Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335

Durranni készül Matolcsy legújabb csodafegyvere - Nagyot fog szólni?

A kis- és középvállalkozásoknak egyértelműen kedvező, a bankoknak enyhén pozitív, a Magyar Nemzeti Banknak enyhén költséges - foglalható össze véleményünk az MNB szerdán bejelentett, NHP+ elnevezésű programjáról. A legnagyobb kérdést azonban csak a következő hónapok döntik el: az NHP eddigi teljesítményével ellentétben sikerül-e végre látható fordulatot hoznia a kkv-k hitelpiacára? Gyakorlati példán szemléltetjük, mi várható a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésétől az egyes hiteleknél. A keresleti volumen ösztönzésén keresztül lehet kedvező hatása a programnak, amely egyébként jegybankoktól szokatlan kockázat-átvállalást tartalmaz.

Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap

A kormány honlapján csendben elhelyezett dokumentumból derül csak ki egyértelműen, hogy Orbán Viktor tegnap az egész magyar bankszektor és a banki ügyfelek sorsát meghatározó vállalásokat tett. Furcsa módon (elsőként?) egy sokak figyelmén kívül eső nemzetközi szervezettel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötötte meg a kormány azt a szándéknyilatkozatot, amelyből megtudtuk, mennyivel csökken a bankadó, mit tehetnek a nem teljesítő hitelekkel és mi várható néhány más, alapvető területen. Bár látszólag kihagyták őket, azért így sem panaszkodhatnak a tervekre a hazai bankok, a kormány vállalásai ugyanis tőle szokatlan mértékben piacbarátak.

Megtört a jég a magyar bankszektorban - Mindenki nyer ezzel?

Az adásvétel során kialkudott ár és az adásvétel tárgyának értéke együttesen szokta meghatározni, melyik fél mekkorát nyer vagy bukik egy tranzakción. Az Erste Bank 15%-os állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban egyelőre épp az árat nem ismerjük (a könyv szerinti érték alapján valahol 10-20 milliárd forint között lehet a fair ár), de a hétfői bejelentésnek ezen mindenképpen túlmutató jelentősége van. Rövid értékelés következik.

Kiszivárgott: készül Matolcsyék újabb hitelbombája

Még át sem estek a bankok az elszámolási és forintosítási teenedőkön, máris újabb nagy változásokat tervez a Magyar Nemzeti Bank a jelzálogpiacon - tudta meg a Portfolio. A változások lényege, hogy biztonságosabbá tegyék a jelzáloghitelek finanszírozását és a bankok mérlegszerkezetét a jelzálogfedezetű papírból történő finanszírozás részleges kötelezővé tételével. A meglévő hitelek esetében újabb banki veszteségekkel, az új hitelek esetében pedig kamatemelkedéssel járhat mindez a piacon, de az OTP, az FHB és az Unicredit előnyös pozícióból indulhat.

Egy-két bank még beolvadhat - Nagy tervek az MKB-nál

Nem azért vesz meg bankokat az állam, hogy külön-külön működtesse őket, hanem azért, mert egyértelműen összevonásban gondolkodik. Két-három bank összeolvasztásával már jelentősen racionalizálható az infrastruktúra - mondja a szanálás alatt álló MKB Bank most érkező vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjújában. Hetényi Márk nem érzékel állami nyomást arra, hogy indokolatlanul hitelezzenek kiemelt szektorokat, az viszont cél, hogy 2016-ban már nyereséges legyen az MKB.

Itt az újabb hiteles mentőcsomag? - Megszólal az ötletgazda

Még el sem kezdődött a banki "elszámoltatás", máris egy újabb, lakossági tartozásokat érintő "mentőötlettel" állt elő a kisebbik kormánypárt. A pénzügyi szektor jó része által felelőtlennek, egyes adós-érdekképviseletek által pedig embertelennek tartott magáncsőd súlyos erkölcsi kockázatokkal és egyelőre ismeretlen méretű banki többletveszteséggel fenyeget. Rétvári Bence államtitkárt szembesítettük néhány kritikával, és a KDNP-s javaslat részleteiről is megkérdeztük. Szerinte a magáncsőd a bankoknak is jó.

Az autósok 94%-a csúnyán lemaradt: megvan, kik a kedvencek

A K&H, a KÖBE és a Groupama Garancia volt az autósok körében a három legnépszerűbb biztosító a legutóbbi kampányban - derül ki a Portfolio összesítéséből. Bár az autósok közel felét érintette a kampány, csak a 6%-uk élt a váltás lehetőségével, és továbbra is az Allianznál van a legtöbb autós kötelezője. Immár a második kampányban nőttek az átlagdíjak, de talán kisebb mértékben, mint amire sokan számíthattak, sőt olyan alkuszcég is akad, amelynél csökkent az autósok terhe.

