Palkó István

2016. február 22. 05:51 | Palkó István

17 milliót buksz, ha nem születik gyereked

Hiába próbálkoznak lombikprogrammal, az új rendeletek értelmében csak "különös méltánylást érdemlő helyzetben" mentesülhetnek a késedelmi kamatok megfizetésétől a gyermekvállalás során sikertelen CSOK-felvevők. Ha valaki most a nulláról 3 gyermeket vállal, de egy sem születik neki, a jelenlegi alacsony alapkamattal számolva is csaknem 17 millió forintot kell 10 év múlva visszafizetnie, amitől csak a kormányhivatal jóindulata mentesítheti - részben. Cikkünkben néhány eddig kevésbé ismert CSOK-szabályra is rávilágítunk, miután az új lakásokra felvehető CSOK szabályait itt, a használt lakásokra felvehető CSOK-éit pedig itt már összefoglaltuk.

2016. február 18. 11:10 | Palkó István

Megvan, hová menekíti pénzét a magyar lakosság

Állampapír, készpénz, bankbetét - népszerűség szerinti sorrendben leginkább ezekbe a megtakarítási formákba helyezte el összesen 7,9%-kal gyarapodó megtakarítását a magyar lakosság 2015-ben. A befektetési alapok reneszánsza véget ért: ezek bővülését még a nyugdíjpénztárak és a szintén adókedvezménnyel megtámogatott életbiztosítások is megelőzték. 12 ábrán mutatjuk most be, hogy áll a magyar lakosság a pénzügyi megtakarításokkal.

2016. február 15. 05:51 | Palkó István

Trükkös új szabályok a CSOK-ban: kevesen tudják, pedig milliós a tét

Nemcsak az új lakásokra, hanem a használtakra is új szabályokat léptetett életbe a kormány a múlt héten a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) igénybevételére vonatkozóan. A támogatás összege nem függ többé a lakás alapterületétől, a gyermekszámtól viszont igen, és csak a 35 millió forintnál olcsóbb használt lakásokhoz jár. Bár jellemzően kedvezőbbé váltak a feltételek, vannak, akik a változtatással rosszabbul járnak. Miután pénteki cikkünkben részleteztük az új lakások (azon belül a 10 milliós összeg) szabályait, most a használt lakások vásárlásánál és bővítésénél életbe lépett legfontosabb változásokat mutatjuk be 13 kérdés és 13 válasz formájában.

2016. február 12. 05:51 | Palkó István

Légy észnél: nagy horderejű változások a CSOK-ban!

Szerdán hirdették ki, csütörtökön pedig már hatályba is lépett a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) szabályozó két új rendelet. A változások a számos könnyítés mellett szigorítást is tartalmaznak, például jóval kockázatosabbá vált a 10 milliós összeg felvétele előre vállalt gyermek esetén, és kevésbé lehet használt lakás vételére kijátszani a 10 milliós támogatást. Most 15 kérdés és 15 válasz formájában összefoglaljuk az új lakásokra vonatkozó változásokat, következő cikkünkben pedig a használt lakások megváltozott szabályait vesszük sorba.

2016. február 11. 05:51 | Palkó István

Adósmentés vagy totális csőd: induljon hát a banki nagytakarítás!

A nem teljesítő hitelek kitisztításának éve lehet 2016 a magyar bankszektorban. Mintegy 2000 milliárd forintnyi, 90 napon túli késedelmes hitelen ülnek most a bankok, aminek több mint a fele lakossági tartozás. A vállalati üzletágban a vásárlásait most megindító MARK Zrt., a legszegényebb jelzáloghiteleseknél pedig a 35 ezresre bővített Nemzeti Eszközkezelő segíti a banki mérlegek kitisztítását, miközben a többi lakossági adós helyzete megoldatlan, például a magáncsőd kudarca miatt. Kezd azonban éledezni egy Magyarországon eddig szinte ismeretlen piac is, amely átveheti azok egy részét, akiknél a fenti megoldások egyike sem működik: az ország nyugati kapuin kopogtatnak a bőven 10% feletti hozamra éhes nemzetközi követelésvásárlók. Ennek az adósokra nézve nagyon szélsőséges hatásai lehetnek a "megmentettek" érzéstől a totális csődig.

2016. február 08. 05:51 | Palkó István

Titokzatos befektetők mustrálják a magyar bankszektort

Több mint húsz kisebb bankot adtak el a válság kezdete óta Magyarországon, és az állam két nagybankot is szárnyai alá vett, mégsem rendeződött át látványosan a szektor. A bankadó feleződésének, a működési költségek csökkentésének és a hitelezési veszteségek leírásának köszönhetőn viszont mára külső befektetőknek is érdekesek egyes hazai bankok, különösen az eladó MKB és a Budapest Bank. Nagy eltérés azonban a 10-20 évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy ezúttal nem a régiós hálózatban gondolkodó, hagyományos nagybankok (mint szakmai befektetők), hanem elsősorban a messzebbről érkező, egzotikusabb kockázati tőkések (mint pénzügyi befektetők) az aktívabb érdeklődők. Alábbi, csupa A betűs szereplőt felvonultató gyűjtésünkből egy szereplőről tudjuk, hogy konkrétan érdeklődik magyar bank(ok) iránt, a többiek közép- és hosszú távon jelenhetnek meg nálunk.

