Turzó Ádám Pál

2014. január 27. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Megint egy bankóriás fenyegeti bedőléssel a pénzügyi rendszert

Egy közel félmilliárd dolláros alap január végén jár le, a terméket kibocsátó China Credit Trust vagyonkezelő tröszt azonban aligha tudja kifizetni a befektetőket. Ugyanis a magas hozamok ígéretével összeharácsolt pénzt egy csődközeli állapotba került kínai bányászvállalat kapta hitelként. A terméket a világ legnagyobb bankjának, az ICBC banknak a fiókjaiban értékesítették, a gigászi pénzintézet azonban egy fillért sem hajlandó fizetni a pórul járt befektetőknek. A kínai kormányzat eközben már arról tárgyal, hogyan lehetne megmenteni a befektetőket, és elkerülni a hivatalos kínai bankrendszer mellett fokozatosan felépült árnyékbankrendszer totális összeomlását.

2014. január 25. 16:10 | Turzó Ádám Pál

Felrobbantják a bankomat - Mi lesz az adatokkal?

A Lehel úti fiókrobbantás kapcsán biztosan sokak fejében megfordult, elszállhatnak-e ilyenkor az ügyfelek adatai. A kilencvenes években ugyanis még olyan esetekről is lehetett hallani, amikor egy villámcsapás miatt egy bankfiókban elveszett az összes ott tárolt ügyféladat. Másfél évtizeddel ezelőtt a természeti- vagy terrorkatasztrófák, tűzesetek is visszafordíthatatlan károkat okozhattak az ügyféladatbázisokban, mára azonban a modern technológiáknak és a szabályozói szigornak köszönhetően jóval kevesebb félnivalónk van. Egy bankfiók teljes megsemmisülése esetén is tovább működnek a banki rendszerek, az adatok pedig nem vesznek el. A központi banki rendszerek felhőbe költözése még várat magára Magyarországon, de külföldön már több pénzintézetnél elindultak ilyen projektek.

2014. január 06. 14:38 | Turzó Ádám Pál

Sokaknak fájhat a kiváltságosok ingyenes lakáshitele

A köztisztviselők és a szolgálati alkalmazottak lakásvásárlását a tervek szerint államilag támogatott, kamatmentes hitellel kívánja támogatni a kormány. A tárgyalások még folynak az otthonteremtési program részleteiről, egyelőre két változatról van szó: az egyik megkerülné a bankokat, a másikkal viszont akár jól is járhatnak a pénzintézetek. Abban viszont mindkét program megegyezik, hogy évente több tízmilliárd forintos állami tehervállalással jár. Vagyis az adófizetők pénzéből finanszíroznák egy szűk csoport hitelfelvételét úgy, hogy nem derül ki, miért részesítik előnyben éppen őket másokkal szemben. Ha például a 160 ezer érintett negyede 7 millió forintos, teljesen kamatmentes hitelt venne fel, az 20 éves átlagos futamidejű hiteleknél körülbelül évi 12 milliárdos kiadást jelentene az államnak.

2014. január 04. 10:45 | Turzó Ádám Pál

Felemelkedőben a virtuális pénzügyi rendszer?

A Bitcoin, vagyis a legkedveltebb virtuális pénz, körüli felhajtás az egész óévet végigkísérte, két óriási árfolyamrali után jelenleg több mint 800 dollárt ér egyetlen egysége. Ez azt jelenti, hogy durván 60-szorosát éri a szuperpénz most, mint egy évvel korábban. Sokak szerint a Bitcoin túlértékelt, semmit sem ér, de például a Bank of America elemzői szerint fair értéke 1300 dollár körül van. Bár egyelőre főleg befektetésként tekintenek rá, hosszú távon elszámolási egységként való mindennapi használata jelentheti azt a fundamentumot, ami életképessé teheti a virtuális pénzügyi rendszert. A világ szabályozói egyre nagyobb figyelemmel kísérik a monetáris hatóságoktól függetlenül működő virtuális pénzt: egyes országok tiltják a használatát, mások a benne rejlő lehetőségeket mérlegelik.

