Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
A Lukoil orosz anyacége elleni ukrán szankció miatt csak a Lukoil olajkereskedő leánycégének, a Litasco-nak az olajszállítása esett ki Magyarország és Szlovákia felé, ami korlátozott mennyiség, a többi három kereskedőcég át tudja hozni Ukrajnán a Lukoiltól tulajdonjogilag átvett olajat – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó szakmai forrástól. Mindez megerősíti azt a korábbi információnkat, miszerint ott volt már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök asztalán egy szankciómódosítási terv, amely tisztázta volna, hogy a Litasco által áthozandó olajat átengedhetik Ukrajnán, de azt mégsem írta alá.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Két vállalkozás, a Green Energy Investhor Zrt. és az Euronergy Arrabona Kft., építheti meg a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfa közelében azt a gigantikus, összesen 695 megawatt kapacitású szélerőműparkot, amelyre az egész országban csak egyetlen csatlakozási ponton adott lehetőséget tavasszal a kormány – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal oldalán elérhető adatbázisból. Ez megerősítette a Portfolio tavasszal megírt értesülését, hogy Győr közelében valósulhat meg a projekt, közvetlenül a nagyfeszültségű hálózatra csatlakoztatva.
Hosszú távú nukleáris fűtőanyag ellátási szerződést kötött egymással a francia Framatome és a Szlovák Villamosművek, amelynek keretében 2027-től a Framatome által gyártott fűtőanyag érkezik a szlovák atomerőművekhez. Ezek egyébként ugyanolyan VVER-440-es típusú blokkok, mint amelyek Pakson is működnek, és a Framatome által a közelmúltban elnyert uniós támogatási program partnerei között a Szlovák Villamosművek mellett az MVM Paksi Atomerőmű is megtalálható.
A legfrissebb információk alapján bár kiesett az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli kőolajszállítása Magyarország és Szlovákia felé, de ezt egyelőre más orosz szállítók kipótolták júliusra, így nincs rövid távon ellátásbiztonsági kockázat a két ország üzemanyagpiacán. Ezzel együtt ahogy Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője fogalmazott a Portfolio-nak: figyelmeztető lövéssel ér fel Magyarország és Szlovákia számára az ukránok Lukoillal szembeni lépése. Ha pedig esetleg nagyon eldurvulna a viszony, és ezért teljesen leállítanák az ukránok a Barátság II. olajvezetéken a szállításokat felénk és a szlovákok felé, akkor mindkét ország olajfinomítójának teljesítményét vissza kellene fogni 20-30%-kal, és akár 5-10%-os kiskereskedelmi üzemanyagár-emelkedés is kialakulhat idehaza.
Ma, azaz csütörtök délután fél 3-tól a Paksi Atomerőmű mind a négy blokkját 25-25 MW-tal le kellett terhelni a rendszerirányító utasítására – jelezte üzemi esemény című szűkszavú közleményében az erőmű.
Egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot a tranzit céljából - vette észre a Portfolio egy ukrán elnöki rendelet mellékletében. A magyar olajcég eddig kb. 70 százalékban Oroszországból érkező olajat dolgozott fel, és ezen belül a legnagyobb orosz szállítóra vonatkozik az új tiltás, így a helyzet tartós fennmaradása esetén akár ellátási probléma is lehet a magyarországi, illetve a térségi üzemanyagellátásban. De mennyire súlyos és hogyan oldódhat meg a helyzet, egyáltalán szükség lesz még orosz olajra 2025-ben? Frissítés! A délután második felében több fontos információ is kiszivárgott, amelyek arra utalnak, hogy a Lukoil felőli szállítások kiesése problémákat okoz a Molnak, főként a szlovákiai finomítójának.
Az uniós szankciók miatt Isztambulban tárgyalt szerdán egymással a magyar kormány, és az orosz Roszatom delegációja a Paks II. projekt állásáról és a további menetrendről, és erről mind Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mind az orosz fővállalkozó Roszatom kommunikált, így ezek összevetéséből kiolvasható a következő időszak menetrendje. Ezek alapján még júliusban elindul a gödör lemélyítése a projekt területén, augusztus elejéig megérkezik Paksra a hatalmas, 750 tonnás zónaolvadékcsapda berendezés; év végéig pedig megtörténhet az első beton kiöntése az ötös blokk alatt, amellyel hivatalosan is megkezdettnek minősül majd az atomerőmű építése. A magyar kormányzati nyilatkozat szerint már most is dübörög a munka Pakson, és minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején termelésbe állhasson a két új reaktorblokk. Ez a magyar kormány által rendszeresen hangsúlyozott céldátum a Roszatom közleményében nincs benne.
