Most már hónapok óta nagy nyugalom uralkodik a tőzsdéken, sem a további esetleges amerikai kamatemelések, sem az adósságplafonnal kapcsolatos korábbi bizonytalanság, sem a gazdasági lassulással kapcsolatos aggodalmak sem tudták kisiklatni a tőzsdei vonatot. A félelemindex értéke régen állt olyan alacsonyan, mint most, hasonló esetekben pedig jellemzően nagy esés jött a piacokon.
2022 számtalan rekordot hozott a hazai brókercégeknél, a szolgáltatók működésére és jövedelmezőségére is pozitívan hatott a magas piaci volatilitás, az ukrajnai háború és a magas inflációs környezet, annak ellenére, hogy a magas állampapírkamatok kiszorító hatást gyakorolnak a befektetési eszközökre. A három vezető magyarországi befektetési szolgáltató, az Erste Befektetési Zrt., a Concorde Értékpapír Zrt. és az Equilor Befektetési Zrt. bevétele és profitja is új rekordot ért el, a cégek pedig korábban soha nem látott mértékű osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak.
A tegnap esti Magyar Közlönyből kiderült, hogy hogyan feleződhet le a bankok extraprofitadója 2024-ben. A lényeg: ez nem egy automatizmus, a pénzintézetek akkor tudják érdemben csökkenteni az extra terhelésüket, hogy ha cserébe nagy mennyiségben vásárolnak magyar állampapírokat. Az OTP árfolyama mérsékelten esett a hírre.
A világszerte párhuzamosan folyó mesterséges intelligencia fejlesztések miatt olyan brutális megrendeléseket lát maga előtt a világ egyik vezető félvezetőgyártójának, az Nvidiának a menedzsmentje, hogy több mint 50 százalékkal megemelték a bevételvárakozásukat. Ez alaposan megmozgatta a tőzsdéket, nemcsak az Nvidia, de hardver- és szoftvergyártók árfolyama is nagyot ugrott, és így vezető részvényindexeket is megmozgatott a sztori.
A mesterséges intelligencia térhódításának egyik legnagyobb nyertese nem is egy AI-fejlesztő, hanem egy félvezetőgyártó, az Nvidia ugyanis pont oda pozícionálja magát, ahol a legnagyobb robbanás van. A cég a mesterséges intelligencia szoftverek létrehozásához és működtetéséhez szükséges eszközök egyik vezető szolgáltatója, és most éppen akkora megrendeléseket látnak maguk előtt, amekkorára ők sem számítottak. A cég piaci értéke ma olyan nagyot emelkedhet, amire korábban nem volt példa a tőzsdék történetében, csak ma 25 OTP-nyivel nőhet az értéke, ezzel nagyon közel kerül ahhoz, hogy bekerüljön az ezermilliárd dolláros cégek közé.
Az OTP vizsgálja román leánybankjának lehetséges eladását, tudta meg az ügyet jól ismerő forrásoktól a Bloomberg.
2022 komoly kihívásokat hozott a magyar vállalatoknak, nemcsak a háború hatásaival, de a magas inflációval, a hektikusan mozgó devizaárfolyamokkal és a masszív kormányzati elvonásokkal is meg kellett küzdeni, ennek ellenére sok vállalatnál sikeres év volt a tavalyi, ez pedig a felsővezetők javadalmazásában is jól nyomon követhető. Összesítettük a tőzsde prémium kategóriájába tartozó vállalatok vezetőinek javadalmazását, amiből kiderült, hogy sok esetben nem a cég első embere keresi a legtöbbet, és az is, hogy a juttatási csomag változó része, főként a részvények tudják nagyon megdobni a javadalmazást. A Top10-be most közel 180 millió forint volt a beugró.
A februári 650 millió dollár után újabb 500 millió dollár össznévértékben bocsátott ki kötvényeket az OTP. A mostani kibocsátás vélhetően nem az utolsó, a tervek szerint egy, legfeljebb két tranzakció még jöhet idén.
Itt az új Cayenne, szálljatok be a legerősebbe, menjetek vele arra és úgy, amerre és ahogy akartok, csak délután háromra érjetek fel kétezer méterre a hüttébe. Köszi, meglesz!
Rekordprofitot ért el az OTP, amiben egy brutális méretű extra tétel is nagy szerepet játszott, ráadásul hamarosan érkezik egy hasonlóan nagy egyszeri tétel. De mi az a badwill? Miért jár jól vele az OTP, és miért örülhetnek ennek a részvényesek? Ennek jártunk utána.
Masszív adóterhet kapott a nyakába az OTP Magyarországon, ami sokat elvisz a profitból. Idén viszont volt valami, ami kvázi semlegesítette a terheket: a nemrég megvett szlovén NKBM-et olyan jó áron szerezték meg, hogy ott most jelentkezett egy gigantikus pozitív akvizíciós hatás (badwill), ez pedig ellensúlyozza a különadók negatív hatását. Nem bonyolult: minden évben jó áron kell venni egy nagy bankot, és akkor az kiüti a különadókat. Felkészül: az üzbég Ipoteka.
Szerda hajnalban teszi közzé az OTP az idei első negyedéves számait, az elemzők arra számítanak, hogy a bank rekordközeli bevételt, és a masszív különadó-terhelés ellenére kiemelkedő profitot érhetett el.
