A Vodafone, a DIGI, az Invitech vagy az Antenna Hungária felvásárlásával, albán és montenegrói terjeszkedéssel nagyra nőtt az elmúlt években a 4iG. Nemzeti bajnokokat építenek, nyilatkozta nemrég a Portfolio-nak Fekete Péter vezérigazgató, de vajon nemzeti bajnok-e már maga a 4iG a nagy hazai tőzsdei cégek között? Megvan-e már az ötödik hazai blue chip a magyar tőzsdén?
2025-től Debrecenben, a világ egyik legmodernebb autógyárában kezdi el gyártani a BMW a legújabb elektromos autóit, a cég vezetői nem óvatoskodnak, olyan erőseket mondanak, mint hogy a Neue Klassénak nevezett architektúrával nem csak egy új fejezetet, hanem egy új könyvet kezdenek el írni, a Neue Klasse pedig olyan progresszív lesz, mintha átugrottak volna egy egész modellgenerációt. Két éven belül hat új modell jön, első körben érkezik majd egy kompakt szedán és egy városi terepjáró is, mi az előbbit nézhettük meg közelről már jóval a mai, hivatalos bemutató előtt, júniusban. Az ígéretek szerint ehhez a koncepcióhoz már nagyon hasonló lesz a Debrecenben gyártott végső változat, ha ez igaz, menő lesz az új BMW.
A kínai gazdasági lassulás, a bankrendszerrel és az ingatlanszektorral kapcsolatos aggodalmak miatt nyomás alatt vannak idén a kínai részvénypiacok, amelyek globálisan a leggyengébbek közé tartoznak. Ezt a kínai politikai vezetés már nem nézi tétlenül, a hétvégén fontos tőzsdei élénkítő lépéseket jelentettek be, erre ugrottak ma reggel az ázsiai részvénypiacok.
Tőzsdére ment egy vietnámi autógyártó startup, a vietnámi Teslának is nevezett Vinfast, ami önmagában nem lenne nagy hír, csakhogy a vállalat tőzsdei értéke nagyobb, mint a legnagyobb német autógyártóké, a Mercedesé vagy a Volkswagené, miközben például a Volkswagen az eladások alapján az egyik legnagyobb, a Vinfast pedig eddig nem sok mindent tett le az asztalra, létezése eddigi 6 évében veszteségesen működött, és még csak most pörgeti fel az értékesítését.
Meddig megy még az OTP? Ez az a tőzsdei kérdés, amit az elmúlt hetekben a legtöbbször megkaptam, főleg azután, hogy kijött a múlt heti brutál beszámoló, az egymilliárd eurós profittal. Ha elfogadjuk, hogy a piacok tökéletesen áraznak, és az összes információ beépült az árba, akkor nincs több kérdés, 14 ezer forintot ér az OTP, mert ott van az ár. De azért van még néhány kapaszkodó a meddig megy még kérdés megválaszolásához.
Nagy sztori az OTP, a régiós makró, az orosz-ukrán bankpiaci helyzet és a magyarországi adóztatás is a legrosszabb forgatókönyvekhez képest sokkal jobban alakul, a leánybankok pedig ontják a profitot. Egyre több befektető látja ezt, nagy forgalommal menetel felfelé az árfolyam, ami idén már közel 40 százalékot emelkedett. A technikai kép is pozitív, de vannak már figyelmeztető jelek.
Akkora profitot hozott össze az OTP három hónap alatt, amit a története során egy egész év alatt is csak ritkán tudott. Most tényleg minden összejött, az alapfolyamatok összességében pozitívak, már a szlovén NKBM is teljes gőzzel termeli a profitot a csoportnak, minden leánybank nyereséges, igen, az orosz és az ukrán is, céltartalékvisszaírás is volt, ráadásul közel százmilliárd forintnyi extra tétel is megtolta az eredményt. Nyilván nem érdemes ezt a negyedéves profitot felszorozni néggyel, de azért a mostani eredmény összetétele több ponton is jól mutatja, mekkora potenciál van a bankcsoportban. És a már megvett üzbég Ipoteka számai ebben még nincsenek is benne.
Az elhízás globális probléma, a világ népességének közel harmada túlsúlyos vagy elhízott, nem véletlen, hogy számtalan gyógyszergyártó dolgozik a probléma kezelésére alkalmas készítmények fejlesztésén. Ilyen a Novo Nordisk is, amely fontos bejelentést tett, ez pedig alaposan megmozgatta a tőzsdei árfolyamokat, a dán cég közel került ahhoz, hogy a legnagyobb piaci értékű európai vállalat legyen.
Csütörtök hajnalban teszi közzé az OTP a második negyedéves számait, a negyedéves profitot az elemzői várakozások alapján bőven ki lehet majd tenni az ablakba. Van azonban néhány extra tényező, amire érdemes figyelni.
Nagy forgalommal veszik ma az OTP részvényeit, az árfolyamemelkedés kilóg felfelé a hazai és a nemzetközi mezőnyből is. De mi az oka a felülteljesítésnek? És meddig emelkedhet még az árfolyam?
Nincs még egy olyan cég, amelyik annyira belehitt volna a metaverzumba, mint a korábbi Facebook, amelyik két éve még a nevét is megváltoztatta Metára, csak hogy még egyértelműbb legyen: Mark Zuckerberg szerelemprojektjére a világ pénzét el fogják költeni. Most 40 milliárd dollárnál, vagyis 14 ezermilliárd forintnál tartanak, ez a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc vagyonának a 21-szerese, vagy 4 OTP, esetleg 6 Mol. Mennyi mindent lehetett volna még ennyi pénzből venni.
