Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Érdemben, a Portfolio kalkulációi szerint 0,8%-ponttal, mérsékelte idén szeptemberben az éves alapú inflációt az, hogy a tavaly nyári rezsiváltozások akkor megugrasztották a lakossági gáz- és áram egységárát, ami most kipörgött a bázisból. A KSH ma közzétett adatai azt is jelzik, hogy a gázárak esése mellett a PB-gázpalack cseredíja továbbra is magasan maradt, az egységes fűrészelt tűzifa ára pedig újra meglódult a fűtési szezon kezdetéhez közeledve.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.
Miközben az új uniós források brüsszeli kifizetését blokkolják a jogállamisági viták, mégis Magyarország vezeti az erről szóló rangsort az Európai Bizottság adatvizualizációs oldalán. Három egyszerű technikai okkal lehet ezt a furcsa helyzetet megmagyarázni, amely helyzet egyébként nem a magyar teljesítménnyel függ össze, így nem is érdemes egyelőre nagy jelentőséget tulajdonítani neki.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A péntek reggeli energiaügyi minisztériumi közleménnyel összhangban a péntek este megjelent rendelettel tényleg lefelezte a kormány az október 1-től induló gázévben a távhőtermeléshez szükséges gázárakat. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábban jelzett harmadával csökkentés helyett felezést hajtott végre a távhőtermeléshez szükséges gázértékesítés, illetve a vállalati és önkormányzati ügyfelek felé értékesített távhő esetén a kormány.
Féléves csúcsra erősödött a dollár az euróval, illetve a forinttal szemben is, és közben a forint az euróval szemben is ennek a határán táncol, így megnéztük röviden, hogy mit üzennek a grafikonok a technikai elemzés szemüvegén keresztül.
Miután kiadta a környezetvédelmi engedélyt múlt pénteken a lengyel hatóság az ország első atomerőművére, tegnap aláírta a tervezési szerződést a lengyel atomerőművi állami vállalat (PEJ) a két amerikai cég által alkotott konzorciummal, így a tervek szerint 2026-ban elindul az építkezés és az első atomerőművi blokk 2033-tól már termelni is fog, az alap forgatókönyv szerint 60 évig. A lengyel miniszterelnök (képünkön) történelmi döntésnek minősítette a szerződés aláírását, amely egy új korszak kezdetét jelenti az országban a szénmentesség elérése érdekében.
Két eseményen is részt vett kedden az Energiaügyi Minisztérium két államtitkára és mindkét helyen fontos információkat mondtak – derült ki a tárca Facebook-posztjaiból. Az egyik szerint drasztikus távhőár csökkentésre készül októbertől a kormány az önkormányzatok és a vállalkozások felé, a másik szerint pedig várható egy vállalkozásoknak szóló, elektromobilitásra áttérést segítő program is. Nagyon valószínű, hogy utóbbi egy 80 milliárd forintos uniós program lesz, amelyből elektromos járművek beszerzését támogatja majd a kormány kedvezményes hitelkeret formájában.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.
Új, eddig még nem bejelentett, olaj- és gázipari, illetve geotermikus és ipari parki energetikai beruházási terveket villantott fel egy 7000 milliárd forintos fejlesztési program keretein belül Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, amelyek finanszírozási hátteréről megkérdezte a Portfolio a tárcát. Ezek alapján kiderült például, hogy a különféle uniós forrásokon túl hangsúlyosan épít a kormány az érintett vállalatok finanszírozási önrészére, illetve kizárólag utóbbiból valósulna meg egy 400 milliárd forintos (!) finomítói rugalmassági beruházás, és egy szintén 400 milliárd forintos program a hazai gázkitermelés fokozására. Az államtitkár az előadásában úgy fogalmazott: stratégiai áttörést jelenthetne az, ha Magyarország szivattyús tározót tudna építeni, ezért jelenleg is vizsgálják a 600-1200 MW-os méret közötti kapacitások lehetőségeit. Azt is felfedte, hogy mi a vita lényege a szélerőművek magyarországi telepítése kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány között.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Három, egymással szorosan összefüggő rendelet is megjelent a ma esti Magyar Közlönyben, amelyek közül az egyik már ma este 23 órakor hatályba is lép, és a lényegük együtt az, hogy azok a háztartások, amelyek 2023. szeptember 7-én éjfélig jelentkeztek napelem telepítésre, a telepítéstől számított 10 évig éves szaldó szerint számolhatnak el, ha 2026. január 1. előtt befejezik a beruházást. Van azonban két könnyítés is a megjelent jogszabályokban, illetve egy szigorítás is, így a sokféle szabályt összességében kell vizsgálni, és ezek alapján a cikk végén vonjuk le a következtetést.
Egészen a szerdai Kormányinfó legvégéig kellett várni arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a lakossági napelemek betáplálási stopja feloldásáról, illetve a jövő évtől érvényes bruttó elszámolásról új és egyúttal rendkívül fontos bejelentéseket tegyen. Az első témában azt mondta, hogy január 1-től az ország csaknem teljes területén, 7-8%-nyi részt kivéve, feloldják a betáplálási stopot, a másodikban pedig arra tett utalást, hogy kb. 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem tulajdonosok a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért 2024-től kezdve.
