Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Elemző

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát „Befektetési stratégiák egyszerűen”, illetve „Kereskedési pszichológia egyszerűen” címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta és azóta is vezeti a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő a magyar média világában.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1195

Junckerék keze van az európai fellendülés mögött?

Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.

Még mindig benne van a pakliban az EU-pénzeink teljes blokkolása

A Portfolio megbízható információi szerint a minapi jogszabály módosítás ellenére két területen még mindig olyan horderejű vitáink maradtak az Európai Bizottsággal, amelyek lényegében blokkolhatják az EU-támogatásaink brüsszeli kifizetését. Az egyik vitánk az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, aminek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet, a másik pedig a bőkezű magyarországi szállítói előleg rendszerhez kapcsolódik, ami a határozott brüsszeli ellenállás miatt jelentős itthoni deficitnövelő következményekkel járhat.

Belement a kormány az MNB EU-s pénzkifizetési javaslatába?

Az idei évi mintegy 1600 milliárd forint után jövőre mintegy 2000 milliárd forintnyi uniós támogatást fizethet ki a magyar állam a nyertes pályázóknak - jelezte egy mai egri sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának jövő évre vonatkozó jelzése 500 milliárddal kevesebb, mint amit egy hónapja Lázár János, a tárca vezetője vázolt. Az alacsonyabb célszám mai bemondása azután történt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tegnap azt javasolta: megfontolandó lenne egyenletesebbé tenni az egyes évekbeli EU-s pénzkifizetés tempóját.

Adjanak már végre egy kis időt Magyarországnak!

Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.

Elbukja a kormány az egyik legfontosabb vállalását

A legfrissebb adatok szerint teljesíthetetlennek tűnik a kormány azon vállalása, hogy a 2014-2020-as uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Az idén év végéig meghirdetendő uniós pályázatoknál ugyanis ez az arány csak 47-50% körüli és mivel 2017-re már csak kevés pályázat megjelenése csúszik át, így ezek a számok már csak alig tornászhatók feljebb. A számtalanszor hangoztatott 60%-os arány elvétése persze nem dráma és kudarcnak sem mondanánk, hiszen a 2007-2013-as ciklusra az akkori kormány 40%-os gazdaságfejlesztési arányt vállalt és 17% körüli teljesítés lett belőle. Így tehát az utóbbihoz képest arról beszélhetünk, hogy háromszorozódik a gazdaságfejlesztésre fordított új uniós pénzek aránya. Elemzésünk szerint egyébként a 7 évre járó EU-pénzeink kb. 45%-át előre "eldöntött" nyerteseknek adja oda a kormány, így nem véletlen, hogy a kiemelt pályázatok arányát túl magasnak tartja Brüsszel.

Bréking: csendben meghátrált a kormány az EU-pénzek érdekében

Három területen alapvető változásokról döntött a kormány a magyarországi EU-támogatási rendszer szabályozásában, amellyel a Portfolio megítélése szerint már nagy valószínűséggel elkerülheti az ország az összes EU-támogatás brüsszeli felfüggesztését. A csütörtök este megjelent módosítások alapján már érthető, hogy miért mondta a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy konstruktív hozzáállást tapasztalnak Brüsszel felől és miért vetítette előre azt, hogy a következő hetekben lezárulnak majd a viták. Ennek azonban ára van: módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra.

Sokmilliós ingyenhitelt jelentett be Lázár - De ki tudja felvenni?

Legalább 120 milliárd forintos keretösszegű, uniós hitelalapú program indul decemberben Magyarországon, amelyből a panelek és családi házak energetikai felújítását lehet majd megcsinálni - jelentette be a mai Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ezzel lényegében ugyanarról a programról beszélt, mint amit a Magyar Fejlesztési Bank már júniusban bejelentett. Az alábbiakban összeszedtük azt, ami eddig tudható a programról, illetve azokat a nehézségeket is, amelyek hátráltathatják majd a program kirobbanó sikerét.

Egy fillér sem jött még Brüsszelből - Orbánéknak lépni kellett

Mivel idén még nem kért számlaalapú kifizetést Brüsszeltől Magyarország, így nem is kapott még EU-támogatást, és ezért kellett 800 milliárd forinttal felfelé megnyitni a 2016-os költségvetés uniós pénzekkel kapcsolatos fejezetét - tudta meg a keddi kormányhatározat hátterét a Portfolio. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt a költségvetési mozgásteret teljesen kihasználja majd a kormány, mivel ha kedvező jeleket kap Brüsszeltől a következő hetekben (ezt vetítette előre a mai Kormányinfón Lázár János), akkor elkezdi kiküldeni a kifizetési igényét, és így a döntés nem ugrasztaná meg akár 800 milliárd forinttal az idei pénzforgalmi deficitünket. Éppen erre utalt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett válasz is.

