Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1413

Meglepetés a devizahiteleknél: nem a jen a szégyenpados

Japán múlt heti, S&P általi leminősítése ismét reflektorfénybe helyezte a hazai jenhiteleseket, egyúttal jó apropóval szolgál arra, hogy megválaszoljuk a kérdést, a más devizanemben eladósodottakhoz képest valóban ők jártak-e a legrosszabbul, ahogy ez a jen árfolyamából első látásra következik. Megvizsgáltuk ezért, hogy akik a hazai jenhitelezés elindulásakor, 2007 októberében eltérő devizákban (forint, svájci frank, euró, japán jen) vették fel lakáshitelüket, átlagosan mekkora törlesztőrészlet-emelkedést szenvedtek el azóta, és most mennyit kell fizetniük.

Magyar banki fizetések: ugrás az ismeretlenbe

Jelentős mértékben átírja majd a magyar bankok és brókercégek javadalmazási politikáját az a jogszabály, melyet tavaly fogadtak el az EU-ban, és május 31-ét követően két törvénymódosítás révén hazánkban is hatályba lép. Az érintett pénzügyi intézmények vezetőinek fizetése a részvény alapú teljesítményjavadalmazás felé mozdul el, ráadásul a bónuszok jó részét csak több évre elhalasztva lesz majd szabad kifizetni. Csakhogy nem tudni még egészen pontosan, hogyan, ezért az új követelmények alkalmazására történő felkészülés jelenleg nem kevés fejtörést okoz a piaci szereplőknek.

CIG Pannónia: drága volt ez a három hónap

A CIG Pannónia ma hajnalban közzétett gyorsjelentése aligha kelt izgalmat a befektetőkben, hisz a legfontosabbat, nevezetesen a díjbevételek tavalyi szintjére vonatkozó információt majdnem pontosan már mindenki ismerte: az év egészében 25,8 milliárd forint lett, s a negyedik negyedév egy erős hajrával ennek több mint 40%-át hozta. Annál érdekesebb kérdés, mi lesz a biztosító részvényárfolyamával, mellyel kapcsolatban a tőzsdei bevezetéskor megfogalmazott kételyeinket nem oszlathatta el a tekintélyes év végi díjbevétel sem. Egyelőre talány, miként tudja majd folytatni növekedését a biztosító anélkül, hogy ez jelentős hígulási veszélyt jelentene a meglévő részvényesek számára, ugyanis a jelenlegi tőke már két ugyanilyen évet sem bírna el. Igaz, a tőzsdei bevezetés miatt sok egyszeri költség merült fel tavaly.

Ugrásra készen a takarékszövetkezetek

Szívélyes fogadtatásra talált a kormánynál a takarékszövetkezetek tavaly benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program elnevezésű tervezete. A programból kirajzolódó jövőkép mellett a Jógazda csődjének tanulságairól és a takarékszövetkezeti szektor kihívásairól beszélgettünk Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával. A szakember szerint hazánk az EU pénzügyileg legkiszolgáltatottabb országa, így a helyit, a hazait minden körülmények között támogatni kell.

Itt az idő? - 10 kérdés, 10 válasz a frankhitelek átváltásáról

Még az a frankhiteles is, aki eddig nem tette, ezekben a napokban komolyabban elgondolkodhat frankhitele euró alapúra váltásáról. A PSZÁF nemrég kiadott vezetői körlevele kifejezetten tanácsolja is a bankoknak, hogy segítsék a frankhiteleseket e lépés megtételében. Hogy azonban minden frankhiteles számára járható ez az út, és most jött el az idő, azzal kapcsolatban komoly kétségeink lehetnek. Az alábbiakban tíz kérdés - tíz válasz formában foglaljuk össze az átváltási dilemma legfontosabb ügyfélszempontjait.

Nagyot fordult a világ a K&H körül

Tavaszi érkezése óta elsőként a Portfolio.hu-nak adott interjút Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank új vezérigazgatója, akit a K&H és a hazai bankszektor jelenéről és jövőjéről kérdeztünk. A szakember szavaiból érződik: a pénzintézet létszámleépítésről szóló döntése csak egyik indikátora az ágazat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságnak. A bankadó, a gazdasági környezet, végső soron az alacsony tőkemegtérülés nemcsak a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos tervekre van hatással a K&H Banknál, de a korábban várt növekedés motorjait sem engedi beindítani.

