2020 előtt a növekeédsi bajnokok képlete viszonylag egyszerű volt. A délkelet-ázsiai és afrikai országok mezőnyét csak egy-egy különleges eset színesítette, amikor valamelyik gazdaságot nagy sokkhatás érte (például óriásberuházás), vagy a megelőző évek mély visszaeséséből (például háborúból) próbált helyreállni.
2020-tól az élmezőny jóval színesebbé vált. Az országokat nagyon eltérő módon érintették a válságok, így kerültek fel a listára például a turistaparadicsomok. Tavaly már kezdtek eltűnni a rangsorból ezek az egzotikus gazdaságok, de a világgazdaság normalizálódását igazából az mutatja, hogy
idén újra már szinte csak a fejletlen, a hosszú felzárkózás rögös útját taposó országok szerepelnek a leggyorsabb növekedést produkálók között.
Így aztán újra igaz: a növekedési bajnokok ide vagy oda, európai szemmel nézve nem szívesen költöznénk ezekre a helyekre.
Listánkat ezúttal is az IMF idei évre szóló, országonkénti GDP-növekedési előrejelzéseiből állítottuk össze.
10. Benin: 6,5%-os GDP-növekedés
A Guineai-öbölben található ország nem tartozik Afrika legsúlyosabban szegény területei közé, már csak azért sem, mert az elmúlt 15 évben a gazdaság mérete 120 százalékkal nőtt. A gyors növekedés alapvetően az állami infrastrukturális beruházásoknak és a nyersanyagexport bővülésének köszönhető - vagyis klasszikus fejlődő országbeli mintát láthatunk, csak Benin ezt hosszabb ideje tudja sikeresen csinálni, mint más, időnként polgárháborúba vagy véres diktatúrába süllyedő ország. Demokratikus kihívások azért természetesen így is akadnak. Afrikai mércével mérve Benin egykor virágzó többpárti demokráciának számított, kritikusok szerint azonban egyre inkább tekintélyelvűvé vált Patrice Talon 2016-os hatalomra kerülése óta. Idén ősszel egy puccskísérlet borzolta a kedélyeket, jelezve, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés ingatag.
9. Tádzsikisztán: 6,8%
A közép-ázsiai ország évek óta nagyon dinamikusan fejlődik, az ezredforduló óta négyszeresére bővült, ám még így is a legszegényebbnek számít a térség szovjet utódállamai közül. A gazdaság egyik legfőbb húzóereje a munkaerőexport: az elsősorban Oroszországban munkát vállaló népesség évről évre egyre több jövedelmet utal haza, a teljes összeg már a GDP egyharmadára rúg. A tádzsik gazdaság növekedési potenciálja igen magas. Népessége fiatal és gyorsan növekszik, a bányászattól a turizmusig számos kitörési területe van, amelyek csökkenthetik a külföldi hazautalásoknak való nagy kitettség miatti sérülékenységét. A stratégiai pozíciót erősíti az ország Kínával való jó kapcsolata, a világ második legnagyobb gazdasága egy évtizede építi titkos katonai bázisát az országban.
8. Ruanda: 7%
Bár Ruandáról még mindig leginkább a történelemkönyvekbe bevonuló 1994-es népirtás (vagy ha csak az idei évre gondolunk, akkor a Marburg-vírus elszabadulása) jut eszünkbe, az ország hosszú évek óta szakadatlan növekedésben van, a pénzügyi válság előtti fejlettségi szintnek közel háromszorosán jár. 2024-ben is erős számokat produkál az ország, két számjegyű kereskedelmi, bányászati, építőipari, szállítási, telekommunikációs növekedéssel. Eközben azért még mindig az ország bő harmada van mélyszegénységben és az élelmiszerellátás is sok helyen bizonytalan.
7. India: 7%
A világ legnépesebb országában a reformok új sínre helyezték a gazdaságot, azóta óriási léptékben fejlődik. Az idei növekedés is feljogosítja a top10-es tagságra, igaz, az év második felében lendületvesztés érződik. India a szolgáltató szektora mellé a feldolgozóipart is becsatolná a növekedési motorok közé, a törekvéseit egyelőre pozitívan értékelik az elemzők, akik arra számítanak, hogy a magas növekedés időszaka még sokáig kitarthat.
6. Georgia (Grúzia): 7,6%
Ha van a listánkon olyan ország, amelyikről az idén biztosan nem a gyors növekedés jut eszünkbe, az Grúzia (Georgia). A forró geopolitikai térségben lévő ország nemrég még az EU-csatlakozásról álmodott, az év végén már belpolitikai forrongásokról, oroszbarát fordulatról szólnak a hírek. A gazdaságot azonban egyelőre nem érintette a politikai felfordulás, továbbra is igen dinamikusan bővül. (Olyannyira, hogy frissebb előrejelzések szerint akár magasabb is lehet a GDP-növekedés az IMF októberi prognózisánál.) A grúz gazdaság több lábon áll, nem csak a turizmus és az állami építkezések húzzák, hanem erős a telekommunikációs szektor, illetve az export is szépen pörög. Eközben a makrostabilitási mutatóik is fenntarthatóságot mutatnak, úgy tűnik, tényleg csak a geopolitika tehet be a kaukázusi sikertörténetnek.