2014. január 01. 11:30 | Turzó Ádám Pál, Hámor Iván

Kissé fapados, de ontja a milliárdokat az e-útdíj rendszer

A 2013 elején elbukott nyilvános tender után a magyar e-útdíj rendszert végül az eredeti határidőre, házon belül oldotta meg a kormányzat, egy kisebb magyar cég közreműködésével és állami háttérrel. A HU-GO rendszer a kezdeti nehézségeken túllendülve a kényelmetlen viszonylati jegyes megoldás ellenére termeli a milliárdokat a költségvetés számára. Az olcsó, de kissé fapados rendszernek azért vannak hiányosságai: a fuvarozók elsősorban az útvonaltervek rugalmasabbá tételét és a környezetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesülését várnák el a rendszertől. De talán még ennél is élesebb kritika, hogy szerintük ez a rendszer sosem volt arányos a megtett úttal, hiszen a mai napig nem kilométer-arányos, hanem szakasz-arányos.

2013. december 18. 15:00 | Turzó Ádám Pál

Hamarosan betörhetnek a robotok a magyar tőzsdére

Nemrég a magyar tőzsdén és a brókercégeknél is megtörtént az átállás az új kereskedési rendszerre, a Xetrára. Az új rendszer gyorsasága és robosztussága, valamint az elérhetővé vált gyorsabb adatkapcsolat révén az algoritmus alapú robotkereskedést is támogatja. A BÉT azonban nem kizárólag IT-projektként kezeli az átállást, a tőzsde kereskedési szabályzata is megújul. A Xetra bevezetésében kulcsszerepet játszó informatikai fejlesztő cég, a Dorsum IT-igazgatója szerint az árjegyzői modell kialakítására még körülbelül másfél évet kell várni. Csorba Gyula azt is elárulta, hogy az átállás költségei miatt a sokak által várt brókerpiaci konszolidáció elmaradt. A projekt során megszerzett tudást felhasználva külföldi piacokon is szerencsét próbál a magyar cég.

2013. december 11. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Mennyit ér valójában a Bitcoin?

Az utóbbi időben egyre többen beszélnek lufiról a Bitcoin kapcsán, sokak szerint túlértékelt a legkedveltebb virtuális pénz. Alan Greenspan korábbi Fed elnök szerint például a Bitcoinnak nincs belső értéke. A Bank of America elemzői viszont úgy gondolják, hogy igenis léteznek olyan fundamentumok, amelyek alapján megbecsülhető a Bitcoin fair értéke. Szerintük az 1300 dolláros Bitcoin árfolyam lehet hosszabb távon fenntartható szint. Számításukhoz a virtuális pénz elszámolási egységként és értéktárolóként betöltött funkcióinak becsült értékét vették alapul.

2013. december 01. 06:38 | Turzó Ádám Pál

Lufi vagy nem lufi a Bitcoin? - Ez itt a kérdés

A BTC árfolyamának grafikonja kísértetiesen hasonlít a világ egyik "protolufijára", a tulipán-mániaként ismert árfolyambuborékra. De tényleg csak egy lufiról lenne szó? Október elejétől tartó szárnyalása óta a Bitcoin árfolyama körülbelül 10-szeresére emelkedett, ez azonban oda vezetett, hogy a hackerek is megsokszorozott erővel támadtak a BTC-tulajdonosokra. Több Bitcoin-tárca szolgáltató ügyfeleitől loptak el a virtuális pénzből dollármilliós nagyságrendű összegeket, de ennél kevésbé kidolgozott módszerekkel is megrövidítik a BTC-t használókat. Eközben a szabályozók is egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a szuperpénz felé, és a kereskedők is megtartották az idén második alkalommal megrendezett Bitcoin fekete pénteket. Az is kiderült, hogy a Bitcoin egyik őse, az E-gold is a legkedveltebb virtuális pénz babérjaira törhet. A Bitcoin körüli események billenthetik a fel- vagy leértékelődés felé a mérleget.

2013. november 25. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Itt az újabb világméretű botrány - Mit manipulálnak még?

