Ismét hónap közepe van, érkezik a túlzás nélkül a világ egyik, ha nem egyenesen a legfontosabbnak tartott makroadata, az amerikai inflációs adat, ebből vonnak le következtetéseket a piaci szereplők arra vonatkozóan, hogy meddig, és milyen meredeken emelheti még a Fed az alapkamatot, ami alaposan kihat a tőzsdei teljesítményekre is. Ha a vártnál jobb adat (alacsonyabb infláció) jön, folytatódhat a rali, ha rosszabb (vártnál magasabb infláció), akkor pedig jöhet a korrekció.
Idén január végén zárult le a hazai távközlés történetének egyik legnagyobb tranzakciója, a 4iG és a magyar állam megvásárolta a Vodafone Magyarországot, de nem ez volt az egyetlen felvásárlás, amit a 4iG végrehajtott, a vállalat egymás után vásárol távközléshez köthető vállalatokat nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is, ezek integrálása két-három éven belül zárulhat le, mondta el a Portfolio-nak Jászai Gellért, a 4iG elnöke, aki többek között arról is beszélt, hogy mi lesz az állam, mint tulajdonos szerepe a Vodafone-nál, mekkora hitelállományt görget maga előtt a vállalat és mekkora annak a kamatterhe, de arról is kérdeztük, hogy piacinak tartja-e az állami bankoktól kapott hiteleket, hogy nem merül-e fel érdekkonfliktus az állami tulajdonrész mellett például közbeszerzéseken, és természetesen az egyesített távközlési cég lehetséges nevéről is beszéltünk. Jászai Gellértnek a 4iG részvényárfolyamáról is volt véleménye, szerinte az a mostani szinteken köszönőviszonyban sincs a 4iG Csoport valós értékével.
Szlovénia második legnagyobb bankját vásárolta meg az OTP, a Nova KBM-mel (NKBM) kiegészülve a szlovén operáció az OTP Csoport legnagyobb külföldi leánybankja lesz. Igazi nagy falat az új bank, amivel kiegészülve ötödik piacaként Szlovéniában is piacvezetővé válik az OTP, de nem csak ebben a tekintetben kiemelkedő az új bank, bár a pontos vételár nem ismert, ha igazak a hírek, az OTP soha nem fizetett még egyetlen bankért sem annyit, mint a szlovénért, pedig vett már néhány bankot a régióban. Szlovéniában, Mariborban jártunk a tranzakció zárásán, ahol Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, John Denhof, az NKBM vezérigazgatója és Anita Stojčevska, az OTP szlovén leánybankjának, az SKB-nak a vezérigazgatója beszélt a felvásárlás részleteiről.
Debrecenben gyárat épít a kínai CATL, a vállalat elektromos autókhoz készít majd akkumulátorokat, egy olyan gyárban, ami kategóriájában az egyik legnagyobb lesz egész Európában. A gyárépítést hangos lakossági ellenállás kíséri, és mivel a beruházó és a kormány részéről kevés a releváns információ, ezért egymásnak ellentmondó, sokszor fals információk terjednek a gyár várható környezeti terhelésével, például károsanyag-kibocsátásával vagy zajterhelésével kapcsolatban. Az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátor-gyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátor-gyártó üzemek, egyszerűen nem igaz.
Jó néhány hónap csúszás után a szlovén versenyhatóság a múlt héten végül megadta a szükséges engedélyt ahhoz, hogy az OTP végrehajtsa története legnagyobb felvásárlását, és megvegye a második legnagyobb szlovén bankot, a Nova KBM-et. Az OTP ma bejelentette, hogy lezárta a szlovén bank megvásárlását.
Nagy hullámokat vetett az elmúlt hetekben az akkumulátorokat gyártó kínai cég, a CATL debreceni gigaberuházása, a hangos lakossági ellenállás mögött többek között a helyi lakosok környezetszennyezéssel és -terheléssel, zajártalommal kapcsolatos aggodalmai állnak. Megnéztük, hogy mit érdemes tudni a cégről, amely Magyarország történetének legnagyobb magánberuházását hajtja végre, honnan indult, és mostanra hová jutott a CATL, amely Kínában megerősödve éppen most kezd európai terjeszkedésbe.
Alaposan megcsúszott az OTP szlovén bankvásárlása, eredetileg már a tavalyi második negyedévben meg kellett volna érkeznie a felügyeleti engedélyeknek, a szlovén versenyhatóság azonban csak tegnapi ülésén hagyta jóvá, hogy az OTP megszerezze a Nova KBM-et. Ezzel a tranzakcióval az OTP piacvezető bank lesz Szlovéniában, és bár a pontos vételárat nem ismerjük, lapértesülések alapján a magyar pénzintézet közel egymilliárd eurót fizethetett a szlovén bankért, ekkora összeget az OTP még soha nem költött bankvásárlásra. A most megkapott engedély birtokában az adás-vételi ügylet zárására várhatóan a következő napokban sor kerül.