Lehúzza a rolót a lízingszakma? (Interjú)

A makrogazdasági mutatók javulása, a piac élénkülése, valamint a lízingügyletekre vonatkozó egyes szabályok módosítása ránthatja ki jelenlegi mély gödréből a lízingszektort - véli Dunavölgyi Mária, a Magyar Lízingszövetség frissen megválasztott elnöke. A szakember átgondolatlannak és károsnak tartja a bankadó lízingcégekre vonatkozó részét, és úgy látja, a kedvezőtlen kilátások ellenére vissza kell építeni a lízingtermékek presztízsét.

Az ING köszöni, jól van (Interjú)

Három esztendő elmúltával a tegnapi naptól ismét magyar vezető áll az ING Biztosító élén. Kovács Zsolt elnök-vezérigazgatót többek között a társaság egyes üzletágainak szétválasztásáról és kolozsvári költözéséről kérdeztük, de olyan életbiztosítási anomáliák is szóba kerültek, mint az ING-t sújtó ügynöktoborzások és szerződés-átkötések, vagy a fejnehéz ügynöki jutalékrendszer. Kiderült: az ING hosszú távon sem érzi veszélyben életbiztosítási piacvezető pozícióját.

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.

Javuló hitelportfólió az FHB-nál

1,71 milliárd forint: ezt a bűvös számot kell hozzáadnunk az FHB ma hajnalban publikált harmadik negyedéves eredményszámaihoz, és máris tisztábban látunk. Ekkora összegű banki különadót számolt el ugyanis a jelzálogbank működési költségként a harmadik negyedévre. Bár a bank céltartalék-képzése a válság előtti szintre esett, a bankadó miatt ezúttal a korábbiaknál szerényebb, 277 millió forint lett a társaság profitja.

Kevesebb csontváz, több munka az Eximbanknál

Korábban az MNB alelnöki tisztjét is betöltötte Adamecz Péter, az állami tulajdonú Eximbank idén nyáron kinevezett vezérigazgatója. Bár a szakembernek most is határozott véleménye van a monetáris politikáról, ezúttal jelenlegi munkahelyéről és a magyar exportőrök helyzetéről kérdeztük. Mint kiderült, a kormány döntésének köszönhetően jelentősen növelheti hitelezési és garancianyújtási aktivitását az Eximbank, a kínai túró rudi ügye viszont mind a mai napig nem oldódott meg.

"Nálunk nincsenek frankhitelek"

Külföldi leánybankjai közül a válságban végig jól teljesítő Ceska sporitelna szállítja a legtöbb profitot az Erste Groupnak. A cseh leánybank rövidesen Bécsbe távozó elnök-vezérigazgatójával a bank prágai sajtóútján találkoztunk. Gernot Mittendorfer elmondta: egyes magyarországi jelenségek Csehországban ismeretlenek, a csehek hitelfelvétel helyett inkább megtakarítanak, frankhitelezést pedig korábban sem végeztek az ottani bankok. Jana Krajcova, a bank makroelemzője szerint a cseh gazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése tartós erősödést jelenthet a cseh korona számára.

Román név a díjkalkulátorban - Piacot robbant az Astra?

Nem sok jót jelent a magyar biztosítók számára, ha a román Astra megveti a lábát a piacon - mondta a Portfolio.hu-nak a díjhirdetést megelőző napokban a romániai biztosítási piac jó ismerője. Forrásunk a biztosító rendkívül alacsony kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaival indokolta álláspontját, mondván, Romániában agresszív és szerinte veszélyes árképzéssel utasította maga mögé versenytársait az Astra. A hazai biztosítók október végén közzétett tarifái úgy tűnik, igazolják véleményét: magyarországi indulásának első évében máris a legalacsonyabb díjakat kínáló piaci szereplők közé lépett a román biztosító. Akár már az idén jól megbolygathatja a kgfb-piacot a cég, amire az elmúlt években nem volt példa.

Lakáshitelek százmilliárdjai: hol késik a Nemzeti Eszközkezelő?

Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.

Tőzsdére készül az OTP stratégiai partnere

Nem alkalmas a jelenlegi piaci környezet a társaság tőzsdére lépéséhez, ám néhány éven belül sort akar erre keríteni a Groupama, Európa egyik legnagyobb, ma még nem tőzsdei biztosítója - derült ki a francia csoport párizsi sajtóútján. Az OTP 9%-os tulajdonosaként és hosszú távú stratégiai partnereként is ismert cég sajátos szövetkezeti alapokon működik, ezt fel nem adva szeretne a kontinens tíz legnagyobb biztosítója közé kerülni.