A Libor, a devizaárfolyamok és a jelzálogpiaci manipulációk után egy újabb világméretű pénzügyi botrány rengetheti meg a pénzintézeteket: a jelek szerint manipulálhatják az arany árfolyamát is. A londoni fixing benchmarkok az arany derivatív pénzügyi termékeinek árazásában számítanak viszonyítási alapnak, ezeket manipulálhatták a piacokon. Az egyik brit pénzügyi felügyelet, az FCA, és az amerikai határidős piaci felügyelet is vizsgálódik az ügyben. A piacmozgató amerikai makroadatok idő előtti kiszivárgására utaló jelek is meglátszanak a grafikonokon, az FBI erről készített jelentése is meglepő eredményekkel záródott. Sőt, a fontos adatokat a New York Post szerint már a kormányzati hivatalokban, a közzétételük előtt is meghamisítják.

2013. november 18. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Nálunk ingyenes lesz, külföldön egész iparág épül a készpénzfelvételre

A világon gombamód szaporodnak az ATM-ek, és dinamikusan nő a készpénzfelvételek aránya is. Az automatákat azonban a bankok helyett egyre inkább kifejezetten az üzemeltetésükre szakosodott cégek kezelik, sőt, a nem banki tulajdonban lévő ATM-ek üzemeltetésére komplett iparág épült. Eközben Magyarországon ezt a tevékenységet kormányzati eszközökkel teszik jövő februártól az ügyfelek számára szinte teljesen ingyenessé: az automatákkal eddig piaci alapon jól ellátott lakosságot azonban több kellemetlen meglepetés is érheti emiatt. Például más bankolási díjak emelkedhetnek, és csökkenhet a hazai ATM-hálózat is.

2013. október 31. 06:14 | Turzó Ádám Pál

Meggyűlhet a bankok baja a kormány tervével

A törvényjavaslat formájában már benyújtott, havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel és a - jelenleg még csak tervek szintjén létező - kártyás fizetések tranzakciós illeték mentessé tétele nettó 30 milliárd forintos bevételkiesést jelent majd a bankoknak. Az ingyenességet kérvényezők hada próbára teheti a bankok fiókhálózatát, ami az adminisztratív költségek és a saját jogon beszedett készpénzfelvételi díjak kiesése mellett komoly fejfájást okozhat a bankoknak. Rogán Antal indoklása szerint az adóterheket is meghaladó mértékű ügyféldíj-emelések miatt kerül sor az intézkedésekre, pedig a számok ezt a kijelentést nem igazolják. Az ügyfelek már most mozgolódnak, de valószínűleg csak hosszabb távon látszanak majd meg az intézkedések hatásai a pénzügyi szokásokon: az online kártyás fizetések előretörése várható a csoportos beszedések és az átuatálosok rovására.

2013. október 27. 06:20 | Turzó Ádám Pál

Megint eldurrant egy Bitcoin-lufi - Mi áll a háttérben?

Feltalálása óta hullámvölgyek és hegycsúcsok övezik a Bitcoin történetét, az elmúlt hetekben újra egy Mount Everestet hozott létre a digitális arany árfolyama. Mindenkori csúcsát megközelítve alig három hét alatt 230 dollárig ralizott a legkedveltebb virtuális pénz, a lufi azonban úgy tűnik megint kipukkant: jelenleg már csak 190 dollár körül jár a BTC jegyzése. A Silk Road FBI általi lerohanása újra a figyelem középpontjába helyezte a Bitcoint: a digitális arany új hívei repíthették egekbe az árfolyamot. A kínaiak is ráleltek a BTC-re, ami ugyancsak a buborék kialakulását segítette. Mi történt a Bitcoinnal?

2013. október 18. 11:21 | Turzó Ádám Pál

Az okostelefon váltja fel a bankfiókot? (Interjú)

Meglepő módon a fejlett világban lassabban, Afrikában és általában véve a fejlődő országokban viszont robbanásszerűen terjed a mobilbankolás. Utóbbiakban létfontosságú eszköz a bankolásban a mobiltelefon, hiszen itt szinte teljesen kiépítetlen a banki infrastruktúra. Magyarországon és a nyugaton a mobilbankolás inkább azokban az élethelyzetekben hasznos, amikor nincs idő PC-n vagy egy fiókban bankolni. Az értékpapír-kereskedelem is helyet követel magának a mobil felületen, emellett a hordható technológiák, például az okosórák is elláthatnak majd banki funkciókat, ha széles körben használatosak lesznek. Interjú Forrai Péterrel, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

2013. október 15. 14:28 | Turzó Ádám Pál

Egekben a banki költségek - Adószedővé silányították a bankokat

Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.