Nyugat-Dunántúl felrobbant, Közép-Magyarország lecsúszott

Az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország stagnált - derült ki az Eurostat minap bemutatott regionális évkönyvéből. A magyar és a cseh fővárosi régió szenvedése mellett Varsó térsége villám sebességgel fejlődik, az egy főre eső jövedelmi adatokat nézve pedig egészen megdöbbentő a közép-magyarországi régió fokozódó lemaradása, hiszen a pozsonyi és a bukaresti régió nagyon elhúzott mellettünk.

Tényleg leállnak az uniós pénzek? - Reagált a Miniszterelnökség

A magyar uniós pályázati rendszert jelenleg a négyfokozatú skálán a második kategóriába sorolja az Európai Bizottság és a brüsszeli illetékesek jelzése szerint a most készülő jelentésben is ebben a kategóriában marad - jelezte a Portfolio-nak Csepreghy Nándor ma reggeli cikkünk nyomán. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai tehát cikkünk azon forgatókönyvét jelentenék, hogy "nincs különösebb gond magyar szempontból" és nem történik meg a brüsszeli kifizetések automatikus felfüggesztése. Elismerte, hogy valóban több területen vannak viták a Bizottsággal és felvázolta, hogy mi a magyar álláspont. Reggeli cikkünk:

Komoly a helyzet: minden EU-pénzt megtagadhat tőlünk Brüsszel

Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés:

Baj van: rengeteg EU-támogatást nem akar kifizetni nekünk Brüsszel

Az Európai Bizottság illetékesei azt közölték a magyar hatóságokkal, hogy ne küldjük ki a bőkezű szállítói előleg rendszerben keletkezett számlákat Brüsszelbe, mert úgysem fogják kifizetni - tudta meg a Portfolio. Becslésünk szerint ez a fajsúlyos vita már most megközelíti a 200 milliárd forintot, és minél tovább pörgetjük itthon a kifizetéseket a mostani jogszabályi keretek mentén, annál nagyobb lesz az az összeg, amelynek az utólagos brüsszeli "behajtása" erősen kérdéses. Mindez egyelőre azért nem okoz komolyabb gondot a magyar államháztartásnak, mert sokkal kisebb a deficit a korábban tervezettnél, de az idő ezen a területen is ellenünk dolgozik.

Hirtelen elkezdte kiszórni az EU-pénzeket a kormány

E hét kedden még csak 530 milliárd forint körül járt az új EU-támogatások itthoni kifizetési számlálója, ma reggelre viszont 650 milliárd forintra ugrott - figyelt fel a Portfolio a hirtelen és nagy mértékű változásra. Részletes vizsgálatunk szerint a 120 milliárdos kiutalás döntő része a gazdaságfejlesztési és a területfejlesztési pályázatokhoz kapcsolódik, amelyeknél 75%-os, illetve 100%-os támogatói előleget is kifizethet a döntéshozó. Ez így jócskán pörgetni tudja a kifizetési számlálót. Elképzelhető, hogy mindez azzal függ leginkább össze, hogy a harmadik negyedévre előírt kifizetési számokat az utolsó pillanatban még teljesíteni (közelíteni) akarják az illetékesek, hiszen ettől függ, hogy 1-3 havi célprémiumot kapnak, vagy egy fillért sem. Néhány területen még nagyon rezeg a léc, hogy összejönnek-e holnap estig az előírt számok.

Itt a nagy hír: a teljes Pest megyei keretet eloszthatja 2018-ig a kormány

Ha az EU pénzéről van szó, akkor azt elképesztő sebességgel akarja kifizetni a kormány a következő években, ha viszont tisztán a magyar büdzsé terhére megy a támogatás, akkor már jóval óvatosabb az ütemezést illetően - ezt írtuk júniusban arról a kormányhatározatról, amely a kevés EU-pénz miatti 80 milliárd forintos Pest megyei kompenzáció kifizetési ütemezését rögzítette 2016-2021 közöttre. Ehhez képest a napokban teljesen átírta a kormány ezt az ütemezést és így lehetőséget kapott arra a nemzetgazdasági tárca, hogy immár 2018-ig teljes mértékben elossza ezt a 80 milliárdos keretet. Ezt az értelmezésünket meg is erősítette a Portfolio-nak Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára.

Megtudtuk: rendkívül kevés új EU-pénzt kaptunk eddig Brüsszelből

Idén eddig összesen csak 1,4 milliárd eurónyi, 435 milliárd forintnyi uniós támogatást folyósított az Európai Bizottság Magyarországnak, de ebből csupán 3 milliárd forintnyi az a tétel, amit a benyújtott számlák alapján a 2014-2020-as ciklus terhére kaptunk - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Egyelőre tehát rendkívül kevés a számlaalapú kifizetés Magyarország irányába és inkább az uniós előlegekből "élünk", illetve az is kiderült, hogy 190 milliárd forinti aszfaltügyi kifizetésre várunk. Az idei első féléves brüsszeli folyósítás olyannyira kevés volt, hogy 8 éve nem volt erre példa - ez pedig az MNB által éppen ma közzétett fizetési mérleg statisztikákból derült ki.

