyképesség növelését. A konferencia délutáni szakaszában az NGM államtitkára azt jelezte: valószínűleg az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a visszatérítendő pénzügyi eszközök aránya a gazdaságfejlesztési programokon belül:

2016. június 09. 11:15 | Weinhardt Attila

Huszáros kifizetési hajrával hozható az idei év

Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.