Év elejétől április végéig a Vidékfejlesztési Program keretében már 3037 kérelem esetében született támogatói döntés összesen 65,5 milliárd forint értékben, a támogatások kifizetése pedig idén már meghaladta a 66 milliárd forintot - küldte el a pontos adatokat az Agrárminisztérium Sajtóosztálya a Portfolio minapi cikke után.
Idén áprilisban mindössze 15 milliárd forintnyi új EU-támogatást osztottak el a magyar hatóságok, ami az elmúlt évek egyik leglassabb havi üteme - derült ki szokásos hónap eleji vizsgálatunk során. Ez a tempó persze nem meglepő annak tükrében, hogy amint megírtuk: április elejére, azaz 4 év alatt, elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket a kormány. Közben az is figyelemre méltó, hogy a támogatások kifizetési üteme sem pörög igazán: áprilisban "mindössze" 75 milliárd forint volt, miközben Brüsszelből a múlt hónapban is jött mintegy 32 milliárd forintnyi átutalás. Az óvatos itthoni kifizetési tempó mögött még mindig zajló pénzügyi elszámolási viták is meghúzódhatnak.
Míg Szlovákiában a horgony szerepe miatt nagyban segítette a működőtőke-beáramlást és az exportot az euróbevezetés, addig Szlovéniában csupán a gazdasági fejlettségi számokat nézve katasztrofális volt a pénzcsere hatása, Csehországban pedig bár üzleti fejjel gondolkodik a kormányfő, mégis teljesen átpolitizált a kérdés - ilyen kijelentések repkedtek egy minapi kétnapos bécsi és pozsonyi konferencián, amely az EU- és eurózóna bővítési tapasztalatokat járta körbe. A pénzcsere kérdésében kiváró álláspontot képviselő magyar döntéshozóknak a vegyes régiós vélemények/tapasztalatok bizonyára nem újak, de mégis érdemes ezeket egy csokorba rendezni, főleg amiatt, hogy úgy néz ki: pár év múlva már csak Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz.
A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.
Egy minapi kormányhatározat és a legfrissebb támogatási adatok alapján a 7 évre járó EU-pénzek teljes egészét elosztotta már a nyertesek között a magyar kormány - derül ki adatbázisunkból. Mivel a támogatói döntések bejelentése 2015 tavaszán indult el Magyarországon, így valójában 4 év kellett a 7 évre járó pénzek elosztásához. Ez persze nem meglepő: konkrét és kimondott cél is volt ez arra hivatkozva, hogy ne a ciklus végére maradjon a feladat és minél hamarabb induljanak el a projektek. A 7 éves keret 100%-ának elosztása azonban nem jelenti azt, hogy a következő években ne folytatódna az EU-s pénzosztás Magyarországon: sőt, még mindig nagy összeg vár elosztásra.
A világ különböző BMW-gyáraival kapcsolatos döntések és az autómárka eddigi stratégiája afelé mutat, hogy a debreceni gyár 2023-2024 körül kezdheti meg a termelést, igaz egyelőre nem ismert autótípus mellett - vázolta a Portfolio Kelet-Magyarországi Gazdasági Fórum panelbeszélgetésén Póser Zoltán. Az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője azonban azt is jelezte, hogy addig is nagyon pöröghet a város térségének gazdasága, hiszen messze a legtöbb gazdaságfejlesztési EU-pályázatot nyerték el az ottani székhelyű cégek az országban. A panelbeszélgetésben részt vevő vállalati vezetők úgy látják, hogy már az eddigi "pörgéshez" is nagyon megnehezedett a munkavállalók felvétele és ezzel együtt megugrottak a bérek is, de egyelőre nincsenek még (tömegesen) külföldi munkavállalók a városban, mert nincs még égető szükség rájuk. A Portfolio ingyenes Gazdasági Fórumsorozata május 14-én Szegedre, majd május 16-án Kecskemétre látogat, további részletek és regisztráció itt és itt.