5. Palau: 8,1%
A Fülöp-szegetek és Pápua Új-Guinea között található szigetországra - ahol mindössze 20 ezer ember él - az elmúlt három évben kifejezetten rájárt a rúd. Az 1994 óta független (de kül- és hadügyeit tekintve az Egyesült Államokhoz tartozó) terület a kereskedelmi repülőjáratok korlátozásával, leállításával rengeteg turistát veszített. Emiatt az elmúlt években a sziget többször szerepelt a Portfolio legrosszabbul teljesítő gazdaságainak listáján, de már akkor is jeleztük, hogy a szigetországgal strukturálisan nincs nagy baj, "akár növekedési éllovassá is válhat". Ez végül az idén következett be, a nagy visszaesések után szépet tudott ugrani a gazdasági teljesítmény. Az országot egyébként kiemelten sérülékenynek tartják a klímaváltozás és a természeti csapások oldaláról, évről évre a vízszintemelkedés által leginkább veszélyeztetett területek között tartják nyilván.
4. Szamoa: 9,7%
Idei listánkon Szamoa maradt a Covid-időszak egyedüli hímondójának. A szigetország ugyanis nem azért van fent a listán, mert szegény és ezért magas a növekedési potenciálja. (Amúgy valóban fejletlen, de növekedési kilátásai ennek ellenére limitáltak.) Szamoa sajátossága, hogy a pandémia alatt bevezetett korlátozásait a szokásosnál tovább tartotta fent, és ezért a három évig tartó mély recessziót szenvedett el. Innen könnyű felpattanni, ezért 2023 után idén is felfért a növekedési toplistánkra.
3. Niger: 9,9%
A világ egyik legszegényebb országának számító Niger fejlődése igen hektikus, de 15 éves átlagban 6 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni, vagyis törvényszerű, hogy időnként felcsúszik a toplistánkra. Még úgy is, hogy tavaly puccs és kőkemény kereskedelmi szankciók nehezítették a gazdasági fejlődést. Idei kifejezetten előkelő helyezését éppen annak köszönheti, hogy a szankciók lazításával az olajexportálási képességei javultak. Udvariasan úgy fogalmaznánk: a tartós, egyenletes, gyors felzárkózás alapjai egyelőre hiányoznak Nigerben.
2. Makaó: 10,6%
Makaó egy turizmusfüggő „ország” (ami igazából Kína különleges igazgatású területe), szinte kizárólag a szerencsejátékra alapoz. Ezt az ágazatot hol sújtja, hol elkerüli a kínai hatóságok szabályozói szigora – ez nem csupán a járványügyi előírásokat jelenti, hanem a szerencsejátékhoz való hektikus viszonyulást is. Ez évről évre óriási ingadozásokat hoz a hazardőrök vendégforgalmában. Makaó éppen ezért gyakorlatilag minden évben szerepel a listáinkon, csakhogy egyik évben a leggyorsabb, a másikban a legkudarcosabb országként. Jellemző, hogy tavaly brutális, 80%-os (!) GDP-növekedést produkált, erre az idén rá tudott pakolni gazdasági teljesítményben, és még így is mélyen a pandémia előtti csúcsán jár a GDP-je.
1. Guyana: 43,8%
Guyana első helye nem lehet meglepetés azoknak, akik az előző évek listáit olvasták, hiszen a dél-amerikai ország ötödik éve produkál egészen brutális növekedési adatokat. Olyannyira, hogy a 2010-es évek közepén még szegény országnak számító Guyana egy főre jutó GDP-je már magasabb, mint Ausztria és az Egyesült Arab Emirátusok adata. Utóbbi összevetés nem véletlen, Guyana szárnyalásának alapja ugyanis a tengeri olajmezők felfedezése. Guyana a gazdaság méretét öt év alatt megötszörözte, és mivel az olajkitermelés további növelését tervezi, nem itt van a vége a történetnek. A kitermelhető olajkészlet 11 milliárd hordó lehet, ez a legmagasabb a világon, ha lakosságarányosan nézzük. A korábban senkit sem érdeklő ország annyira izgalmas lett, hogy Venezuela két éve fel is élesztette mélyre temetett területi vitáját, és bejelentkezett a dzsungelért, aminek a partjainál véletlenül pont sok olaj van.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