Minden idők második legnagyobb amerikai bankcsődjén, és 2008 óta a legnagyobb bukáson vagyunk túl, a bajba jutott First Republic Bank eszközeit a JP Morgan veszi meg, és bár ez a lépés sokak szerint a pánik továbbterjedését más regionális bankokra megállította, a befektetők nem egészen ezt árazzák, az árfolyamok zuhanása alapján az a kérdés, melyik bank lehet a következő gyenge láncszem. Közben a nagybankok vezetői nyugtatják a kedélyeket, és arról beszélnek, hogy közel sem olyan rossz a helyzet, mint 2008-ban, sokan viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a regionális bankok mérlegein sok a rossz minőségű, kereskedelmi ingatlanokhoz köthető hitel, ezek pedig újabb bedőléseket okozhatnak. Az amerikai bankválság fontosságát jól jelzi, hogy az amerikai jegybank is kiemelten figyeli, és figyelembe veszi a kamatpálya meghatározásakor.
Lenne kedved hazavezetni Milánóból Budapestre egy Bentley Bentaygát? Erre a kérdésre nehéz nemmel válaszolni, már csak azért is, mert bár előfordul, hogy luxusautókat vezetek, de jellemzően csak néhány órán át, megismerni meg csak lakva ismeri meg a másikat. Városi, főutas és jó sok autópályás menéssel elég jól össze lehet rakni, hogy viselkedik, mennyire erős, szokható-e a mérete, de leginkább az érdekelt, hogy pihentetőbb-e egy ilyen luxusautóval egy ezer kilométeres utazás, mint mondjuk egy átlag alsó-közép kategóriással.
Hamarosan elérhetővé válnak az új vármegye- és országbérletek, az új konstrukciókat Orbán Viktor jelentette be az évértékelőjén, és már akkor heves kritikát kaptak szakmai szervezetektől, közlekedési szakemberektől, akik politikai termékről, a közlekedési szakma kudarcáról, Horn Gyula-i utánérzésről beszéltek, miközben a hivatalos kommunikáció korszakalkotó változásról szólt, Lázár János pedig az utóbbi harminc év egyik legjobb közlekedési döntésének nevezte a bérletek bevezetését. Bói Lóránddal, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkárával beszéltünk, ő és kollégája, Hegyi Zsolt találta ki az új termékeket. A helyettes államtitkárt szembesítettük az új bérletekkel kapcsolatos legfőbb kritikákkal, de arról is kérdeztük, hogy mennyiben másolták a német és az osztrák példát, mekkora sikerre számítanak a bérleteladásokban, milyen hatásokkal számolnak, és hogy időben el tud-e indulni a két új termék.
Tavaly október óta közel 15 százalékot erősödött a forint, ma pedig egy markáns letöréssel tavaly április vége óta nem látott szintre esett az euróval szemben. Megnéztük, meddig tarthat még ki a forint ereje.
Az elmúlt napokban megrendült a befektetői bizalom a második legnagyobb svájci bankban, a Credit Suisse-ben (CS), az árfolyam nagyot esett, ezzel pedig gyakorlatilag összeért a piaci értéke az OTP kapitalizációjával. Ettől még a svájci bank szinte minden paraméterében (na jó, a profitban nem) nagyobb, mint a magyar bankcsoport, csak éppen a tőkepiacon ez nem tükröződik.
Nem állt meg az élet a világ tőzsdéin míg nálunk a március 15-i ünnepségek zajlottak, miközben a magyar tőzsde zárva volt, az európai és az amerikai részvénypiacok masszív esésbe kapcsoltak, a forintot is megütötték. Ha az alapján kellene megmondani, mi lesz csütörtökön a magyar részvényekkel, az OTP-vel vagy a Mollal, hogy a régiónkban, mondjuk az osztrák és a lengyel piacon mi történt, akkor nem sok jót jósolnánk a magyar papíroknak. Az aggodalmakat valamelyest enyhítheti, hogy az amerikai részvénypiacokat valamennyire visszahúzták szerdán, és csütörtök reggel a határidős piacok éppen felfelé mutatják az irányt.
Ma hajnalban tette közzé az OTP a tavalyi negyedik negyedéves beszámolóját, amiben a várakozásoknál mérsékelten magasabb eredményszámokat közölt a bank. A gyorsjelentést követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese ismertette a banknál látható legfontosabb folyamatokat.
Közel 600 milliárd forint profitot termelt tavaly az OTP, vagyis termelt volna, ha nem lett volna 246 (!) milliárd forintnyi extra tétel, például bankadó és extraprofit adó, vagy a kamatstop negatív hatása, amik miatt a "tényleges" profit "csak" 347 milliárd forint volt. Az se kevés, a 2008-as válság előtti csúcs másfélszerese. És ebben még nincs benne az új szlovén és üzbég bank eredménye, szóval azokkal együtt van még tér felfelé. A bankcsoport hozta azt, amit a menedzsment 2022-re célként kitűzött, a 2023-as célok pedig már jóval óvatosabban lettek meghatározva, az orosz-ukrán háború vagy a lehetséges magyarországi kormányzati és jegybanki intézkedések miatt nagy a bizonytalanság.
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
