Erősen indult az idei év a magyar biztosítóknál: a tavalyi átlagnál is nagyobb mértékű, 8,2%-os díjbevétel-növekedést és rekordnak számító, 22,3 milliárd forintos adózott nyereséget sikerült elérniük az első negyedévben. Az életbiztosításokból ugyanakkor nettó pénzkivonást hajtottak végre az ügyfelek, és a hozamok is negatívan alakultak.
A törlesztőrészlete miatt több százezer magyar jelzáloghiteles család olvashatja aggódva ezekben a napokban az Olaszországgal kapcsolatos híreket. Nem csak azokat: idén már egyre több ízelítőt kapunk abból, milyen is lesz, amikor az alacsony kamatkörnyezet egyszer csak véget ér. Megnéztük, ki mekkorát bukik ezzel, és azt találtuk, hogy egyelőre paradox módon azoknak a lakáshiteleseknek a helyzete romlik inkább, akik a hosszú távon rögzített kamatozás mellett döntöttek. A hitelfelvétel előtt állókkal most még kíméletesebbek a bankok.
Egyszerre jöhet el a magyar gazdaság és a hazai bankszektor új aranykora, ha a kormány 4% feletti növekedési célja mellett az MNB hitelpiaci jövőképe is teljesül 2030-ra. Utóbbit a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette Nagy Márton alelnök, de még nem minden részletében elemeztük ki. Érdemes például elgondolkodni azon is, hogy fogja bírni ezt a tempót a magyar bankszektor, hiszen nem egyszerűen likviditási és tőkebőségre, de az utóbbi teljesítéséhez magas profitabilitásra, sőt példátlan tulajdonosi önmérsékletre (minimális osztalékra vagy sorozatos tőkebevonásra) is szüksége lenne.
Ma még beláthatatlannak tűnő növekedési lehetőségek nyíltak meg a CIG Pannónia előtt azzal, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzummal kötött nemrég együttműködési megállapodást. A kölcsönös tulajdonszerzés előtti állapotról mutat érdekes pillanatképet a tegnapi piaczárás után közzétett gyorsjelentés. A CIG Pannónia vonzó, 615 millió forintos első negyedéves adózás utáni eredménnyel lepte meg a részvényeseit. A díjbevételek és a működési költségek (nem meglepő módon) csökkentek, az új szerzések és az életbiztosítási visszavásárlások viszont növekedtek a biztosítónál. Az ügyfelek sajnos jelentős (döntően nem realizált) negatív hozamot értek el unit-linked életbiztosításaikon.
Erőteljes odafigyelést igényel a budapesti lakáspiac - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Banai Ádám. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója szerint az adósságfékszabályok szigorítására nincs szükség Magyarországon, de két jelentős problémát még mindig lát a jegybank a lakossági hitelezésben. Az új lakások piacán mindenki a lakásáfa sorsának rendezésére vár, a jegybank szerint mielőbb dönteni kellene a kérdésről.
Egész Európa egyik legszigorúbb hitelfelvételi szabályozásával parancsolt megálljt a túlzott lakossági eladósodottságnak a Magyar Nemzeti Bank. A 2015 eleje óta élő adósságfékszabályok igazából nem fogták vissza eddig érdemben a hitelezést, de ha a jegybank makroprudenciális jelzőrendszere jól működik, valószínűleg hatékony eszköz lesz a hitelbuborékok megelőzésére. A bankok saját felmérésünk szerint elégedettek a szabályozás jelenlegi paramétereivel, de idővel finomhangolásra és akár szigorításra is szükség lehet.
A nyugati kapitalizmus egyik tabutémáját, a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát feszegeti az a népszavazás, amelyet június 10-én tartanak Svájcban. A Vollgeld nevű kezdeményezés a "szuverén pénz" bevezetésével elvenné a pénzteremtés jogát a bankoktól, és kizárólag a jegybank kezében hagyná meg azt. A példátlan lépés a pénzügyi rendszer működési logikáját és a monetáris politika játékszabályait is alapjaiban írná át, nem véletlenül ellenzi szinte a teljes svájci politikai elit. A piacok szerencséjére egyelőre a szavazók jelentős többsége is, pedig nem tisztán "pénzügyi ezotériáról" van szó.