Forrásátcsoportosítások és egyéb okok miatt a következő hetekben mintegy 30 milliárd forintos keretösszeggel jelenhetnek meg újabb gazdaságfejlesztési célú EU-pályázatok a kis- és közepes vállalkozásoknak, így tehát nem ért még véget a jó lehetőségek sora ebben az uniós ciklusban - hívta fel a Portfolio figyelmét az ECC-Consulting Zrt. vezérigazgatója. Farkas Tamás arra is rámutatott, hogy a nagyvállalatoknak is vannak újra jó lehetőségek, hisz már él az idei beruházási támogatási program, amely ráadásul már kereskedelmi tevékenységre is biztosít forrásokat.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Az adott cég termelékenység növekedésével összhangban lévő béremelést célszerű csak megvalósítani és közben törekedni kell a munkahely-kiváltó beruházásokra akár az NHP Fix segítségével, mert a bérspirál egyelőre nem áll meg Magyarországon - ez volt a fő üzenete a minap Győrben megrendezett Nyugat-Magyarországi Gazdasági Fórumunknak, ahol a vállalatvezetők, banki szakemberek, gazdasági elemzők járták körbe a magyar gazdaság versenyképességének és munkaerőpiacának kilátásait. Április 4-én Debrecenben, május 14-én Szegeden, 16-án pedig Kecskeméten beszélgetünk az ottani cégek illetékeseivel ezekről a témákról, érdemes tehát regisztrálni azokra az ingyenes rendezvényeinkre is a fenti linkeken.
Minden idők negyedik legnagyobb arányú, 149 fős, leszavazását szenvedte el tegnap Theresa May kormánya a brit parlamentben a kiegészített Brexit-megállapodás témájában, így ma este a megállapodás nélküli kizuhanásról, holnap pedig várhatóan a Brexit március 29. utánra halasztásáról szavazhatnak a képviselők. A bizonytalanság hatalmas, mert a megállapodás nélküli kizuhanás forgatókönyve továbbra is benne van a pakliban, miközben annak esélye is nőtt, hogy az Egyesült Királyság még jó ideig az EU tagja marad. Ezek a napok, beleértve a jövő heti EU-csúcsot is, kritikus fontosságúak az egész Brexit-históriában, hiszen tisztulhat végre valamelyest a kép, hogy melyik forgatókönyvnek mekkora a valós esélye.
Több pillérre épül az új nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia, az Innovációs Alap forrásaiból várható versenypályázatoknak pedig az a fő célja, hogy "Magyarország ne legyen még vízfejűbb, mint most" - hangzott el az innovációs fórumsorozat mai budapesti zárórendezvényén. A "vízfejűség" témája kapcsán Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke megjegyezte: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnának, amikor nagyon sokan áramlanak a főváros irányába, akkor néhány évtizedes távon 4-5 millió főre duzzadna Budapest és az agglomeráció lakossága, amire nincs felkészülve a főváros és Magyarországnak sem lenne jó az elnéptelenedő vidék miatt.
Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.
A digizalizáció az ipari forradalomhoz hasonlít, amely bizonyos területeket elsöpört, másokat felemelt, de sokkal gyorsabban fog lezajlani, így aki nem lép gyorsan, lemarad és komoly társadalmi feszültségekkel nézhet majd szembe - hangsúlyozta a Portfolio-nak Jánoskuti Levente. A McKinsey budapesti irodavezető partnere a minap a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén is bemutatta, hogy miért kell a három legfontosabb nemzetgazdasági cél közé emelni a digitalizáció kérdését és nagy nyitottságot érzékelt a testületben. Javaslata szerint az oktatás és a közszolgáltatások terén, illetve a kkv-k körében kell hathatós lépéseket tenni a digitalizáció irányába, ami versenyképesebb tudáshoz és vállalati működéshez is elvezet majd, így egy jól megtervezett, központi koordinációs egység által összefogott folyamat az ország versenyképességéhez is nagyban hozzájárulhat.
A szokásostól igencsak eltérő tervezési keretekkel, a 2021-2027-es uniós pénzfelhasználás jelentős hatékonyságjavításának céljával állt elő a héten mind a magyar kormány, mind az Európai Bizottság. A két fejlemény össze is függhet egymással és a közös mozgatórugó mögöttük az, hogy lehetőleg olyan területeken költse el Magyarország a pénzeket, amelyeken jelentős előrelépést lehet elérni a gazdasági versenyképesség, az emberek életminőségének javítása és az EU-s célok felé, másrészt a pénzfelhasználás minél inkább ésszerű, takarékos módon történjen meg. Legalábbis ez olvasható ki a szándékokból, aztán majd úgyis a végső kereteken és a megvalósításon múlik minden.
A brit parlament január 15-i döntésével "jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége" az Európai Unióból, ami azt jelenti, hogy március 30-tól külső, harmadik országgá válna az Egyesült Királyság és erre a helyzetre a magyar törvényekkel is fel kell készülni - áll annak a törvényjavaslatnak az általános indoklásában, amelyet Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a minap nyújtott be a parlamentnek, miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a javaslatot.
