Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 551

Mennyit spórolhatsz az üzemanyagon, ha elektromos autóval jársz?

Magyarország a régión belül meghatározó szerepet tölt be az elektromos töltőinfrastruktúra fejlesztésében, ugyanakkor a nyugat- és észak-európai országokhoz képest nagy a lemaradásunk. Pedig sok múlik a megfelelői infrastruktúra kiépítésén, hogyha arra törekszünk, hogy az elektromos autózás minél gyorsabban elterjedjen. Egyrészt a megfelelő számú nyilvános gyors-és villámtöltő biztonságérzetet ad a járműtulajdonosoknak, másrészt lehetővé teszi az ország átjárhatóságát és ami a legfontosabb, a közlekedéshez szükséges energia vételezését.

Így fog kinézni egy bank tíz év múlva

Bár a magyar bankok egy sok szempontból védett piacon működnek a fintech cégekkel vívott versenyben, ők sem ússzák meg, hogy magasabb fokozatba kapcsoljanak. Ehhez pedig a front-end oldali fejlesztéseken túl a belső működés digitalizációjára, papírmentesítésre, új típusú, felforgató innovációkra van szükségük. A bankok nem tűnnek el 10 év múlva, de teljesen más üzleti logikára rendezkednek be, új típusú ügyfélversenyre számíthatnak. Ebben segíthet nekik többek között a felhő alapú mesterséges intelligencia, az új típusú fizetési technológiák, elemzési eljárások és a PFM megoldások - véli Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatója.

Ébredés a Csipkerózsika-álomból: a fintech cégek szekerét tolja az MKB

Fél óra alatt személyi hitel, hét nap alatt jelzáloghitel, mindez digitális aláírással, minél kevesebb papírral - ezt ígéri az MKB, ha jövő év első felére befejezik a bank alaprendszerének cseréjét. A külföldön hódító, de már Magyarországon is feltörekvő fintech cégektől éppen ezeket a gyakorlatokat kell átvennie a magyar bankoknak is, nem véletlen, hogy idén már látványosan nyitottak is feléjük. Olyannyira, hogy az MKB inkubációs programot indít, magvető tőkét, a banki infrastruktúrához való hozzáférést ad a magyar fintecheknek, sőt, nemrégiben létrehozott kockázati tőkealapján keresztül további pénzzel szállhatnak be az ígéretes cégekbe - árulta el Hetényi Márk, az MKB Bank digitális vezérigazgató-helyettese. Szerinte a kormány bankkártya-terminál telepítő programjából, és az átutalási rendszer szektorszinten milliárdos fejlesztéséből is jól jöhetnek ki a bankok.

A készpénz az úr Németországban - De mégis mi a jó fenéért?

Bankok, nagy technológiai vállalatok és wannabe disruptorok dolgoznak a készpénz kivégzésén egy sor ötletes és ígéretes technológiával, ez a téma Magyarországon is napirenden van. Létezik azonban egy ország, ahol a kiépített kártyás infrastruktúra, a magas jövedelmek és a fejlett technológiák ellenére készpénzben fürdik a gazdaság: Németország. Meglepő lehet, de a keménykalapos készpénzimádatnak történelmi gyökerei vannak.

Állami pénzből turbózhatnák fel a magyar tőzsdét

Ha a Jeremie-alapok kifutnak, akkor a startupok és a korai fázisban finanszírozást kereső cégek nehéz helyzetbe kerülnek, mert ezeknél szinte nincs alternatívája a finanszírozásnak. A magántőke típusú tranzakciókat viszont Magyarország két legutóbbi felminősítése is támogatja, és a piac egészét is megmozgathatja, ha létrehoznának egy kifejezetten a kkv-k tőzsdére lépését segítő állami alapot - véli Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. Corporate Finance üzletágának vezetője. Az Equilornál is sok a tőzsdei bevezetés iránt érdeklődő cég, de hogy ebből mennyi IPO lesz, azt még nehéz lenne megmondani.

Fényévekre vagyunk a világ 10 legfejlettebb digitális országától

Magyarország 139 országból az 50. pozícióból indul neki a most következő, negyedik ipari forradalomnak, a digitális érettségünk régiós szinten közepesen jónak számít. A szlovákok, csehek, szlovének és lengyelek megelőznek minket, ugyanakkor a románok, horvátok mögöttünk állnak a World Economic Forum rangsorában. A rangsorban a fejlett országokhoz képest nagy a lemaradásunk, a tanulmány többek között a magyar oktatási rendszer gyengeségeit is kiemeli. Ez is csak egy újabb jelzés arra, hogy az informatikushiány problémáját minél hamarabb meg kellene oldani. De van, amiben kifejezetten jók voltunk.