A várakozásoknál rosszabb bevételi és költségszint ellenére a piaci konszenzusnál nagyobb nyereségről számolt be ma reggel az Erste Group. Az osztrák bankcsoport első negyedéves eredménye egy manapság "divatos", átmeneti banki jelenség, a céltartalék-visszaírások révén okozott pozitív meglepetést az elemzőknek, ezzel az egy évvel korábbinál 27%-kal nagyobb profitot sikerült elérnie a társaságnak. A magyar leánybank első három havi adózott eredménye 28 millióról 19 millió euróra esett vissza.
Több mint három év után először a devizahitelek forintosítási árfolyama közelébe csökkent a napokban a svájci frank árfolyama. Ha nem történt volna meg 2015-ben az MNB vezényletével végrehajtott forintosítás és devizahitel-elszámolás, akkor jóval magasabb törlesztőrészletet fizettek volna a magyar jelzáloghitelesek az elmúlt három évben. A többség tartozása még mindig magasabb lenne az eredetileg felvett forintösszegnél, az MNB laza politikája pedig nem tudta volna tovább csökkenteni az adósok terheit. Kiszámoltuk, mennyit spórolt eddig egy tipikus frankhiteles ebben a három évben.
Kiszámoltuk, mekkora lakásár-növekedésnek kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy valóra váljon az MNB múlt héten bemutatott hitelezési jövőképe. Az általunk elképzelhető legmagasabb hitelfelvételi arány és banki kockázatvállalás mellett is éves átlagban (!) 8-10%-kal kellene emelkedniük a lakásáraknak 2030-ig országosan, hogy bejöjjön a jegybank számítása.
Hatalmon lévő politikusoktól már megszoktuk, hogy a lehető legfényesebb gazdasági jövőképet (best case scenario) adják el választóiknak valószínű forgatókönyvként. Meglepődve fogadtuk viszont, amikor az MNB alelnöke egy szakmai előadásban, a Portfolio szerdai konferenciáján festett fel egy hasonló aranykort a hitelezés és a bankszektor elé. Bár nagyon szurkolunk, hogy megvalósuljon a jövőkép, nem fogadnánk rá nagy tételben, sőt, némi kockázatot is látunk abban, ha a számokat a bankszektor zászlajára tűzik. Összeszedtük, hogy miért.
Egyre több lakást vásárlunk hitelből Magyarországon: a részben hitelből vett lakások aránya tavaly elérte a 48%-ot, amire 2005 óta csak egyszer, éppen tíz éve volt példa. A KSH ma közzétett lakáshitelezési adatai szerint az átlagos lakáshitelösszeg 8%-kal, a hitelfelvételek darabszáma pedig 23%-kal nőtt 2017-ben. Még mindig nagyon magas, 73% volt azoknak a friss lakáshiteleknek az aránya, amelyeket használt lakás vásárlására fordítottunk. A lakáshitelezés aktualitásaival szerdai Hitelezés 2018 konferenciánkon részletesen is foglalkozunk, érdemes lesz eljönni. Hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Még nem láttunk olyat a statisztikákban, amit ma az MNB közzétett: idén februárban a lakáshitelek több mint 70%-át már fix kamatozással vették fel a háztartások. Pedig december óta 3% alatt van a változó kamatozású hitelek átlagkamata, így a kezdeti törlesztőrészlet alapján inkább ez utóbbiakat érné meg felvenni. A látványos változás mögött a lakosság erősödő kockázatkerülése és a jegybank által minősített fogyasztóbarát lakáshitelek terjedése állhat. Az alábbiakban a bankszektor friss hitel- és betéti adataiból szemezgetünk, két hét múlva esedékes konferenciánkon pedig banki és hitelközvetítői előadókkal részletesen is elemezzük a helyzetet.
Kettészakadt bankrendszerről, százmilliárdos veszteségekről, erőltetett leépítésekről írtunk évekig a magyar nagybankok éves teljesítménye kapcsán. Ennek vége: 2017 a hitelezés fellendülését és a hazai bankszektor történetének legnagyobb nyereségét hozta. Most röviden bemutatjuk, mit tudunk eddig az egyes nagybankok tavalyi teljesítményéről, közelgő Hitelezés 2018 konferenciánkon pedig e bankok vezetői is megszólalnak.