Forintosítás: ezért járt Orbán Svájcban, vagy ekkora zsenik vagyunk?

Akkora dicséretet kapott a kormány a deviza jelzáloghitelek forintosításának időzítése miatt a legkülönfélébb helyekről, hogy most már tényleg érdemes lenne a helyén kezelni ezt a "bravúrt". Nem a svájci jegybankelnököt tekerte Orbán vagy Matolcsy az ujja köré, és mindent előre látó zseninek sem nevezhetők, legalábbis ebben az ügyben biztosan nem. Mégis többről van szó, mint egy nagy rakás szerencséről a sok szerencsétlenkedés után. Alapos okai vannak ugyanis, hogy a forintosítást mostanra időzítették.

Rettegjenek az autóhitelesek? - Talán mégse, van remény

Február 1-jével forintosítják a jelzálogfedezetű lakossági devizahiteleket Magyarországon, kimaradnak azonban a buliból az autóhitelesek, az autólízingesek és a személyi kölcsönnel rendelkezők is. Őket most nagyon érzékenyen érinti a svájci frank irdatlan erősödése, hiszen az árfolyammal arányosan megnő a tartozásuk és a törlesztőrészletük is. Egyetlen mentsváruk az üzemanyagárak esésén kívül az lehet, hogy a hitelük hamarosan lejár. A hátralévő futamidő szempontjából szerencsére viszonylag kedvező a kép: a személyi kölcsönök kétharmada ugyanis 2015 végéig, az autóhitelek kétharmada pedig 2016 végéig kifut.

Minket irigyelnek most az osztrák és a lengyel frankhitelesek

"Isten velünk van" - jellemezte egy piaci megfigyelő a Reutersnek a magyar jelzáloghitelesek helyzetét. A tavaly novemberben elindított forintosításnak köszönhetően ugyanis már nem kell, hogy fájjon a fejük a mostani frankerősödés miatt. Más országok frankhitelesei nem ilyen szerencsések: különösen a lengyeleknek és az osztrákoknak fáj a svájci jegybank lépése. Lengyelországban megnőtt egy devizahiteles csomag esélye.

Pezsgőt bonthatnak a devizahitelesek, több bank kivonul (TOP 10 sztori - 3.)

Földcsuszamlásszerű változásokat indított el 2014 a magyar bankszektorban. Ezek egy részére sokan már nagyon régóta vártak, más részükre viszont kevesen számítottak. Kivonulásról döntött az MKB, a Budapest Bank és a lakossági üzletágban a Citibank tulajdonosa, ezzel egyidejűleg az állam Orbán Viktor "álmának" megvalósítását felgyorsítandó jelentős tulajdonosi pozíciókat szerzett az ágazatban. Év végére szilárd alapokra került a takarékszövetkezeti szektor, és bár a bankoknak vérrel és verejtékkel jár(t), megszülettek a fontos döntések ahhoz is, hogy sikerüljön "a múltat végképp eltörölni" a sokat átkozott lakossági devizahiteleknél, aminek végén egy nagyon szigorúan szabályozott, "fair" lakossági hitelezés rendszere körvonalazódik. Sokáig fogjuk még emlegetni 2014 példátlan eseményeit a bankszektorban, a változásoknak azonban még biztosan nincs végük.

Mégis mit keres Matolcsy az MKB-ban?

Visszalopakodik az egyszintű bankrendszer? Likvidálják az MKB-t? Lenyúlja a jegybank az MKB-s betéteket? Nem, nem és nem. Nincs szó egyikről sem, Orbán Viktor és Matolcsy György csütörtöki bejelentése persze a papírformának megfelelően elég unortodoxra sikeredett. Egy nyáron elfogadott törvény nélkül aligha kerülne sor a szokatlan akcióra, pedig a törvénynek elvileg semmi köze az MKB helyzetéhez. Nincs, de legalábbis alig található racionális érv a döntésre.

Devizahiteles sokk után itt a fordulat?

Az MNB január 1-jén életbe lépő új szabályai miatt akár 30 százalékkal is visszaeshet a lízingfinanszírozás jövőre - vélik egyes iparági szereplők. Sokan pedig attól tartanak, a devizahiteles elszámolások csődsorozatot okoznak a lízingcégeknél. Jenei Viktort, a Magyar Lízingszövetség új elnökét kérdeztük, mi az igazság, és milyen közeljövő áll a lízing előtt. Kiderült, hogy a refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban.

Újabb bankot kapnak a magyar adófizetők - Sírjunk vagy nevessünk?