A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom

A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.

Vesztésre áll Magyarország a készpénz elleni harcban

A magyar gazdaságban még mindig túl sok a készpénz, sőt, az elmúlt két negyedévben valamivel tovább nőtt a GDP-arányos készpénzállomány. Igaz, ez inkább a GDP-növekedés lassulása, és nem a forgalomban lévő készpénz dinamikus emelkedése miatt alakult így. A kormány bankkártyás tervei biztatóak, és a friss kártyahasználati statisztikák is a javulás irányába mutatnak. Igaz, a bankkártyás pénzforgalom növekedése valamivel visszaesett, a kártyás készpénzfelvételek pedig csak picivel emelkedtek.

Jön a kormány készpénzgyilkos fegyvere - A kisboltok örülhetnek, a bankok retteghetnek

Már a kormány előtt van a bankkártyás elfogadó terminálok telepítését támogató javaslat - mondta a Heti Válasznak Varga Mihály, az NGM minisztere. A javaslatban a kereskedőknek jó, a bankoknak rossz hír is szerepel: a kereskedői jutalékot is korlátoznák. A lépéssel a kisebb forgalmú kereskedők és a kártyabirtokosok járhatnak a legjobban, az viszont már kétséges, hogy a bankokat kompenzálja-e a növekvő kártyaforgalom a kieső bevételekért.

Félő, hogy a bankok a fintech cégek kiszolgálói lesznek

A bankok vagy a digitális fejlődés élére állnak, vagy idővel a fintech cégek kiszolgálóivá válnak. De azért van, amiben a bankok erősebbek, és szövetkezni is lehet a nagy szolgáltatókkal - véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A magyar bankoknál a digitális innovációra fordított összeg mindenütt növekszik, de nemcsak a fintech cégek miatt, hanem mert pénzügyileg is megéri erre költeni. Az Erste nemrég jött ki mobilbanki appjával, de már arra készülnek, hogy az anyabank új ökoszisztémáját vezetik be. Robottanácsadókról, mesterséges intelligenciáról és a digitalzáció miatti elbocsátásokról is kérdeztük a szakembert.

Megérkezett az alapszámla - De ki fogja használni?

Megjelent a kormányrendelet, amely a hazai bankokat egy teljesen új, szociális indíttatású alapszámla termék létrehozására kötelezi. Az uniós irányelv hazai implementálása miatt bevezetett szabály szerint havi legfeljebb 1575 forintért kínálják majd a bankok. Az alapszámla korlátozott feltételei ugyanakkor - egy kivételével - jóval olcsóbban, piaci alapon is megkaphatók. Akkor tulajdonképpen ki fogja ezt a csomagot használni?

Mi lesz, ha Kína tényleg összeomlik egyik pillanatról a másikra?

Kínában látszólag minden rendben van, kezelhető szinten az államadósság, a költségvetési deficit pedig még Európában sem számítana rossznak. Persze. A hivatalos adatok szerint. Ezzel szemben a nem hivatalos adatok szerint már 10-15 százalékos deficittel, kétszer nagyobb államadóssággal kellene számolni, az árnyékbankrendszer hatalmas kockázatokat rejt és még a biztosítóknál sincs minden rendben. Most akkor kell aggódni?

Meglopták az egyik legnagyobb tőzsdét, összeomlott a Bitcoin

A Bitcoin árfolyama nagyot zuhant a hírre, hogy közel 120 ezer Bitcoint, azaz nagyjából 65 millió dollárt loptak el a világ egyik legnagyobb Bitcoin-tőzsdéjétől, a kínai Bitfinextől. A kereskedést felfüggesztették, a nyomozás zajlik. Az MT Gox meghackelése óta nem volt ekkora sikeres hackertámadás Bitcoin-tőzsde ellen.

Összehozták a magyarok: 5 éves rekord a bankkártyáknál

A jó hír, hogy egyre többször és egyre többet fizetünk bankkártyával, több az elfogadóhely, miközben közel két év óta először csökkent a kártyás készpénzfelvételek értéke is az idei első negyedévben. Ráadásul még a bankfiókokban is valamivel kevesebb készpénzt vettünk fel. A rossz hír, hogy még mindig 1,8-szor több pénzt veszünk fel a kártyánkkal, mint amennyit vásárolunk vele. Hosszú idő után összességében némi bizakodásra adnak okot a friss statisztikák.

