Weinhardt Attila

Íme a magyarázat, hogy miért veszi el Brüsszel tőlünk az EU-pénzt

Három főbb oka van annak, hogy Magyarország jelen állás szerint a felzárkóztatási EU-pénzek 24%-át veszítheti el 2020 után reál értelemben és ezek egyikének sincs köze a menekültválság miatti esetleges brüsszeli retorzióhoz. Egyrészt a Brexit miatt szűkülő kassza az ok, másrészt egy 4 milliárd eurós magyar technikai tétel kiesése, harmadrészt pedig az, hogy míg a magyar régiók a válság óta többé-kevésbé fejlődtek, addig a spanyol, az olasz és különösen a görög régiók drámai életszínvonal-esésen mentek keresztül, így érthetőbb a brüsszeli magyarázat a pénzek oda irányítására. Közben jó tudni: hajszálon múlt, hogy a lendületesen fejlődő Nyugat-Dunántúl továbbra is a leginkább támogatott kategóriában marad és oda fog majd tartozni a Budapestről leválasztás után Pest megye is.

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

Ámokfutásra készül Olaszország - Néhány óra és olyan döntés születik, amibe beleremeghet egész Európa

Cifra a helyzet Olaszországban: egy volt alkotmánybírónak kell most államfőként döntenie arról, hogy a koalícióra készülő kormánypártok összességében alkotmányellenesnek tűnő költségvetési terveire rábólint-e és kinevez-e egy politikai tapasztalatokkal nem rendelkező jogászprofesszort, Giuseppe Contét, kormányfőnek. Sergio Mattarella államfő tegnap még elodázta a döntést, inkább a költségvetési aggodalmait hangsúlyozta és ma még további egyeztetéseket tart. Ez érthető, hiszen alapító tagállamként Olaszországnak tényleg nagy a befolyása az uniós ügyekre, és ha felelőtlen költségvetési pályára lépne az ország - márpedig ilyenre készülnek a koalíciós pártok - , akkor a kormányalakítás az eurózóna adósságválságát is kiújíthatja.

Kiütötték a forintot, ugranak a hozamok - Kezdhetünk aggódni?

Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.

Hivatalos: több százmilliárd forintot bukhatunk az új brüsszeli tervvel

A Magyarország számára is fontos felzárkóztatási támogatások 11%-kal, az agrárkasszán belül lényeges közvetlen kifizetések pedig 17,7%-kal zuhanhatnak a 2020 utáni uniós költségvetésben a mostanihoz képest az összevethető 2018-as árak alapján - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett javaslatából a Portfolio számításai alapján. Ezek kifejezetten kedvezőtlen számok, igaz a forráselosztás részletszabályait majd csak néhány hét múlva ismerjük meg, ráadásul még csak a mai bejelentés után indul meg a tagállamok közötti nagy csata a forráselosztásról. A feszítő költségvetési keretek és a nagy tagállamok szándékai mellett azonban szinte esélytelennek tűnik a mostani uniós ciklushoz hasonló forrástömeget elhozni 2020 után Brüsszelből.

Kiszivárogtak a legfontosabb brüsszeli számok: egyik szemünk biztosan sírhat

Megszerezte a Politico a ma nyilvánosságra kerülő 2021-2027-es uniós költségvetési terv főbb számait és a Portfolio gyors összesítése szerint a felzárkóztatási forrásoknál változatlan áron kb. 10%-os forráscsökkenés látszik, míg az agrárkasszánál tényleg drasztikus, közel 20%-os forrásvágás jöhet. Egy másik értesülés szerint az Európai Bizottság kerülő úton, a magyar és a lengyel vétóveszély kikerülésével, oldaná meg azt, hogy ha sérül egy tagállamban a jogállamiság, akkor fel lehessen függeszteni a források kifizetését és a forráselosztást saját hatáskörbe lehessen vonni.

Elosztották az EU-pénzeket - Mi lesz így Magyarországgal?

A napokban több ezer uniós pályázati nyertest hirdetett ki a kormány, így a 2014-2020-as ciklus forrásainak 93%-át már elosztotta, a felét pedig már ki is fizette, Brüsszelből viszont eddig még az ötödét sem kapta meg - derül ki szokásos hónap elei elemzésünkből. Ennek néhány fontosabb üzenete:

• Az EU-pénzek növekedésélénkítő hatása 2019 után várhatóan lecseng majd, így nagyon kell az utólagos brüsszeli átutalás
• Ha ezek gond nélkül megjönnek, dúskálni fog az új kormány a pénzben a következő években, rengeteg beruházást megfinanszírozhat
• Ha viszont elakadnak a pénzek, úgy komolyabb növekedési problémák is előállhatnak 2-3 éves távon.
• Egyelőre a gyorsan kiosztott források hosszabb távú gazdasági hatásairól, és a projektek fenntarthatóságáról keveset tudunk.

