Május 4-én, jövő csütörtökön lesz a Portfolio Hitelezés 2023 konferenciája, a magyar bankszektor és a hitelpiac egyik legnagyobb éves szakmai eseménye. A közelgő rendezvény apropóján megnéztük, milyen állapotban van most a magyar bankszektor és a hitelpiac, és milyen folyamatok zajlanak. Cikkünkben 10 ábrán mutatjuk be az aktualitásokat.
Ahhoz képest, hogy márciusban egy mini bankválság söpört végig az amerikai bankrendszeren, egészen kiváló első negyedéves gyorsjelentéseket tettek közzé a pénzintézetek. A márciusi történések jó beszállási lehetőséget generáltak sokak szerint, amire a gyorsjelentések csak ráerősíthetnek, de valóban érdemes-e beszállni most, mint Warren Buffett, amikor 2011-ben 5 milliárd dollárt öntött a Bank of America részvényeibe? Ennek eldöntéséhez próbálunk néhány szempontot adni.
Az elmúlt két évben több mint negyedével emelkedett a magyarok átlagkeresete. „Békeidőben,” változatlan kamatkörnyezet mellett ez azt jelentené, hogy ugyanilyen mértékben megemelkedett a maximálisan felvehető hitelösszeg is a bankoknál. Ez azonban nincs így: a hitelkamatok drámai emelkedése miatt jelentős mértékben visszaesett a lakossági hitelfelvevők hitelezhetősége már csak a jogszabályi korlátok miatt is. Kiszámoltuk, mennyivel.
A magyar bankszektor történetében egyedülállónak számító, hármas nagybanki fúzió zárul le jogilag két hét múlva. A 2023. május 1-jével startoló MBH Bank 10 ezer milliárd forint feletti eszközállományával Magyarország második legnagyobb hitelintézete lesz. Most nyolc ábrán mutatjuk be, milyen méretekkel és teljesítménymutatókkal működik és versenyez a 2022-es adatok alapján az ország két legnagyobb bankja: az OTP Bank és az MBH Bank.
Komoly csapást mértek a recessziós félelmek, a 20% körüli piaci kamatok és az egyes vállalatokat eltérően érintő inflációs hatások a cégek hitelfelvételére Magyarországon. E negatív hatások immár a vállalati hitelállomány növekedésének lassulásán is tetten érhetők, de vajon mi következik ezután? A fék vagy a gáz lesz erősebb? Mennyire tudják megfogni a piaci visszaesést az ösztönző jellegű állami hitelprogramok? Három banki szakembert kérdeztünk meg vállalati hitelpiaci várakozásaikról, a témáról pedig külön kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciájára, érdemes regisztrálni!
Harmadannyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság az év első két hónapjában, mint egy évvel korábban, a hitelkamatok pedig, úgy tűnik, már tetőztek. Mit várnak a lakáshitelezésben a bankok és a hitelközvetítők az év előttünk álló időszakára, és tarthatók-e a jóval nagyobb piacra méretezett hitelezési kapacitások? Erről kérdeztünk meg cikkünkben három szakértőt, a Portfolio május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciáján pedig felsővezetői kerekasztal-beszélgetést hallgathat meg a szakmai közönség ebben a témában is, érdemes regisztrálni.
A Portfolio megbízható forrásai szerint nincs valóságtartalma annak a minapi kijelentésnek, amely szerint Magyarország a Nemzetközi Beruházási Bank első számú részvényese lenne, megelőzve Oroszországot is. Piaci várakozások szerint egyébként az 1970-ben alapított és a 2010-es években „felélesztett” szupranacionális intézmény hamarosan befejezi működését a csütörtökön bejelentett amerikai szankcióktól függetlenül is.
A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Kadocsa Balázs lett a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója, miután az állam sikeresen lezárta a német Talanx csoport 67%-os részesedésének megvásárlását, így 100%-os tulajdonossá vált. Az új tulajdonosi szemlélet mellett a biztosítási különadó hatásairól, az általa sújtott egyszeri díjas életbiztosítások sorsáról, a postai ügyfelek elöregedéséről és a Keszthelyi Erik-féle Magyar Biztosítóholdinggal való lehetséges kapcsolatról is kérdeztük a szakembert.
Az előző évi 2,7 milliárddal szemben tavaly 1,8 milliárd forint volt a Magyar Bankholding csoporthoz tartozó Takarék Jelzálogbank nyeresége. A visszaesést jórészt a 616 millió forintos extraprofitadó és a 226 milliós bankadó(növekmény) magyarázza, miközben a bank bevételei, valamint refinanszírozott hitel- és jelzáloglevél-állománya egyaránt kétszámjegyű mértékben bővült. Az igazgatóság azt javasolta, hogy idén ne fizessen osztalékot a jelzálogbank.