2016. január 19. 13:40 | Palkó István

Támadás a lakáskasszák ellen: mi folyik a háttérben?

Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.

2016. január 19. 05:50 | Palkó István

CSOK-őrület: elég legyen már a sírásból!

Boldog lennék, ha az állam hagyná magától működni a gazdaságot, és nem szólna bele a családtervezésbe. A CSOK e két kívánságomnak épp az ellenkezőjét testesíti meg, a kormány gazdaság- és társadalom-politikájának kiváló esszenciájaként. Az az egyoldalúság azonban, amelyet az online sajtó az utóbbi két hétben felmutatott e program értékelése során, már nem világnézetet, hanem tisztánlátást sért.

2016. január 11. 10:00 | Palkó István

Tarol a 10+10 millió: sok tízezer érdeklődő egyetlen banknál

Már be is futottak az első CSOK-igénylések az FHB-hoz, ahol különösen a három gyermekkel rendelkezők részéről látnak kiemelkedő érdeklődést az elérhető 10 milliós támogatás iránt. Az első hét tapasztalatairól és a várható hitelpiaci, lakáspiaci hatásokról kérdeztük Tokodi Gábort, a bank vezérigazgató-helyettesét.

2016. január 05. 20:22 | Palkó István

Mi ez a nagy jövés-menés a Gránit Banknál?

A friss hír szerint kiszáll Demján Sándor alapító tulajdonos a Gránit Bankból, eladva részvényeit Hegedüs Éva vezérigazgatónak. A tulajdonosváltást tőkeemelés is kíséri, amelynek során nemcsak a magyar állam fektet be ismét a bankba, hanem a bankkal együttműködő CIG Pannónia egyik érdekeltségeként is ismert Pannónia Nyugdíjpénztár is. Utóbbi dolgát egy rendeletmódosítással is megkönnyítette a kormány. Hegedüs Évát, a Gránit Bank vezérigazgatóját kérdeztük többek között a miértekről.

2015. december 28. 05:50 | Palkó István

Súlyos érdekek az MKB-kaland hátterében

Nemzetgazdasági érdekekre hivatkozik az MKB Bank vezérigazgatója, amikor arról kérdezzük, mi értelme volt a realizált 17 milliárd forintos bukóért beszállnia az államnak a bankba. A társaság 2015-ben nagyot vágott működési költségein, és megmutathatta, milyen, amikor egy állami bank hitelez. Az elmúlt napokban az MKB megszabadult rossz örökségének tekinthető projekthiteleitől, és a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába került, hogy aztán a jövő év közepéig új gazdára találjon. Volt tehát miről beszélgetnünk Balog Ádámmal.

2015. december 24. 06:30 | Palkó István

Kezet ráz Orbán a bankokkal - Két nagy terven mesterkednek (TOP 10 sztori - 8.)

A mögöttünk álló év egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eseménysorozata az állam és a bankok viszonyának vargabetűkkel tarkított rendezése volt. E kapcsolat érzelmi-indulati, esetleg adózási dimenzióján túl ritkán esik szó a lényegről: arról a célról, hogy a banki finanszírozás 1. a teljes magyar gazdaság növekedését segítse, 2. benne a magyar állam pénzügyi stabilitását is erőteljesen támogassa. Ezek szükségességének felismerése és konkrét programokká formálása nemcsak a 2015-ös év pénzügypolitikáját dominálta, de garantáltan befolyásolni fogja a következő évekét is.

2015. december 22. 13:02 | Palkó István

Befellegzett a méregdrága életbiztosításoknak? - Nagy dobásra készül az MNB

A befektetők jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, milyen megtakarítás mellett köteleződik el akár évtizedekre, amikor biztosítást köt, a biztosítások értékesítői pedig olykor épp e hiányos tudásból húznak hasznot. Éppen ezért némi félelemmel vegyes érdeklődés övezi a szakmában az MNB új, "etikus életbiztosítási koncepcióját", amely jobban védené az ügyfeleket. Az új szabályokról egyelőre kevés konkrétum látott napvilágot, ám alapjaiban határozhatják meg a megtakarítási célú életbiztosítások értékesítését 2017-től. Nagy Koppány MNB-igazgató megosztotta velünk, mi tudható az előkészítés jelenlegi szakaszában a várható intézkedésekről.