Az arany iránti kereslet 11 éves csúcsra emelkedett, ami elsősorban a jegybanki és a lakossági vásárlásoknak köszönhető. Kiemelkedő volt a tavalyi negyedik negyedév, amely korábban soha nem látott szintű aranyvásárlásokat hozott. A jegybankok közül a kínai, az egyiptomi, a katari és az indiai is nagy vevő volt, a legnagyobb eladó a kazah központi bank volt, derül ki a World Gold Council legfrissebb elemzéséből.
Tavaly november végén vált elérhetővé az OpenAI nevű cég mesterséges intelligenciával megtámogatott chatbot prototípusa, a ChatGPT, ami az elmúlt hetekben világszerte hisztériát váltott ki, sokan az internet átalakulását, egész iparágak transzformációját, üzleti modellek elhullását és újak létrejöttét várják a ChatGPT megjelenésétől. De hogyan lehet közvetlenül vagy közvetetten pénzt keresni a ChatGPT-vel, vagy úgy általában a mesterséges intelligenciával megtámogatott alkalmazásokkal? Mutatunk néhány példát.
A 2000-es évek közepén még az OTP részvényeinek közel 90 százaléka volt külföldi intézmények kezében, mostanra azonban a helyzet nagyot változott, a külföldi jogi személyeknél már csak a papírok fele van, eközben egyre nagyobb a hazai lakosság és a hazai intézmények részaránya az OTP tulajdonosain belül. A folyamat idén gyorsult fel, az ukrajnai háború is katalizátor volt.
Ha csak a piaci reakciókat nézzük, akkor az egyik legfontosabb makroadattá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban az amerikai infláció, rendkívül hevesek ugyanis az adatközlés után a tőzsdei mozgások, az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján akár napokra, hetekre meghatározhatja az irányt a ma délután megjelenő adat. Az elmúlt napokban azért már egy nagy adag optimizmus be lett árazva a részvénypiacokon, kérdés, hogy tud-e elég jó lenni az amerikai inflációs adat ahhoz, hogy folytatódjon a rali.
A BMW a világ legnagyobb technológiai kiállításán, a Las Vegas-i CES-en mutatta be azt, hogy hogyan képzeli el az autózás jövőjét, amiben az ember és a gép egyfajta digitális szimbiózisban él majd, az egészet pedig becsomagolták az i Vision Dee-nek nevezett inkább retro, mint futurisztikus szedánba. A mai bemutató előtt néhány kiválasztott lap újságírójának már tavaly novemberben volt lehetősége megnézni a jövőt, köztük volt a Portfolio is. Élménybeszámoló Maisachból.
Nagyjából idén év elejéig tartott a globális tőkepiaci buli, akkor azonban jöttek a jegybankok és felkapcsolták a villanyt, véget vetettek a korlátlan pénz és az alacsony kamatok bűvöletének, így hirtelen sokaknak feltűnt, hogy sok tőzsdei sztori már nem is olyan vonzó, mint amilyennek korábban tűnt. Az alacsony kamatok időszakának egyelőre vége, az új kamatkörnyezetben pedig minden átárazódott, leginkább azok a víziók, amik csak jó néhány év múlva leszedhető gyümölcsöket kínáltak, legyen szó akár a metaverzummal kapcsolatos eszközökről, elektromosautó-gyártók részvényeiről, kriptoeszközökről vagy technológiai cégek papírjairól. 2022 a nagy víziók összeomlásáról is szólt, nálunk ez az egyik TOP10-es sztori idén.
Turbulens éven vannak túl a nagy magyar tőzsdei cégek, a kihívások ritka kombinációjával kellett idén megküzdeniük, és biztosan nem sokan vannak, akik az ukrán háborút, az energia- és forintválságot előre látva sok jót jósoltak volna a vállalatoknak, utólag azonban már tudjuk, korábban soha nem látott rekorderedményt értek el a tőzsdei cégek. Még úgy is, hogy az állami elvonások is alaposan nyomás alá helyezték a profitjukat. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP10-es sztorija.
Rendkívül izgalmas a hét a tőzsdei befektetőknek, számtalan olyan esemény jön ugyanis, ami heves mozgást hozhat a piacokon. A Fed, az EKB és a Bank of England is kamatdöntő ülést tart, ráadásul az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatban kiemelten figyelt inflációs adatokat is közzétesznek, mégpedig ma. Az elmúlt néhány adatközlés alapján masszív mozgások jöhetnek a tőkepiacokon.