Bár egy legyengült hidegfront hatására néhány fokkal csökkent mától a napi csúcshőmérséklet Magyarországon, de ezzel együtt is ma hazai viszonylatban történelmi csúcsközeli, ezer eurós áramár alakult ki holnap este 8 és 9 óra közöttre a magyar áramtőzsdén. Az áram- és gázfogyasztási trendekről, kilátásokról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és regisztráció itt.
Az esti órákban elképesztően magas szintre ugrik az áram ára a magyarországi nagykereskedelmi piacon ezekben a napokban: már-már az energiaválság legakutabb fázisának árszintjeit idézik az aktuális számok, ami jelentős mértékben összefügg az Európa-szerte tomboló hőséggel, és az emiatt megugrott hűtési igénnyel.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
A garantált értékesítési áron keresztül működési támogatást nyújtó modellről egyösszegű beruházástámogatási modellre tér át a német megújuló energiatermelési támogatási politika, amely a költségvetés számára kevesebb kiadással, a beruházók számára viszont jelentősen több piaci-értékesítési kockázattal jár - gyakorlatilag ez az az óriási változás, amelyről furfangos megoldások mellett megállapodtak múlt péntekre a német kormánypártok a 2025-ös költségvetés keretei kapcsán. Mindez magyar szempontból is fontos, hiszen a német megújuló energiatermelési kapacitások mérete a magyar nagykereskedelmi villamosenergia árakat is jócskán befolyásolja, másrészt idehaza is született már a közelmúltban javaslat a megújuló energiatámogatási rendszer megváltoztatására. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet regisztrálni.
Az ukrán villamosenergia rendszerüzemeltető pénteken azt közölte, hogy ma 35851 megawattóra áramot fog importálni a szomszédos országokból, ami új történelmi csúcsnak számít, és Magyarország is érzi ezt.
Az elmúlt napokban történelmi csúcsra ugrott Magyarország nettó áramexportja Ukrajna felé, mert az orosz támadások miatt kiesett ukrán energiatermelést óriásira pörgetett importból kénytelenek fedezni, és közben a nyári melegben felfutott az ukrán villamosenergia igény is. Mindez júniusban azt eredményezte, hogy az Ukrajnával szomszédos országok közül messze Magyarország exportálta a legtöbb áramot keleti szomszédunkba; és ez a hőségben várhatóan még hetekig így marad. Még a felpörgetett uniós áramimport sem elég azonban ahhoz Ukrajnában, hogy meg lehessen úszni a naponta sok órás áramszüneteket, amelyet országszerte éreznek az emberek. A szorult helyzetbe került ukránokon jórészt azért tudunk segíteni, mert az összekapcsolt európai árampiac részei vagyunk, és mindez kapóra jön például a magyarországi naperőmű tulajdonosok egy kis részének is, akik a nagykereskedelmi piacon értékesítik a villamos energiát.
Csekély volt a gázkereskedői érdeklődés a Románia felől Magyarország irányába történő, megnövelt gázszállítási kapacitásokra a csanádpalotai határkeresztező ponton, így a minap megrendezett inkrementális kapacitásaukciókat lezárta és törölte a két ország gázhálózat üzemeltetője – derült ki az FGSZ és a Transgaz közös közleményéből. Frissítés! Fontos, hogy a szintén a héten zajlott éves aukciók során jelentős igény érkezett a már meglévő - 2023. októbertől évi 2,6 milliárd köbméterre növelt román irányú beszállítási - éves technikai kapacitásokra, egészen a 2031/32-es gázévig. Így tehát a mostani inkrementális aukciók eredménye alapján az történt, hogy 2028 után egyelőre nem bővül tovább a magyar-román határkeresztező pont kapacitása, mert egyelőre nincs elégséges kereskedelmi igény erre.
Orosz helyett azerbajdzsáni gázt szállítana Ukrajna a jövő évtől a saját tranzitvezetékein, és erről, illetve egyéb lehetőségekről már zajlanak az egyeztetések – ezt a fontos bejelentést tette a Bloombergnek adott szerdai interjúban Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szavai afelé mutatnak, hogy Magyarország kisebb, évi 1 milliárd köbméteres, hosszú távú orosz gázvásárlási szerződését át kellene írni, és ez megerősíti a Portfolio múlt heti elemzését, amelyben azt vázoltuk, hogy hamarosan széteshet a magyar-orosz gázvásárlási struktúra jelenleg ismert formája. Frissítés! Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök interjúja megjelent, az orosz miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta: Oroszország 2024 után is kész szállítani orosz gázt Ukrajnán át az EU-ba, ha meg tudnak erről állapodni az ukránokkal.