Több mint 60 százalékot száguldott az OTP árfolyama a tavalyi mélypontról, idén már 28 százalék a plusz, tavaly március óta nem látott szintre, újra 13 ezer forintig emelkedett ma az árfolyam. Ezen az úton sok volt a szembe szél, de a kockázatok egy része utólag visszanézve kisebb lett, mint amire sokan számítottak, közben a bankcsoport már jóval többről szól, mint Magyarország.
Az elmúlt években mindig volt egy állampapír, amivel szemben bizonyítaniuk kellett az alapkezelőknek, most éppen a PMÁP az, amely kiemelkedő hozamot nyújt, de a versennyel nincs gond, mondta el a Portfolio-nak Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint azzal, hogy a lakossági megtakarítások nagy része készpénzben áll, a magas infláció miatt nagyon komoly vagyonvesztésen vagyunk túl, a magyar háztartások több ezer milliárd forintot buknak az infláción. A vezérigazgatóval a bankválság, az energiaválság, a magas infláció és az orosz-ukrán háború ellenére emelkedő részvénypiacokról, a következő hónapokban várható kockázatokról, és egy elfeledettnek és unalmasnak gondolt, mostanra viszont izgalmas részvénypiacról, a románról is beszélgettünk, ahol nemrég lezajlott a legnagyobb idei európai tőzsdei kibocsátás, a Hidroelectrica példája pedig Magyarország számára több szempontból is példaértékű lehet.
Nagyot esett ma az egyik legfontosabb magyar részvény, a Mol árfolyama, ez alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy a teljes BUX index értékének esnie kellene. Mutatjuk, hogy ez miért nem így működik.
Több mint 50 milliárd forintos csalás rázta meg tavaly nyáron a Molt Horvátországban, az ottani leányvállalat élére átmenetileg Ratatics Pétert nevezték ki, akinek a feladata az INA működésének a stabilizálása volt. Kilenc hónapos mandátuma lejárt, most pedig visszatért a magyar operációba, a fogyasztói szolgáltatások szegmens vezetése lesz a feladata. A vezetővel többek között arról beszélgettünk, hogy mennyire rázta meg a Mol menedzsmentjét a horvátországi csalás nagyságrendje, mit tettek annak érdekében, hogy hasonló bűncselekmények ne fordulhassanak elő a vállalatnál, de arról is, hogy hogyan élte meg, hogy már nem ő Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Ratatics Péter az interjúban beszélt a régiós kúthálózat fejlesztéséről, az üzemanyagár-korlátozások, a kiskereskedelmi adó és a működési költségek emelkedésének negatív hatásairól, és arról is, hogy hogyan fejlesztenék a Fresh Corner márkát, amivel akár versenytársa lehet a Mol a Starbucksnak is.
Magyarországon eddig nem honosodtak meg olyan innovatív befektetési eszközök, mint a tőkévé konvertálható kölcsönök vagy a SAFE (Simple Agreement for Future Equity) megállapodások. A szabályozás azonban most változik, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az MNB, a Design Terminal és piaci szereplők összefogásával alakították ki a piac számára legmegfelelőbb törvényi struktúrát és vitték végig a törvényalkotás folyamatát, az Országgyűlés pedig június 13-án fogadta el az új szabályozást. Erről a folyamatról és a startupok és befektetőik számára várható előnyökről kérdeztük Bódis Lászlót, innovációért felelős helyettes államtitkárt, Virág Barnabást, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét és Jónás Lászlót, a Design Terminal ügyvezetőjét és szakmai vezetőjét.
2021 márciusában kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a Libri Csoportban, egy mai bejelentés alapján pedig most a többségi tulajdonrészt is megszerezte az MCC, ezzel az alapítvány tulajdonába került a legnagyobb magyar könyvpiaci vállalatcsoport, amely a könyvkereskedelmi piac közel felét és a könyvkiadói piac közel ötödét adja. A tranzakcióval kapcsolatban Kovács Pétert, a Libri Csoport vezérigazgatóját és Sárközy Bencét, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjét és kiadási igazgatóját kérdeztük, akikkel többek között arról is beszéltünk, hogy az MCC többségi tulajdonossá válásával várható-e a könyvkínálat ideológiai alapú átalakítása?
Nagyot ment az elmúlt hetekben az OTP, több tényező is segíti az árfolyam száguldását, de mit mutat a technikai kép?
Állítólag évente 400 millió eurós, vagyis közel 148 milliárd forintos ajánlatra mondott nemet Lionel Messi, és menne inkább levezetni az amerikai bajnokság egyik leggyengébb csapatához Miamiba. Azt, hogy miért hagyja el a PSG-t, könnyű megmagyarázni, azt viszont már nem olyan egyszerű, hogy miért utasította el Cristiano Ronaldo vagy Karim Benzema szaúdi fizujának dupláját. Pedig van benne logika.
Elfogyott az amerikai tőzsdefelügyelet türelme, és két nap alatt nekiment a világ legnagyobb kriptotőzsdéjének és a legnagyobb amerikai kriptotőzsdének is. A vádak között szerepel az, hogy a cégek elmossák az amerikai és a külföldi szolgáltatások közötti határokat, több szolgáltatást vonnak össze egyáltalán nem konvencionális módon, összemossák a tőzsdék és az ügyfelek eszközeit, vagy hogy nem regisztrálják be a szolgáltatásaikat az Egyesült Államokban. A kriptotőzsdék elleni mostani támadásoknak azonban van egy központi kérdése, mégpedig az, hogy vajon a kriptoeszközök olyan egyedi termékek, amikre egyedi szabályozásnak kellene vonatkoznia, vagy a már meglévő szabályozást kellene rájuk alkalmazni. Az eseményekre a tőzsdei árfolyamok is nagyot mozdultak.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
