Az infláció csökkenésének és az MNB monetáris lazításának köszönhetően utoljára 2022 júliusában látott szintre csökkent mára a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. A jelenlegi 10,82 – 11,43 százalékos értékek az alapkamathoz hasonlóan már közel vannak ahhoz a szinthez, amelynél a kormány elkezdheti a meglévő jelzáloghitelekre és kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop felülvizsgálatát. Még bizonytalan, mikor teszik ezt meg.
Minden idők második legnagyobb nyereségét érte el az osztrák Erste Group a harmadik negyedévben, köszönhetően a megemelkedett kamatkörnyezetnek és az ennek ellenére továbbra is kiváló hitelportfólió-minőségnek. Az üzleti állományok növekedése lelassult, de így is elérheti az idei és a jövő évre kitűzött 15%-os tőkearányos megtérülést a társaság. Részvényenként 2,70 euró osztalék kifizetését javasolja a menedzsment az idei pénzügyi évre, ami 8,3%-os osztalékhozamot jelenthet.
Ilyen még nem volt Magyarországon: ha egy házaspárnak megérkezik a hitelfelvételekor vállalt két-három gyereke, akkor gyakorlatilag egy negatív kamatozású lakáshitellé változik át számára a CSOK Plusz. Megnéztük, hogy alakul az új kamattámogatott hitel törlesztőrészlete, elvárt jövedelme és visszafizetendő összege a piaci lakáshitelekhez képest, és összefoglaljuk azt is, mi az, amit már tudunk, és mi az, amit még nem a CSOK Pluszról.
Nem győztük kapkodni a fejünket az elmúlt hetekben, ha az MBH Bankról volt szó: ügyfélkáoszba fulladt informatikai átállásról, létszámleépítésről és fiókbezárásokról harsogott a sajtó. Eközben új székház felépítését tervezi a sok szempontból már most piacvezető társaság, és a leginnovatívabb, legdigitálisabb hazai hitelintézet kíván lenni, tele nagyra törő külföldi, tőzsdei és egyéb tervekkel. Sok aktuális kérdésünk volt Egerszegi Ádámhoz, a bank általános vezérigazgató-helyetteséhez, aki részletesen válaszolt ezekre.
Szerdán este eldőlt, hogy CSOK Plusz néven minden eddiginél nagyobb összegű kamattámogatott lakáshitelt és hozzá tartozó hitelelengedést vezet be a kormány 2024. január 1-jétől. A babaváró hitelhez hasonló konstrukció nemcsak más logikára épül majd, mint a most még elérhető „városi" CSOK, de jóval szelektívebb is lesz nála, hiszen kizárja az eddigi igénylői kör mintegy kétharmadát: az új gyermeket már nem vállalókat, az egyedülállókat és az élettársi viszonyban élőket is. Megnéztük, hogy akik viszont igénybe tudják venni a CSOK Pluszt, azok mekkorát nyerhetnek vele egyrészt a hitelelengedésen, másrészt a piaci lakáshitelekénél alacsonyabb törlesztőrészleten.
Kormányinfón jelentette be Csák János miniszter, hogy CSOK Plusz néven új kamattámogatott hitelt vezet be a kormány az új gyermeket előre vállaló házaspárok számára 2024. január 1-jétől. A hitelösszeg a teljes (meglévő + vállalt) gyermekszámtól függően legfeljebb 15, 30 vagy 50 millió forint lehet, a kamat egységesen fix 3%. A CSOK Plusz tehát bankoknál elérhető hitelkonstrukció lesz, ugyanakkor az eddigi CSOK-hitelhez képest nagy újdonság, hogy a második megszülető gyermektől kezdődően gyermekenként 10 millió forint tartozást enged el a kormány e hiteltartozásból.
Az elmúlt két évben egyre kisebb összegre voltak jogosultak a friss lakossági hitelfelvevők, a keresetük ugyanis nem tudott lépést tartani az emelkedő kamatok miatt elszálló törlesztőrészletekkel. A fokozatos kamatcsökkenéseknek és a bankok által önkéntesen vállalt THM-plafonnak köszönhetően úgy tűnik, megérkezett a fordulat: másfél éve nem látott szintre emelkedett a lakossági hitelfelvevők (nominális) hitelezhetősége. Az átlagos és medián keresettel rendelkezőknél vizsgáljuk meg az alábbiakban a maximálisan felvehető összeg alakulását.
Hatalmas transzformáció áll a bankpiac előtt, de a hitelek mellett a megtakarítási piaci termékek közvetítésében is a legjobb szeretne lenni a Bankmonitor, amely pénzügyi webshopként határozza meg magát. A lakáshitelpiac helyzetéről, a kamatplafonról és a készülő CSOK Pluszról is kérdeztük Sándorfi Balázs ügyvezető igazgatót és Huszár István társ-ügyvezetőt, akik mára piacvezetővé tették a 10. születésnapját ünneplő pénzügyi közvetítő céget.
A hosszú ideje tartó csökkenő trenddel szemben több biztosításközvetítőre van szükség Magyarországon, különösen a mindenki által vágyott 3%-os GDP-arányos biztosítási penetráció eléréséhez – ért egyet az egymással egyre szorosabban együttműködő két nagy alkuszszövetség elnöke. Papp Lajos, a FBAMSZ és Püski András, a MABIASZ elnöke a Keszthelyi Erik vezette Hungarikum 12 pontos javaslatcsomagjára is reagál interjúnkban, hangsúlyozva: elért eredményeik mutatják, hogy ők se ültek eddig ölbe tett kézzel. Üdvözlik az alkuszok, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiemelt szerepet szánna a közvetítőknek a nyugdíjcélú megtakarítások fellendítésében, emellett szerintük a munkáltatói források bevonására is szükség lenne az öngondoskodás piacán.