Veszélybe sodorja Orbán célját az újabb százmilliárdos vitánk?

Legalább 220 milliárd forintnyi uniós támogatás brüsszeli kiutalását akasztotta meg az aszfaltügyi vita újabb felvonása, amely ha nem rendeződik villámgyorsan, akkor érezhetően magasabb államadósság szám lesz a következménye év végén. Kalkulációink szerint ez még nem feltétlenül sodorja veszélybe azt az év végi adósságráta előrejelzést, amelyet a múlt héten már Orbán Viktor kormányfő is bemondott, de az ügy kimenetele és egyéb uniós témák elég sok izgalmat okozhatnak az adósságkezelő háza táján a következő hónapokban.

Levágták a régió EU-pénzeit - Elkezdődött a megtorlás?

Az idei évre rögzítetthez képest 7%-kal 133,8 milliárd euróra vágták le a 2017-es uniós költségvetésben a kifizetési főösszeget - erről döntött tegnap az Európai Unió Tanácsa. A jelentős változtatás úgy jött össze, hogy a legszegényebb EU-s régióknak (köztük a magyaroknak) jövőre kifizethető bizonyos felzárkóztatási forrásokat 24%-kal vágták le, közben viszont a menekültválság terheinek kezelésére az ideinél 25%-kal többet fordíthat jövőre Brüsszel.

Brüsszel segíthet Orbánéknak a választás előtt? - Indulhat a pénzszórás

Arra tehet javaslatot holnap, azaz szerdán az Európai Bizottság elnöke, hogy ne kelljen figyelembe venni az oktatási és beruházási kiadásokat az uniós deficit- és adósságszámítási szabályoknál, azaz növelné a rugalmasságot és vele együtt a büntetés nélküli költségvetési lazítás mozgásterét is - súgta meg a részletek kibontása nélkül múlt héten a Politico-nak két vezető EU-forrás. Ezzel teljesen összhangban lévő lazítási csomagot szorgalmazott hét uniós tagállam vezetője múlt pénteken éppen akkor, amikor egyébként is világszerte egyre többen beszélnek a fiskális élénkítés szükségességéről. Ha Juncker valóban ilyen javaslattal áll elő holnap, az akár úgy is tálalható, hogy a brüsszeli bürokraták meghallják a nehézségekkel küzdő európai polgárok szavát, ez pedig a populizmus előretörésével és az EU szétesésével kapcsolatos félelmeket is csillapíthatja. Egy ilyen javaslat egyébként a magyar gazdaságpolitika következő évekbeli mozgásterére is igen lényeges befolyást gyakorolna.

Tudta? - Magyarország függ a leginkább az EU pénzcsapjától

Bár tavaly év végével az egész régióban véget ért az előző uniós ciklus pénzfelhasználási hajrája, a friss GDP-adatok alapján mégis úgy tűnik, hogy ez Magyarországot sújtja a leginkább. Az elapadó EU-források ilyen erős visszahúzó hatása persze nem véletlen, hiszen a térségi országokon belül egyrészt nálunk volt messze a legnagyobb az EU-támogatások felhasználása, másrészt az eleve alacsony beruházási rátán belül messze a legmagasabb volt az EU-forrásokból megvalósított beruházások aránya. Egy ma közzétett elemzés hosszabb távon is borús kilátásokat vázol nekünk, illetve a régiónak, részben az EU-támogatások csökkenése miatt.

Orbán körútja után százmilliárdok mozdulnak meg ősztől

Egy minapi kormányrendelet alapján akár 102 milliárd forintot is kifizethet rövid időn belül a kormány annak a 19 megyei jogú városnak, ahol már járt Orbán Viktor kormányfő a Modern Városok Program keretében - figyelt fel a Portfolio az új jogszabályra. Ezzel párhuzamosan további százmilliárdokat is gyorsan megkaphat ugyanez a városi kör az uniós pályázatok 100%-ra emelt előleg szabályai alapján. Így tehát könnyen oda juthatunk, hogy szükségtelenül sok pénz hullik ősztől ezen városok "nyakába", hiszen a projektjeik előrehaladása még nem indokolná a teljes összegű kiutalásokat. A mögöttes cél az lehet, hogy a gazdasági növekedést minél előbb élénkíteni lehessen, bár jó tudni, hogy ezek nem plusz források, és a gyors kiutalásuk sem igazán segít a növekedésélénkítésben, mivel a projektek megkezdéséhez időigényes közbeszerzések kellenek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: Magyarország történelmi méretű segítséget nyújt Ukrajnának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.