Ér-e 938 forintot a CIG Pannónia részvénye?

Tegnap vette kezdetét a CIG Pannónia részvényeinek nyilvános jegyzése. Két héten át a kisbefektetőké a pálya, október 25-én pedig az intézményi befektetők vásárolhatnak be a maradékból. Bár az életbiztosító vérmes reményekkel és látványos kampánykörúttal készült a nagy eseményre, sokan érezhetik úgy, hogy zsákbamacskát vennének a beharangozott 938 forintos normál, de akár a 750 forintos kedvezményezetti áron is. A befektetői bizonytalanság jogos: nehéz értékelhető támpontokat találni ehhez az árazáshoz. Igaz, nem lehetetlen.

Következtetésünk, hogy formálódó biztosítóként a CIG Pannónia fundamentumai egyelőre gyenge lábakon állnak ahhoz, hogy 10-15%-os éves árfolyamemelkedést várjunk el a papíroktól. Még szerény hozam mellett is a magyar életbiztosítási piac egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé kellene kinőnie magát (lásd a mai ING-t) a következő öt évben ahhoz, hogy árazása normál szintre kerüljön. Ez nem elképzelhetetlen, hisz a biztosító élén erős menedzsment áll, ráadásul új üzletágak és piacok felé is kacsingat a cég, konzervatív attitűd mellett egyelőre mégis kevés ebben bízni egy kellően megalapozott befektetői döntés meghozatalához.

Öldöklő árverseny, drasztikus lépések (Interjú Kepecs Gáborral)

Milyen lesz az idei kötelező-kampány? Hogy hat a bankadó a biztosítási díjakra? Átalakul-e a magyar biztosítási szektor? Hogy értékelhető a nyugdíjpénztárak körüli vita? Sok más mellett ezekről kérdeztük Kepecs Gábort, az AEGON Magyarország elnökét, a biztosító Közép- és Kelet-Európáért felelős vezérigazgatóját. Mint kiderült, a kormánytól az egészségbiztosítás, a felügyelettől az ügynökszabályozás területén vár konkrét, akár drasztikus kezdeményezéseket is a szakember.

Hogy indul a tőzsdén a CIG Pannónia? (Interjú)

Október 11-én kezdi meg részvényeinek nyilvános kibocsátását a CIG Pannónia Életbiztosító - közölte a Portfolio.hu-val Gaál Csaba, a társaság vezérigazgatója. A szakember ismerteti az interjúban a tőzsdére lépés legfontosabb paramétereit, hozzátéve, növekedési sztorira számítanak. A nemzetközi tapasztalatok alapján a társaság csak évek múltán lesz nyereséges, a BÉT-re történő bevezetés és a tőkeemelés a meglévő tevékenységek növekedését szolgálja.

Egyszeri tételek az FHB-nál is

Az előző negyedévekre jellemzőnél valamivel kisebb, 1290 millió forintos második negyedéves nettó eredményről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank profitját több olyan tétel rontotta, melyek tartósan nem épülnek be működésébe.

OTP: az igazság pillanata?

Unalmas gyorsjelentést vártunk, erre egy egyszeri tételektől tarkított és óriási céltartalékkal színesített dokumentumot tett közzé magáról ma hajnalban az OTP. A bankcsoport nettó eredménye ezúttal elmarad a várttól (27 milliárd forint lett), aggodalomra azonban semmi ok, van magyarázat, persze kérdés, hogy a magyarázatokkal nem sokat bíbelődő piac elfogadja-e ezt. Az elmúlt napok folyamatos esése után megérdemelnének egy kis pihenőt a bank papírjai (a bank alapmutatói kellő alapot adnának az emelkedéshez is), ám úgy tűnik, ezt nem a gyorsjelentés fogja kiváltani. Amikor a gyorsjelentést górcső alá vesszük, nem árt megemlíteni, hogy a forinthoz képest az euró 7,5, a frank 16%-ot erősödött az érintett időszakban, tehát a számok első látásra megtévesztők lehetnek.

A hatalmas céltartalék-képzést kétféleképpen lehet értelmezni. A negatív szemlélő azt mondja, jelentősen romlik a portfólióminőség, amely hatalmas veszélyeket rejt magában, a pozitív meg azt, hogy olyan jó a társaság alap jövedelemtermelő képessége, hogy nagyon sok céltartalékképzést elbír a profit. A bankadót a harmadik és a negyedik negyedévet fogja érinteni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.