Majd figyeljétek csak meg, milyen sokan fognak értékpapírszámlát nyitni és állampapírt venni a banki tájékoztató levelek hatására – biztatott minket a nyáron egy kormányzati forrásunk. Akkor még nem is sejtettük, hogy a témában egyedül illetékes Magyar Államkincstártól nem fogjuk megtudni, hány lakossági befektetőnek van náluk egyáltalán állampapírja. Így jó eséllyel azt sem, mi lesz a banki levélküldés végeredménye.
Kidolgozott fedezeti stratégiával és alaposan leszorított eladósodottsági mutatókkal futott neki a tavaly beütött energiaválságnak az ország villamosenergia- és földgázfelhasználásának 5-6 százalékát adó, kazincbarcikai székhelyű BorsodChem. Hegedűs István pénzügyi igazgató gazdasági irányítása alatt öt év alatt 665 millió eurónyi beruházást is végrehajtottak, és külföldi leánycéget is alapítottak. Hegedűs István 21 éve dolgozik első munkahelyén, őt választotta meg a szakmai zsűri az idei Future of Finance konferencián az év legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőjének, vele beszélgettünk.
Az elmúlt másfél év volt a globális bankszektor legjobb időszaka legalább 2007 óta. Az emelkedő kamatkörnyezet évi 280 milliárd dollárral növelte a bankszektor eredményét egy relatíve kedvező hitelpiaci környezetben, így tavaly már 12%-os tőkearányos nyereséget értek el a bankok, ami idén 13%-ra emelkedhet – állapította meg friss globális banki tanulmányában a McKinsey. A tanácsadócég szerint eljött az idő arra, hogy a kevésbé sikeresen működő bankok a strukturális és makrogazdasági változások közepette újragondolják üzleti modelljüket.
Legalább egy kamatperiódus esetében (jellemzően a 10 évesnél) minden nagyobb hazai bank megfeleltette a lakáshitelét a kormány hétfőn életbe lépett 8,5%-os THM-plafon elvárásának. A kezdeményezés felgyorsította a kamatok csökkenését, így az átlagos kamatszint mintegy 0,8 százalékponttal került lejjebb egyetlen hónap alatt. Ezzel a Portfolio számításai szerint nagy átlagban 6%-kal csökkent a 20 éves lakáshitelek várható törlesztőrészlete, amivel a tavaly novemberiről a tavaly szeptemberi szintre kerültek vissza. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Vadiúj statisztikákat közölt az MNB a jelzáloghitelekről és azok hitelfedezeti mutatójáról. Nemcsak az derült ki, hogy egyre fiatalabbak a hitelfelvevők, hanem az is, hogy csökken az átlagos önerő, és a lakáshitelek 60%-át legalább 20 évre veszik fel az emberek.
Október 9-én, most hétfőn lép érvénybe a kormány elvárása a bankok felé: a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket legfeljebb 12%-os kamattal kínálják a kezdeményezéshez csatlakozó hitelintézetek. Saját számításaink és a Pénzcentrum kalkulátora segítségével megvizsgáltuk ötfajta lakáshitel példáján, hogy forintban mekkora nyereséget jelenthet e változás a hitelfelvevők számára az eddigi piaci ajánlatokhoz képest. Arra jutottunk, hogy a tudatos hitelfelvevők nem sokat nyernek a THM-plafonnal, azok viszont igen, akik eddig sem hitelkamat vagy THM alapján választottak bankot maguknak.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
A kormány olcsóbb lakáshiteleket vár el a bankoktól akár egy új kamatsapka bevezetése árán is - tudta meg a Portfolio. A bankok viszont egyszerűbb és gyorsabb lakáshitelezési folyamatot lehetővé tevő szabályváltozásokat sürgetnek a kormánytól. A potenciális hitelfelvevők az alacsony kamatokban és az egyszerű, gyors hitelfelvételben egyaránt érdekeltek, nagy tétje van számukra a jövő héten folytatódó egyeztetéseknek. A hitelpiac egésze számára viszont egyértelműen előremutatóbb lenne, ha kamatsapkák helyett az end-to-end digitalizációról szólna a közeljövő. Izgalmasnak ígérkeznek a következő hetek a hitelpiacon.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
A teljes magyar biztosítási szektort újítaná meg Keszthelyi Erik, a biztosításközvetítői piac ma már legnagyobb szereplőjének számító Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója. Nemcsak a Posta Biztosítók megvásárlása és egy új online platform elindítása lenne eszköz ehhez, hanem egy átfogó, 12 pontos javaslatcsomagot is összeállítottak a szakma és a hatóságok számára. A legfőbb cél a ma mindössze 2,15%-os nemzetgazdasági biztosítási penetráció mielőbbi 3% fölé növelése. Elégedetlenek a közvetítői szakma helyzetével és érdekképviseletével is, ezért új képzéseket indítanak, és megalapítják a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségét. A részletekről Keszthelyi Erik beszélt nekünk.
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