Bojár Gáborral készült minapi interjúnk a részvények példáján mutatta be, milyen erős akadályok állnak a devizabefektetések elterjedése előtt a magyar pénzügyi szolgáltatóknál. Ahol viszont tud, ott javában zajlik az euroizáció a lakossági megtakarításoknál is: a 2022-es forintgyengülés példátlan átrendeződést hozott a devizaeszközök javára. Ezt a folyamatot mutatjuk be néhány ábrán.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány, hogy miként vegyék figyelembe a bankok a lakásbiztosítások díját a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) maximális értékének, vagyis a THM-plafonnak a meghatározása során. Mivel a jelzáloghitelek esetében (a fedezetlen hitelekkel ellentétben) a jogszabály szerinti THM-plafon nem effektív, ezért magának a szabályozásnak nem sok értelmét látjuk, a mostani pontosítás csak a bankoknak ad mankót, hogyan feleljenek meg a nem túl célirányos rendelkezésnek. Magának a THM-nek a kiszámítási módjába ugyanis egyelőre még mindig nem emelték bele a lakásbiztosítás díját.
Hétéves mélypontra esett a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon, februárban kevesebb mint harmada volt az új szerződések összege az egy évvel korábbinak. A fogyasztási hitelek ennél mérsékeltebb visszaesést mutatnak, így elmondható, hogy már több személyi kölcsönt vett fel a lakosság, mint lakáshitelt. Az MNB friss adatai szerint a vállalati hitelezés is gyengén teljesített az év második hónapjában, a lakosság banki betétállománya pedig egy év alatt drámai mértékben, 8%-kal csökkent, vélhetően a vágtató infláció és az alacsony betéti kamatok miatt. Közelgő május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk ezekkel a témákkal, érdemes regisztrálni!
Erőteljes konszolidáció zajlik a magyar biztosításközvetítői piacon a Hungarikum és más szereplők vezetésével, öregszik a szakma, és egyre erősebb az alulbiztosítottság problémája is, amivel foglalkozni kell. A biztosítókra kivetett rekord összegű különadót részben a közvetítők fizetik meg a csökkentett jutalékokon keresztül. Közeledik az első lakásbiztosítási kampány is, amely megosztja a hazai biztosítási piac szereplőit, utóbbival kapcsolatban két javaslatot is megfogalmaz interjúnkban Papp Lajos. A szakember hat év „kihagyás" után tért vissza a legnagyobb hazai alkuszszövetség, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöki székébe, e kérdésekről mind beszélgettünk vele.
Olyan nagy a magyar biztosítók adóterhe, hogy nem lehet rá egyetlen intézkedéssel reagálni, ráadásul ez csak egy az idei év számos kihívása közül – derül ki interjúnkból, amelyben Alexander Viktor Protsenkóval, az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk. A problémák mellett az innováció, a termékfejlesztés és az értékesítés irányairól is beszélt a biztosítóvezér, és rákérdeztünk, szerinte az Aegon és az Union biztosítók sorsa vár-e az Allianzra is.
A rezsiemelkedés, a vágtató infláció és a gazdasági recesszió ellenére nem emelkedett érdemben a bedőlt háztartási hitelek állománya a bankoknál 2022 végéig. Az MNB kedden közzétett adatai szerint mindössze 1,5 százalékuk volt 90 napon túl késedelmes, a követelésvásárlói piac ennek megfelelően továbbra is „száraz”. A törlesztési moratóriumnak a lakossági hitelek 3%-át érintő 2022 végi megszűnése, a munkanélküliség emelkedése és a törlesztési képességet rontó magas infláció okozhat még azonban negatív fejleményeket a következő negyedévekben. A témával május 4-ei Hitelezés 2023 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni.
Németország legnagyobb, Európa nyolcadik legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot vették célba a spekulánsok a svájci Credit Suisse egy héttel ezelőtti megmentése után. Csütörtök estére a bank csődkockázata (CDS-felára) ugrott meg, majd pénteken a részvényárfolyama esett a mélybe. Természetes pszichológiai jelenség, hogy a pénzügyi fertőzési félelmek idején a bankrendszer leggyengébb láncszemét keresi a piac, de most mintha mellélőtt volna: elmúlt évtizedes története és publikus számai alapján a Deutsche Bank valóban az európai bankrendszer beteg embere volt, de ma már messze nem az.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Miközben a hitelportfóliójuk minősége kiváló, az értékpapír-portfóliójuk esetében mintegy 620 milliárd dolláros nem realizált árfolyamveszteségen ülnek az amerikai bankok – hívták fel a figyelmet mai elemzésükben a Commerzbank szakértői. Ez „csak” azért probléma, mert ahogy a Silicon Valley Banknél is láttuk, egy jelentős betétkivonás esetén a bankoknak likividálniuk kell értékpapír-befektetéseik egy részét, ami az addig nem realizált árfolyamveszteséget tényleges veszteségbe fordíthatja. Ráadásul jelentős e bankok kitettsége a kereskedelmi ingatlanok és a startupok felé, nem véletlen tehát, hogy mind a piac, mind a szabályozók aggódnak a regionális bankok sérülékenysége miatt.
Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