Kiszivárgott a kedd esti francia-német pénzügyminiszteri találkozóra időzítve egy stratégiai dokumentum arról, hogy az Európai Unió két legnagyobb tagállama hogyan képzeli el a közös eurózóna költségvetés kérdését. Ezen már hosszú hónapok óta vitatkoztak egymással ketten, de a minap aláírt államközi szerződés a jelek szerint ezt a vitát is kimozdította a holtpontról. A német sajtóban ma kiszivárogtatott részletek afelé mutatnak: kompromisszumos megoldás született, ami egyúttal a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek volumene szempontjából rossz előjeleket is tartalmaz. Az utóbbi miatt egyúttal egyfajta ösztönzőt is kaphat Magyarország arra, hogy minél hamarabb lépjen be az eurózóna előszobájába, mert csak így juthat reformtámogató és beruházási forrásokhoz ebből az új kasszából.
Mind az élelmiszeripari, mind a borászati ágazat szereplőinek több szempontból is kifejezetten előnyös az a közelmúltban megnyílt vidékfejlesztési uniós pályázat, amely 50 milliárdos keretösszeggel segít a versenyképesség fokozásában és a hozzáadott érték növelésében - mutatott rá a pályázat előnyeire a Portfolio-nak Dr. Szűcs Balázs. A Rekontir BPM tulajdonos ügyvezetője szerint érdemes minél hamarabb lépni a pályázat segítségével a fejlesztések terén, mert közeleg a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus vége és aki él ezzel a pályázattal, akár komoly versenyelőnyre is szert tud tenni.
Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel úgy döntött szerdán, hogy nem csökkenhetnek a 2021-2027-es uniós költségvetésben a felzárkóztatási és agrártámogatások a mostani ciklushoz képest 2018-as árak mellett. Ez elsőre mindenképpen biztató fejleménynek tűnik, hiszen ez az EP hivatalos álláspontja az uniós költségvetés főbb alapjairól egy együttdöntési eljárásban és így a remény szerint Magyarország elkerülheti a 2020 utáni ciklusban a masszív, akár 24%-os vágást. A helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű és a reális kilátás megítélésünk szerint egyelőre az, hogy sajnos mindenképpen lesz valamekkora vágás a felzárkóztatási és agrárforrásoknál 2020 után, de remélhetőleg jóval kisebb, mint 24%.
Közel akkora brüsszeli pénzlehívásra számít idén a magyar kormány, mint a tavalyi tényadat, ami nagy év végi hajrával alakult ki - derül ki egy friss kormányhatározatból. Ez egyúttal felhatalmazást ad arra is, hogy a tavalyi nagy pénzlehívási tempó után kifizethetik a beígért hathavi céljuttatást a tárcák a saját dolgozóiknak. Az idei - várhatóan ismét intenzív - munkához viszont nem ígér újabb céljuttatást a kormány, miközben már elkezdett felkészülni a 2020 utáni EU-pénzek elköltésére is:
Az előttünk álló hét ismét kulcsfontosságú lesz abból a szempontból, hogy milyen irányt vesz a Brexit-história, hiszen szerdán Theresa May brit kormányfő bemutatja a parlamentnek a tervét, és erről, illetve a módosító indítványoktól csütörtökön szavaznak is a képviselők. A procedúra akár úgy is alakulhat, hogy beszorítja a parlament Mayt abba az irányba: ha két héten belül nincs elfogadott Brexit-megállapodás, akkor halasszák el a március 29-re tervezett brit kilépést. Ez nyilván fájna a kormánypárt keményvonalas Brexit-táborának is, így még az sem kizárt, hogy végül beállnak May mögé és rábólintanak arra a tervre, amit eddig hevesen elleneztek. Az alapeseti forgatókönyv azonban mégiscsak az, hogy a Brexit végső formája és bekövetkezési dátuma most sem derül ki teljesen, így az igazi izgalmak március végére maradnak.
Könyvajánló a nyárra: a háború és a béke kíméletlen szabályainak értelmezése kínai szemmel.   Itt a nyár...
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, vagyonjogi... 
Egyszerű, könnyen skálázható, fenntartható és még esztétikus is - így lehetne jellemezni azt az innovációt, amellyel...
Komoly fellendülést hozott a 2024-es év az ingatlan- és hitelpiacon. A kamatplafon végével ugyanakkor egy bank már...
"Egy tech-cégnél nagyon nehéz megbecsülni, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy óriási növekedés lesz, de az is lehet... 
Ahogy majd egy hónappal már írtuk a blog hasábjain, a közel-keleti regionális konfliktus a vörös-tengeri szállítmányozáson...
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