Kapjuk vissza végre az országunkat! - Csúfosan áll a gigantikus kísérlet

Amint kilépünk az EU-ból, visszakapjuk az országunkat, heti 350 millió fontot irányítunk át az uniós költségvetés helyett az egészségügybe és korlátozzuk a bevándorlást - ezek voltak a Brexit-kampány fő üzenetei. A napra pontosan egy éve elindított brit kilépési folyamat félidejére azonban egészen máshova, sokkal hátrányosabb helyzetbe vergődött el a brit kormány jórészt amiatt, mert a 27 másik uniós tagállamot eddig vasfegyelemmel egységben tartotta a német-francia tengely. Ha ez a meglepő összefogás kitart, nagyon valószínű, hogy a britek tényleg hátrányosabb helyzetbe keverednek a kilépéssel az EU-tagsághoz képest. A bűvös kifejezésről persze sosem szabad megfeledkezni: semmi sem dőlt még el, amíg minden kérdésről meg nem állapodnak a felek.

Már 600 milliárdot öntöttek a gazdaságba, és ez még csak a kezdet

A következő két évben elkerülhetetlen, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap éves költségvetése a mostani 83 milliárd forintról "2020-ra megduplázódjon, azaz az állam ugyanannyival járuljon hozzá a kutatásfejlesztési és innovációs célokat ösztönző Alapba, mint amennyi most a vállalati befizetésekből bejön" - többek között ezt szorgalmazta a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint így érhető el, hogy a kiépülő kutatási infrastruktúrát országszerte használni lehessen, a megkezdett programok folytatódhassanak, és elkerülje az ország, hogy "2020-22-ben visszaesés legyen a kutatási ráfordításokban". Pálinkás bemutatta, hogy miért változott jelentősen 2018-tól az Alapból meghirdetett pályázatok szabályrendszere és a szigorodó feltételek miatt azt kéri: "csak azok a cégek adják be a pályázataikat, amelyek gazdálkodása kifogástalan és működése a pályázati forrás nélkül is fenntartható".

Levágnák Budapestet az EU-pénzekről, de szép summa jönne az euróbevezetésért

Durva becsléssel 1-3 milliárd eurónyi forrást lengetett be a magyar euróbevezetésért és a szerkezeti reformokért cserébe ma az Európai Bizottság a 2020 utáni EU-s költségvetés lehetséges összetételét bemutató forgatókönyv elemzésében. Az összeg továbbra sem tűnik kellően vonzónak ahhoz, hogy kimozdítsa a holtpontról a magyar pénzcsere kérdését. Közben a Bizottság a mai "eszmefuttatásban" ismét felhozza, hogy valamilyen feltételrendszerhez hozzá kellene kötni 2020 után az EU-pénzek kifizetését. Nemcsak ez nyugtalanító, hanem az is, hogy az új ciklusban három forgatókönyvből kettő esetén tényleg nem kaphatna regionális alapon EU-támogatásokat Budapest és a többi magyar régiónál, illetve az agrárkasszánál is érzékeny forráscsökkenés jöhet. Fontos persze, hogy mindez még hivatalos tervnek se tekinthető, mindössze a lehetőségeket és következményeit vázolta ma a Bizottság.

Létezik egy szervezet Magyarországon, amely 9 milliót ad minden jó ötletért

"Az a legfontosabb küldetésünk, hogy évi 100-200 új startup megalapítását segítsük" és Európa-szerte elmondjuk a magyar fiataloknak, hogy nemcsak a multik léteznek az egyetem után, hanem a saját cégalapítás is elérhető lehetőség - hangsúlyozták az MFB Csoporthoz tartozó HiVentures Kockázati Tőkealapkezelő vezetői a Portfolio-nak. Egy éves működésük alatt egyébként már több mint 1000 projektötlettel keresték meg őket, közülük 130-at ki is választottak befektetésre és mintegy 100 céggel le is szerződtek már. Kisgergely Kornél vezérigazgató és Katona Bence vezérigazgató-helyettes jelzése szerint az összesen 57 milliárd forintos keretből 7,7 milliárdot már kiutaltak a cégeknek és már idén jöhet sikeres exit is. A legelső fázisban elérhető 9 milliós, illetve a későbbi fázisokbeli akár több százmilliós tőkebefektetéshez vezető lépéseket is bemutatták és elárulták: fordított helyzetben ők is aláírnák azokat a befektetési szerződéseket, amiket most ők tesznek a pénzt kérő cégek vezetői elé.

Meglepően nagy összeget utalt át az állam januárban a kiválasztottaknak

Bár az a nyomás már lekerült januárban az államigazgatási dolgozókról, hogy a beígért sokhavi bónuszokért cserébe pörgessék az EU-támogatások kifizetését, mégis meglepően nagy összeget, a decemberi 541 milliárd után januárban 325 milliárd forintnyi uniós támogatást fizettek ki a nyerteseknek - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunkból. A választások közeledtével így tehát most ott tartunk, hogy a 7 évre szóló EU-s keret 108%-ára már meghirdették az uniós pályázatokat, a 91%-ára már a nyerteseket is kihirdették, sőt a keret 47%-át már ki is fizették.