Magyarország éllovas a régióban a visszatérítendő EU-források terítése szempontjából - mondja Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója. Interjúnkban a Budapest Bank eladásáról, a lakossági energiahatékonysági pályázatokról, az MFB Pontok jövőbeni sorsáról és egy közép-európai régiós fejlesztési bank létrehozásának tervéről is kérdeztük az állami tulajdonú pénzintézet vezérét. Április 18-ai Hitelezés 2018 konferenciánkon élőben is hallhatjuk Bernáth Tamást, valamint öt nagy kereskedelmi bank vezérigazgatóját.
Egy évtizede nem látott, 7%-os díjbevétel-növekedést, történelmi rekordnak számító nominális díjbevételszintet és a válság eleje óta nem látott nyereséget értek el 2017-ben a magyar biztosítók. Az MNB friss adatai alapján a károk miatt joggal dráguló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások, valamint a nyugdíjbiztosítások hozták a piaci növekedés nagyobb felét. A biztosítók profitabilitását és értékesítési teljesítményét is tovább javíthatná az eddiginél látványosabb hozamemelkedés.
Március 15-e lévén ma léptek hatályba a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) feltételeinek 2018-as változásai. Minden jövőbeni igénylő jól járt a módosításokkal, hiszen lényegesen egyszerűbbé válik a támogatás igénylése, és felgyorsul a folyósítása. Sőt, forintszázezrekben mérhető változásokat is találtunk a jogszabályban, főleg a használt lakásba költözők és a bővítést tervezők egy része nyerhet ezzel.
Megtörtént, amire nagyon rég nem volt példa: idén januárban először a lakáshitelek több mint kétharmadát fix kamatozással vették fel a háztartások. Az új lakáshiteleknek így több mint negyede lehetett a jegybank által minősített fogyasztóbarát kölcsön. Az MNB friss adatai szerint egyébként a hitelpiac ott kezdte az idei évet, ahol a tavalyit abbahagyta: dinamikusan nő minden jelentősebb lakossági és vállalati szegmens. A személyi kölcsönök 81%-os megugrása egészen lenyűgöző.
A válság eleje óta több mint 3100 milliárd forintot buktak a bankok a kihelyezett hiteleiken, hogy aztán az utóbbi három évben kellemes csalódásként 775 milliárd forintot írjanak vissza ebből. Ez utóbbi dobta meg tavalyi nyereségüket is: soha nem látott, 632 milliárd forintos profitot ért el a magyar hitelintézeti szektor, de ahogy a K&H vezére nemrég a Portfolio-nak a jelenséget leírta, "lassan a végéhez közelítünk." A tőkearányos megtérülés a tavalyi 16%-ról számításaink szerint reálisan 8% környékére eshet hamarosan a szektorban. Alábbi cikkünkben a hitelintézeti szektor legfrissebb számait elemezzük, melyek között akad bőven örömteli fejlemény is.
Csodásan hangzó hírrel kezdünk: a történelmi csúcs óta a harmadára csökkent a magyar lakosság 90 napon túl nem törlesztett banki hiteltartozása. Csakhogy a Portfolio becslése szerint a 67%-os esésből mindössze 15% köszönhető annak, hogy így vagy úgy (rossz esetben lakáseladásból) törlesztett a lakosság, eközben 40%-nyi tartozás a követeléskezelőknél él tovább. Bár örülhetnek a bankok, hogy ma már csak 7,5% a súlyos hátralékkal bíró lakossági hitelek aránya náluk, öt év alatt 47 ezer család vesztette el lakástulajdonát a hitele miatt (ebből 32 ezer "eszközkezelős" lett), és csaknem 1,6 millió élő lakossági mulasztást tartanak nyilván még ma is a "BAR-listán".
Korábbi cikkemben bemutattam, hogy nyilvános forrásokból, mit érdemes megnézni egy ingatlanon. Most pedig azt járom...
Elindult a "KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram" (GINOP Plusz-1.4.4-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.... 
A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi... 
Egy viselkedéses közgazdaságtan területén végzett kutatás során arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a reptéri...
Érdekel, hogyan kezeljük a pénzed a HOLD-nál? Nem tudod, kik választják ki a neked megfelelő portfóliót? Megértenéd... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