Jön az azonnali átutalás és a magyar kártyás rendszer

Elindult az azonnali átutalási rendszer megvalósításának projektje, a rendszer a menetrend szerint 2019 második felében indulhat el élesben - jelentette be az MNB a "Jelentés a fizetési rendszerről" c. tanulmány publikálása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. A kártyás fizetések száma és értéke gyorsuló mértékben nőtt az elmúlt néhány évben, így az európai átlaghoz képest mért lemaradásunkat is egyre gyorsabban dolgozzuk le. Ugyanakkor a számlák elektronikus befizetésénél még mindig fényévekre járunk Európától - derül ki a tanulmányából. A jelentésben újra világossá tették, hogy a Giro már komolyan vizsgálja a magyar kártyás elszámolási rendszer bevezetését, Bartha Lajos elmondta, ha pozitív döntés születik erről, akkor már jövőre elindulhat ez a rendszer. További érdekesség, hogy a bankok tavaly másfélszer több pénzforgalmi leállásról jelentettek, mint 2014-ben, és hogy a pénzforgalmi díjakon nem igazán emeltek a pénzintézetek.

Ordas nagy kamu az egész alternatív bankszektor?

A bankokat a P2P hitelezéssel riogató tanulmányok után egy ezekkel homlokegyenest ellentétes következtetésre jutó tanulmányt adott ki a Deloitte. Szerintük a bankoknak semmi félnivalójuk nincs az alternatív hitelezőként is emlegetett cégektől, mert ezek csupán az ultraalacsony kamatkörnyezet "szörnyszülöttei". Ha a bankok nem tesznek semmit, és a kamatok sem emelkednek, akkor is csak legfeljebb a hitelpiac 6 százalékát hódítják le tőlük, de valószínűbb, hogy 1 százalék alatt marad majd a részesedésük - jósolják.

A nagy száguldásból összeomlás jöhet a bankok ellenségeinél

Azok az emberek, akik a hitelboomok idején felveszik az olcsó hiteleket, könnyen bajba kerülnek, amikor keményebb idők köszöntenek be. Ezzel a problémával már századok óta számolnak és küzdenek a bankok, és ezzel kell az újabban már hitelezésben is utazó fintech cégeknek is szembenézniük. Csak nagy kérdés, hogy képesek lesznek-e erre, és hogy hogyan. Az üzleti modelljükből fakadóan ugyanis a jelek szerint sokkal jobban függnek a hitelezési aktivitástól, a csökkenő ciklusokba pedig bele is rokkanhatnak. Vagy elkezdenek bankként viselkedni.

Így nézhet ki a kormány készpénzkivégző csodafegyvere

A kormány 2016-2020-as konvergencia programjában már szerepel egy bankkártyás terminálok telepítését ösztönző lépés, amelynek a jövő évi költségvetésben az ígéret ellenére még híre-hamva sincs. Az NGM és a piac egyelőre hallgat a részletekről, de mégis sejthetjük, hogy mire számíthatunk. 2013 nyarán ugyanis egy kísérleti POS-telepítési program már lezajlott Fejér-megyében, és az akkori ígéret az volt, hogy majd az itt megszerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki az országos programot. Ennek költsége 6-8 milliárd forint lehet, és számításaink szerint segítségével akár már 2020-ban minden boltban lehetne kártyával fizetni. A nagy készpénztelenítő akció a tranzakciós illeték miatt azonban kétélű fegyver a kormány kezében.

Csilingel a kassza a magyar bankoknál - Milliárdokat kaszálnak

Az idei harmadik negyedévben zárulhat a Visa Europe eladása, ezzel a több ezer európai bank tulajdonában álló kártyatársaság az amerikai Visáé lesz. 13,25 milliárd eurót készpénzben, 5 milliárd eurót részvényben kaphatnak érte a bankok. A tekintélyes summából a magyar bankszektor számításaink szerint közel 5 milliárd forintot tehet zsebre készpénzben, és ezen felül majdnem 2 milliárd forintnyi Visa Inc. részvényt kaphat.

Totálisan félresiklik a Bitcoin, ha ez tényleg bejön

A Bitcoint eredetileg a pénzügyi válság hajnalán arra találták fel, hogy a pénzintézeteket és a nemzeti szabályozókat megkerülve is működőképes pénzügyi rendszer alapjait teremtse meg. Ehhez képest most úgy áll, hogy a bankok a saját javukra fordíthatják ezt a zseniális találmányt. 2021-re évente 11-16 milliárd dollárt spórolhat meg a blockchain, vagyis a Bitcoin működési elvén alapuló technológia a bankoknak, illetve további 6 milliárd dollárnyi tőkét szabadíhat fel az iparágban - jósolják az Autonomous Research elemzői. A blockchain ráadásul radikálisan felgyorsíthatja az elszámolásokat, a mostani több napról akár napon belülire csökkenhet az elszámolási idő.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ügyfélkapu-mizéria: egy újabb szolgáltatás kiesése fenyeget ügyintézési káosszal
Holdblog

A személyes szorzónk

Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.