Nem hülyültünk meg, tényleg zavaros év előtt áll Magyarország

"2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!" - jelentettük a múlt héten az örömhírt, hogy aztán két napra rá máris óvatosságra intsük az olvasókat: "Mégis levágná Brüsszel a Magyarországnak fontos pénzeket". Nem ment el az eszünk, sőt, sajnos azt kell jósolnunk, hogy 2018-ban még nagyon sokszor fogunk hasonlóan ellentmondásos beszámolókat közreadni. Mi ez a zűrzavar?

Elképesztő hajrá: egy hónap alatt az összes EU-pénz ötödét elosztották

Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.

Csepreghy: több lépéssel stabilizáljuk az EU-pénzek élénkítő hatását

A Brexitből fakadó veszélyek miatt továbbra is indokolt az uniós források gyors itthoni elosztása, hogy ne legyen kapkodás a projektek végrehajtásával - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint bár illúzió, de törekedni kell a dömpingszerű uniós pénzkifizetés gazdasági hatásainak elnyújtására, pontosabban a 3 százalék feletti gazdasági növekedés megszilárdítására. Erre több stratégiája is van a kormánynak, így például a nagy útépítések elnyúlnak 2022-ig, de még ezt megelőzően a több projektet elnyerő, és az elszaladó költségekre panaszkodó projektgazdáknak rangsorolniuk kell a projektjeik között. Ez az építőipari kapacitáskorlátokat is oldja, ahogy egy készülő NGM-pályázat is ezt célozza. Az Európai Bizottság által belengetett eurócsatlakozást támogató eszközhöz óvatosan áll a kormány, de persze a plusz pénz tekintetében "A magyar kormány nem lehet a saját maga ellensége" - fogalmazott.

Ömlik a pénz Brüsszelből, mégis rekordközeli deficitre készül a kormány

Mivel a korábbi prognózissal ellentétben befutnak szilveszterig a nagy összegű brüsszeli átutalások a költségvetésbe, ezért a javuló büdzséhelyzetet arra használja a kormány, hogy nem a minimális, hanem a maximális célhoz közelítő EU-támogatást fizet ki 2017-ben - tudta meg a Portfolio megbízható forrásból. Ez azt jelenti, hogy a november végi 1925 milliárdról 2500-2600 milliárd forint közé felugorhat szilveszterig az összes idei uniós kifizetés. A kormányzati terv lényeges következménye, hogy kalkulációink szerint minden idők egyik legnagyobb éves pénzforgalmi deficitje alakulhat ki 2017-ben, ami a GDP 5%-át is elérheti.

Mégsem adta fel idei költekezési tervét a kormány (korr.)

Mai cikkünkben tévesen értelmeztük a Magyar Közlöny friss határozatának tényleges következményét, mert csupán az Emberi Erőforrás Operatív Program minimális és maximális kifizetési céljainak idén december végi teljesítésére adott egy hónapos felmentést a kormány. Ez nyilván a táblázat alján az összegző sorokra is kihat, így majd csak január vége után lehet megállapítani a teljesítést, de ezzel együtt is a többi Operatív Programra nem változtak meg az idén év végére korábban rögzített minimális és maximális támogatás-kifizetési célok. Így tehát az várható, hogy a november végéig megtörtént 1925 milliárd forintos itthoni EU-s támogatás-kifizetési eredményt a hatóságok bizonyára "feltolják" legalább 2064 milliárdig, hogy a minimális együttes kifizetési cél teljesüljön. Könnyen lehet azonban, hogy több területen megpróbálják a maximális támogatás-kifizetés célt is elérni, ha van kellő számú projekt, amire kifizetéseket lehet teljesíteni, hogy ezzel akár a 24 havi céljuttatást is el tudják érni az ott dolgozók.

Sosem látott trükk: rengeteg ingyenpénzt ígérnek a kormánynak, ha lemond a forintról

Történelmi csúcson az euró támogatottsága

A 2002-es fizikai bevezetése óta nem volt még ilyen magas az eurót használó 19 tagállam lakossága körében az euró támogatottsága, mint most (64%), de a litvánok, olaszok és ciprusiak még most is megdöbbentően pesszimisták a közös pénzzel kapcsolatban - derült ki az Eurobarométer szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből. A történelmi csúcs és a gazdasági fellendülés lényeges hivatkozási alap volt a tegnapi brüsszeli bejelentések során arra, hogy most kell lépni az integráció mélyítésében, noha az elmúlt években csökkent a gazdaságpolitikai koordináció fokozását támogatók aránya. A szlovákok és a szlovénok döntő része szerint egyébként jót tesz az euró az EU-nak, de közben csak a lakosság töredéke érzi ettől jobban európainak magát. Közben eléggé látványos az az összefüggés, hogy ha kedvezőek a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen optimistábban ítélik meg az emberek az eurót is.