Az elmúlt hetek sajtóértesülései és pletykái után nem nagy meglepetés a Budapest Bank tegnap bejelentett állami megvásárlása. Sokkal érdekesebb kérdés, amire egyelőre nem tudjuk a választ: mennyit ad a kormány egy jól működő hitelintézetért, amelyet egyik elődje 1995-ben gyakorlatilag 0 forintért privatizált? Félő, hogy a tavaly 14 milliárdos profitot termelő Budapest Bank vételárán a súlyos amerikai-magyar diplomáciai pengeváltások is nyomot hagynak majd.

Lássuk a számokat: ennyivel csökkennek a törlesztőrészletek

A tőketartozás 16%-kal, a törlesztőrészlet pedig 28-29%-kal csökkenhet egy átlagos devizaalapú jelzáloghitel esetében jövőre. A csökkentett törlesztőrészletet a múlt héten elfogadott forintosítási törvény alapján először májusban "élvezhetik" az ügyfelek. Az egyes devizahitelesek között óriási eltérések lehetnek, rendkívül érdekesek tehát a jegybanki adatok abból a szempontból, miként oszlik el a devizahitelesek sokasága a tartozáscsökkenés mértéke és a forintosítás utáni kamatszint alapján. Az alábbiakban egyúttal összefoglaljuk az elszámolások és a forintosítás legfontosabb tudnivalóit is.

Beálltunk a frontvonalba, hogy hitelhez segítsük a kkv-kat

Bár sok kókler pályázatíró volt az elmúlt években, ettől még nem kell megszüntetni ezt a szektort, mert segítenek az uniós források lehívásában, ahogy a Széchenyi Kártya program két finanszírozási konstrukciója is ezt éri el - emelte ki a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a kis- és középvállalkozói szektor szereplői hosszú évek óta negatív pénzügyi spirálban voltak és ezt nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramja segített megtörni. Az MNB kamatcsökkentése és az "uniós ingyen pénzek" eltűnése Krisán szerint jókorát lendített a hitelezésen, ami a KAVOSZ által közvetített, mostanra közel 1400 milliárd forintra hízott hitelállományon is meglátszott. A vezérigazgató azonban hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a különböző refinanszírozott és kamattámogatott hitelprogramok kiszorítsák egymást, illetve összezavarják a vállalkozásokat. Meglátása szerint a KAVOSZ népszerű termékeinek az az egyik fő oka, hogy beálltak két, egymást ellenségnek látó csoport közé és az állami garancia miatt rendkívül olcsó banki hitelekhez tudják hozzásegíteni a kkv-kat.

Halálfélelemben a lakosság? - Meglepő számok érkeztek a biztosítóktól

Meglepő, de nem az év eleje óta adókedvezményt élvező nyugdíjbiztosítások hajtják igazán a magyar biztosítási piac motorját. A legnagyobb növekedést a halálesetre szóló életbiztosítások hozták - mutatják a statisztikák. Ami pedig az egyes biztosítókat illeti, a 17 milliárdos harmadik negyedéves díjbevétel-növekedés mögött 70%-ban a kiemelkedő negyedévet záró Posta Biztosító egyszeri díjas életbiztosítási állnak, a piac egésze tehát nem táltosodott meg az egyébként örvendetes, 9,3%-os díjbevétel-növekedés ellenére.

Vallottak a bankok: így bántak el velük a devizahitelesek

Továbbra is veszteséges a magyar bankszektor. A devizahiteles elszámolás lefelé, az MKB-nál történt tartozás-elengedés viszont felfelé húzta a szektor eredményét a harmadik negyedévben. E kettőtől megtisztítva nyereséges lett volna a bankszektor, ezekkel együtt azonban 43 milliárd forintos mínusz adódott, ráadásul az egyes bankok között még mindig óriási szakadék tátong. Érdekesség, hogy miközben a hitelállomány több mint 3%-kal esett, a kamatcsökkentések ellenére 8%-kal több betétet kezelnek most a bankok, mint egy évvel ezelőtt - a háttérben az alapkezelők állnak.

Tessék megkapaszkodni: soha nem dőlt még be ennyi hitelünk

Soha nem volt még akkora hitelösszeg törlesztésével megcsúszva a magyar lakosság, mint ma. Az MNB friss adatai szerint a lakossági hitelek 19,4%-a tartozik a bankoknál a 90 napon túl késedelmes hitelek közé (NPL-ráta). A helyzet a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél igazán drámai: háromból egy hitel bedőltnek tekinthető. Igaz, a statisztikákat kissé felfelé torzítja, hogy a harmadik negyedévben alig adtak el hitelt a követeléskezelőknek a bankok, ami a (devizahiteles és forinthiteles) elszámolásokkal magyarázható. A devizahiteles csomag egyébként várhatóan jelentősen csökkenti a nem fizetők tartozását is, aligha tesz azonban ismét fizetőképessé széles tömegeket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.