2015. december 05. 13:13 | Palkó István

Kinyílik a bicskád: ennyivel gazdagabb egy svájci, mint egy magyar

A most következő számoktól minden magyarnak kinyílhat a svájci bicska a zsebében. A svájci és a magyar jegybank adatait összevetve ugyanis kiszámítottuk, hogy egy átlag svájci 17-szer gazdagabb, mint egy átlag magyar, és megtakarításaikért a svájciak 7-szer annyit tudnának vásárolni, mint a magyarok. A svájci lakások jóval többet érnek, mégis kisebb a lakások jelentősége a svájciak vagyonán belül, mint nálunk.

2015. december 04. 11:00 | Palkó István

Lássunk végre tisztán az életbiztosításoknál!

A befektetési célú életbiztosítások jellemzőinek radikális átgondolása zajlik ma Magyarországon. Cornelia Coman, a névváltás után NN-ként ismert életbiztosító vezérigazgatója szerint a reformok révén egyértelművé kell válnia, mi a unit-linked termék hozzáadott értéke egy befektetési alaphoz képest. Ezért is üdvözli a szakember az MNB etikus életbiztosítási koncepcióját, ugyanakkor a közvetítői jutalékokhoz már nem nyúlna hozzá. Cornelia Coman a Portfolio-nak adott interjújában elárulja, miben más az új NN, mint a régi ING, és mi vár szerinte a magyar életbiztosítási piacra.

2015. december 03. 05:40 | Palkó István

Kivégezheti Matolcsyék programját az EU

Keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is a bankokra mint legfontosabb hazai hitelezőire, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata. Saját tőkéjük 25%-ában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk közel 200%), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak állampapírjaik 87%-át kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde. A magyar önfinanszírozási programmal teljesen szembenő ötlet nyers formájában hatalmas eladói nyomást generálna az állampapírpiacon és visszafordítaná a nagy külsősérülékenység-csökkentési akciót egy nehezen mérhető hosszú távú cél érdekében, amennyiben az eurózónán kívüli országokra is kiterjesztik. A javaslattal kapcsolatban kérésünkre az MNB is megszólalt.

2015. november 30. 05:40 | Palkó István

Nem tudják megemészteni a bankok, amit Orbánék műveltek velük

Könyörtelenül elintézte a hazai bankszektor pénzügyi helyzetét a szerte Európában pusztító alacsony kamatkörnyezet és a szigorú szabályozás, és ezt csak tetézi nálunk a devizahiteles elszámolások tovagyűrűző hatása. Az MNB negyedéves adataiból egyre inkább az derül ki, hogy stagnáló működési költségek, tovább csökkenő hitelállomány és beszűkült kamatmarzs mellett lényegében nullszaldóra képesek csak a magyar hitelintézetek. A harmadik negyedévben például 1,3 milliárd forintos adózott profit jött csak nekik össze. Jövőre egyfajta külső segítséget a bankadó vártnál nagyobb csökkentése hozhat nekik, nagy kockázatokat hordoz azonban a projekthitelek eladása és az új Quaestor-törvény is. A fentiek mellett minden eddiginél pontosabb szám jelent most meg arról, mekkora valójában a hazai irányítású hitelintézetek aránya.

2015. november 25. 10:32 | Palkó István

Fordulat a javából: kibékül a kormány a bankokkal?

Minden híresztelés és fenyegetés ellenére tartja magát a februári EBRD-megállapodáshoz a kormány, és úgy fest, nem bünteti a bankokat a gyenge vállalati hitelezésért. Jövőre ugyanis még az eddig tervezettnél is nagyobb, ráadásul EU-konform bankadó-csökkentés jön Varga Mihály kedden benyújtott törvényjavaslata alapján. Minden egyes bank legalább 55%-os bankadócsökkentést kap jövőre, és még nagyobbat utána. A hír fellélegzést hozhat a pénzügyi szektorban, emellett nagyon kedvező a bankok jövőbeni hitelkínálata, a befektetői környezet és Magyarország hitelminősítése szempontjából is. Már csak a decemberben elkészülő új Quaestor-törvényt kellene méltányosra szabni.

2015. november 24. 10:00 | Palkó István

Nesze neked, elszámolás: sorra dőlnek a volt devizahitelek

Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.

2015. november 20. 05:40 | Palkó István

Hét éve nem látott bukás a magyar életbiztosítási pénzeken

Mindössze 1,9%-kal, vagyis 3,8 milliárd forinttal nőtt a harmadik negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele. A növekedést a Groupama és a K&H egyszeri díjas életbiztosításainak 4,9 milliárdos növekedésével már meg is magyaráztuk, vagyis lényegében stagnál a hazai biztosítási piac. Rossz hír az ügyfeleknek, hogy három hónap alatt 46 milliárdot buktak a biztosítók az életbiztosításban lévő pénzükön, amire 2008 vége óta nem volt példa. Trónfosztás történt időközben a nyugdíjbiztosítások piacán: a legnagyobb nyugdíjbiztosító a Generalit megelőző NN lett.