Régóta tervezi az OTP, hogy Európán kívül is megveti a lábát, és bár a hírek korábban például Vietnamról szóltak, most egy másik országban, Üzbegisztánban vásárol bankot a magyar pénzintézet. Üzbegisztán sorra tervezi privatizálni a most még állami tulajdonban lévő bankjait, ennek a sorozatnak az első lépése az Ipoteka Bank eladása, amely Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja, piaci részesedése 8,5 százalék, a bank több mint 1,6 millió lakossági ügyféllel és jelentős vállalati ügyfélkörrel rendelkezik. Az ukrajnai háború miatt csúszott a tranzakció, ma azonban Taskentben aláírták a felek az adásvételi szerződést.
Az orosz és ukrán kitettséggel is rendelkező OTP az ukrajnai háború kitörése után piaci értékének több mint felét veszítette el, október közepén azonban a nemzetközi tőkepiaci hangulatjavulással az OTP részvényei is nagyot raliztak, több mint 40 százalékot pattant fel eddig az árfolyam, mostanra komoly ellenálláshoz érkezve. Megnéztük, mit mutat az árazás és a technikai kép.
A koronavírus-járvány miatt a beszállítói láncok komolyan sérültek, a kereslet viszont erős a mezőgazdasági gépek iránt, amit támogatnak a magas terményárak és a gazdák hatékonyságjavítási igényei, emiatt feltorlódtak a megrendelések, a gépgyártók pedig alig győzik kiszolgálni a vevőiket, még úgy is, hogy a gépek ára nagyot emelkedett. Ebből profitál a Deere is, amelyik idén rekordbevételt és -profitot ért el. A menedzsment és az elemzők szerint a kilátások is jók, a rövid- és középtávú trendek is támogatják az amerikai vállalatot. Ezt árazzák a befektetők is, a Deere-ből hatalmas tőzsdei behemót lett, a piaci értéke már 133 milliárd dollár, közel hétszer akkora, mint a magyar tőzsdei cégeké összesen, a Deere már nagyobb, mint az IBM, a Goldman Sachs, vagy a Netflix.
Sokan már a koronavírus-pandémia alatt temették az autógyártókat, az ellátási láncok szétszakadtak, az autóipar szempontjából fontos nyersanyagok ára már akkor meredeken emelkedett, a járvány miatt Kína durván lezárt, többen 2022-re várták az autógyártók, köztük az európai cégek haláltusáját. Pedig akkor még szó sem volt az ukrajnai háborúról, ami mostanra több csatornán keresztül érezteti a hatását, hiszen elszálltak az energiaárak, részben ez okozza a meredeken emelkedő inflációt, de az európai autógyártás szempontjából fontos kábelkötegek sem érkeznek úgy az egyik legnagyobb gyártótól, Ukrajnától, mint békeidőben, a jegybankok kamatot emelnek, ami az autóvásárlók finanszírozási lehetőségeit is szűkíti, a chiphiány továbbra is fennáll, és ha ez nem lenne elég, vannak közép/hosszútávú témák is, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az elektromobilitásra való átállás, ami mind költséggel jár az autógyártóknak. A számok azt mutatják, hogy ezek együttesen nem idén fogják kivégezni az autógyártókat.
Sok minden történt azóta, hogy a Facebookot tavaly október végén átnevezték Metává, hogy ezzel is hangsúlyozzák a nagy metaverzum fejlesztési terveket, például elszállt az infláció, a világ jegybankjai meredeken emelik a kamatokat, kitört az ukrajnai háború, a tőzsdék meredek esésbe kapcsoltak, a befektetők pedig fedezékbe vonultak, ez mind eliminálta a nagy metaverzum őrületet, a sztorihoz kapcsolódó eszközök durván át/leárazódtak. Miközben még idén év elején is arról szóltak a hírek, hogy több százezer vagy akár millió dollárért cserélnek gazdát virtuális földek, hajók, műalkotások, és egyre többen használják a virtuális világokat, mostanra komoly visszarendeződés történt, mert bár a Meta gőzerővel megy előre, és költ el több tízmilliárd dollárt a saját virtuális világának a fejlesztésére, a metaverzum-eszközök, tokenek, telkek ára zuhanórepülésben van. Az árfolyamok alakulás alapján azt lehet mondani, hogy a metaverzum-sztoriról még nem lehetett lemaradni, ez egy olyan társasjáték, ahol az elmúlt hónapokban mindenkit visszaküldtek a startmezőre. Aki kimaradt, nem maradt le.