2013. október 11. 12:30 | Turzó Ádám Pál

Tömeges bankfiók-bezárások a láthatáron?

A bankok arcának tekintett bankfiókokhoz köthető költségek a kereskedelmi banki kiadások több mint felét teszik ki. Érzékeny kérdés a bankoknak a fiókok bezárása, pedig a hálózatok a fejlett világban fenntarthatatlanul nagyok. Magyarország ráadásul a bankfiókokkal leginkább ellátott országok közé tartozik. A digitális csatornák kihasználása mellett egyes túl jól ellátott országokat leszámítva mégsem a fiókok bezárására, hanem azok átalakítására lehet szükség.

2013. október 05. 08:30 | Turzó Ádám Pál

Magyarországon a készpénz úr - 13 év kell a fordulathoz

A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.

2013. október 03. 12:41 | Turzó Ádám Pál

Az FBI lecsapott, a Bitcoint bezúzták - Mi lesz a szuperpénzzel?

Tegnap az FBI, az Amerikai Igazságügyi Minisztérium és több más hatóság lecsapott a Silk Road nevű online piactérre, ahol a vád szerint többek között droggal, hackerszolgáltatásokkal és illegális gyógyszerekkel üzleteltek. Mivel a kereskedés nagyrészt Bitcoinban folyt, és 3,6 millió dollárnyi BTC-t lefoglaltak, a virtuális pénz kurzusát bezúzták. A hírre 140 dollárról 110 dollárig ütötték az árfolyamot. Mi lesz a Bitcoinnal hosszú távon? Leáldozóban a virtuális készpénz tündöklése, vagy a sikersztori még csak most kezdődött el?

2013. szeptember 13. 06:20 | Turzó Ádám Pál

Bankkártya-forradalom a világban - Mi a kőkorszakba készülünk?

Négy év alatt közel harmadával nőtt az elektronikus tranzakciók száma a világban, ami sok országban forradalmi változásként jelentkezett. Magyarországon is egyre nagyobb az elektronikus tranzakciók jelentősége, ugyanakkor a havi kétszeri készpénzfelvétel ötlete a trend visszafordulásával fenyeget. Mindenütt csoportos beszedések váltják fel a csekkeket, a plasztikok még a fejlődő országokban is hódítanak. Egyre terjednek az alternatív, digitális fizetési módozatok is, amihez képest a készpénzhasználat támogatása a kőkorszakba vinne vissza.

2013. szeptember 09. 09:43 | Palkó István, Turzó Ádám Pál

Ingyenes készpénzfelvétel: a balgaság diadala

A készpénzhez szokott ügyfelek fülének kedves, minden más szempontból rossz üzenet a kormány havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről szóló terve. A latin-amerikai példák alapján bevezetett tranzakciós illeték egyetlen erényét tüntethetik el ezzel. Apró politikai haszonért nagy és kockázatos gazdasági visszalépés.

2013. szeptember 03. 06:20 | Turzó Ádám Pál

A kártyaszabályozás évi hatmilliárdos bukó lesz a bankoknak

Pénteken a PSZÁF-MNB összeolvadásáról szóló salátatörvény egyik eldugott paragrafusában jelent meg az a fontos javaslat, amely összességében évente körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel is járhat a hazai bankok számára. A belföldi kártyás tranzakciókra vonatkozó interchange díjak korlátozása ugyanis ennyivel csökkenti szektorszinten a kereskedőktől az elfogadásért cserébe beszedett díjakat. Ha ezt a bevételkiesést a bankok teljesen áthárítják a kártyatulajdonosokra, akkor 6-700 forinttal drágulhatnak az éves kártyadíjak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a megemelt tranzakciós illeték és az új szabályozás hatására díjköteles lesz a kártyahasználat. Ez pedig fájni fog az ügyfeleknek.