Miután az augusztus végi határidőig kiküldte az Európai Bizottságnak a magyar kormány a 3,92 milliárd eurónyi helyreállítási hitelkérelmet, illetve a 0,7 milliárd eurónyi REPowerEU támogatás anyagát, ma nyilvánosságra is hozta a 72 oldalas részletes dokumentumot. Ez erősítette meg azt, hogy 14 reform mellett végül valóban 15 beruházást tervez a kormány, és valóban lecserélte az orosz fosszilis energiahordozókról való leválást segítő beruházási elemeket, amelyeket a Portfolio elsőként írt meg. Az is nyomatékosan, két helyen is benne van a friss anyagban, hogy a kormány igenis kéri az együtt 4,6 milliárd eurós forráskeret 20%-nyi előlegét, amint lehetséges, noha múlt heti cikkünkben rámutattunk: nem egyértelmű a helyzet, hogy ehhez tényleg hozzáférünk anélkül is, hogy a szupermérföldköveket teljesítené a kormány.
Látszólag egyre összetettebb a helyzet az Orbán Viktor kormányfő hétvégi beszédéről kiszivárgott sajtóértesülés után, mert hétfőn a moszkvai magyar nagykövet a TASZSZ hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy nem akar leválni a kormány az orosz hátterű nukleáris fűtőanyagról, de közben a Portfolio információi szerint holnap a francia Framatome nevű céggel köt majd szándéknyilatkozatot az Energiaügyi Minisztérium a nukleáris fűtőanyaggal kapcsolatos együttműködésre. A zavarosnak tűnő helyzet mögött a „megfejtés” olyasmi lehet, hogy a francia irányú beszerzés a megtartott orosz beszerzés mellé léphet majd Pakson, illetve elképzelhető, hogy bizonyos licenszeket/képességeket átad az orosz Roszatom leánycége (TVEL) a franciáknak, és így magyar szempontból továbbra is elmondható lesz majd, hogy orosz hátterű fűtőanyaggal megy a Paks I. és a majdani Paks II. is. Mindez egyúttal afelé mutat, hogy a kormány nem szeretne az amerikai Westinghouse felől formálódó beszerzéssel élni.
A mai egyeztetésen egyetértettünk Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel abban, hogy az éves szaldó elszámolási rendszer fenntartása a háztartási napelemeknél egy meghatározott személyi körre és időtartamig nem ütközik uniós jogba, és ezért a megtérülési szempontokat is figyelembe véve fokozatos átmenetet rögzítünk a szabályozásunkban – gyakorlatilag ezt jelezte a röviddel ezelőtt közzétett Facebook-videójában Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke a miniszter által szorgalmazott hatósági szabályozás kapcsán. Mindez azt jelenti, hogy a MEKH rövidesen megjelenő rendelete jogszabályi szinten is úgy határolja el a dolgokat, hogy aki tegnapig jelentkezett az elosztójánál napelem telepítésre, vagy már működik neki a háztetőn, ők éves szaldóban maradnak/kerülnek a feltelepítéstől számítva tíz évig, aki pedig mától jelentkezik, ők uniós kötelezettség miatt már a bruttó elszámolási rendszerben csatlakozhatnak.
Aki szeptember 7. éjfélig, tehát tegnap éjjelig, jelezte az elosztóhálózati társaság felé háztartási napelem telepítési igényét, és 2025. végéig befejezi a beruházását, a telepítéstől számított tíz éven át az éves szaldó elszámolási rendszerben maradhat – gyakorlatilag ezt jelentette be percekkel ezelőtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Facebookon, miután ma találkozott Juhász Edittel, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökével. Fontos, hogy a Fidesz frakcióvezető kérésével összhangban azon háztartások számára is megmarad az éves szaldó szerinti elszámolás lehetősége a feltelepítéstől számított tíz évig, akik már akár évekkel ezelőtt csatlakoztak a hálózathoz, vagy a tavaly őszi nagy jelentkezési hullám nyomán még csak mostanában zajlik a telepítés a háztetőjükre. Frissítés! Pénteken délután a MEKH elnöke is jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben azt jelezte, hogy a miniszteri jelzéssel összhangban alakítják át a hatósági szabályozást.
A kormány azt tervezi, hogy az évtized végére megháromszorozza, azaz 1 GW-ra növeli, a magyarországi szélerőmű kapacitásokat, miközben 5 GW-ról 12 GW-ra növeli a naperőművi kapacitásokat, emellett pedig legalább 2027-ig, az új gázerőmű megépüléséig, üzemben tartaná a legnagyobb CO2-kibocsátással járó Mátrai Erőművet, és közben aktívan vizsgálja a kis moduláris atomreaktorok telepítését is – többek között ezek derültek ki a minap Brüsszelbe kiküldött, itthon még nem bemutatott frissített Nemzeti Energia- és Klíma Terv anyagából. Ezek a célok lényegében a megerősítései annak az összefoglaló tervezetnek, amelyet a nyáron társadalmi egyeztetésre is kitett a kormány. Emellett lakossági szempontból kiemelten fontos, hogy a kormány szerint „mintegy 2,6 millió lakóingatlannál szükséges valamilyen mértékű energetikai korszerűsítés, amit egyebek mellett pénzügyi ösztönzéssel indokolt elősegíteni”. Az anyag azonban sajnos az érdemi részleteket nem tartalmazza.
