Ahogy arról reggel beszámoltunk, a januárban életbe lépő jövedéki adóemelést két lépcsőben tervezi érvényre juttatni benzinkutain a Mol, az első emelésre január elsején, a másodikra pedig majd január 15-én lehet számítani, először 20, majd 21 forinttal. Adódik a kérdés: mire lesz elég a Mol áldozata, hova teszi mindez a magyar benzinárat a régióban?
Úgy lett az év egyik legjobb tőzsdei sztorija az atomenergiából, hogy tulajdonképpen sosem volt belőle nagy sztori vagy felhajtás: nem sereglettek hiénaként a sugárzó uránérc köré a nagy megmondóemberek és nem puffogtattak hajmeresztő célárakat (mint például egy bitcoin vagy egy Tesla esetében), ha éppen felfelé mozdult el az árfolyam. Márpedig az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi törekvéseknek és az ellátásbiztonság felértékelődésének köszönhetően rendesen összeálltak a csillagok 2023-ban az atomenergia felett, és a kilátásokat elnézve talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy fényes jövő áll a szektor előtt. De mégis hogyan lett a kegyvesztettből üdvöske, miért láthatjuk az atomenergia reneszánszát, és mik befolyásolhatják a jövőt ezen a téren? Év végi összefoglaló elemzésünkben ezeknek járunk utána.
December elején érkezett a bejelentés, hogy az Alteo év eleji felvásárlását követően a Waberer'sbe is beszáll a Mol, méghozzá 15 százalékos tulajdonrészt vásárolnak a logisztikai cégben. Az ügylet kapcsán Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki többek között a vétel okáról és az ügylet körülményeiről beszélt, illetve azt is elmondta, hogy hogyan segítheti a szorosabb kapcsolat a Mol fenntarthatósági törekvéseit. Arról is kérdeztük az ügyvezetőt, hogy milyen lépéseket tesz és tervez a vállalat az energiahatékonyság és a kibocsátáscsökkentés terén, de a különadók problematikája és a jogszabályi környezet is terítéken volt.
Világszintű gazdasági fejlődés, visszaszoruló éhezés és szegénység - sok tekintetben jó irányba haladt a világ a mögöttünk álló évtizedekben, eddig talán minden generáció elmondhatta magáról, hogy jobb helyzetből indul, mint ahonnan a szülei kezdték. Azonban ennek az érmének van egy másik, sötétebb oldala is, ha tetszik, a fejlődés "ára": ez pedig nem más, mint az egyre fájdalmasabb következményekkel fenyegető környezetrombolás. A jelentős gazdasági és társadalmi átalakulás közepette a globális CO2-kibocsátás 1950 óta több, mint a hatszorosára nőtt - de melyik országok járultak hozzá leginkább ehhez a növekedéshez, és mire lehet számítani a jövőben?
Az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb árakkal találkozhattunk a magyar benzinkutakon, ez elsősorban a csökkenő olajáraknak volt köszönhető. Az év végéhez közeledve adódik a kérdés, hogy vajon a kedvező tendencia 2024-ben is kitarthat, vagy ismét visszatérnek a 600 forint feletti literenkénti árak a benzin és a dízel esetében? Ráadásul nem csak a pénztárcánk miatt fontos kérdés, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára: az egyik legnagyobb hitelminősítő kutatása szerint egy magas árkörnyezet akár a globális gazdasági növekedési kilátásokra is jelentős hatással lehet.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Akkorát gyengült a forint az euróval szemben az elmúlt években, hogy a hazai üzemanyagokra meghatározott jövedéki adóterhek mértéke az EU-s minimumszint alá csökkent. A kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében tehát szükség volt az adó növelésére, a kormány azonban jelentősen "túlbiztosítva" magát, egészen a 420 forintos euró-árfolyamig elegendő jövedéki adót határozott meg, ami január elsejétől élesedik. Ennek hatására vélhetően messze a legmagasabb benzin-és dízelárakkal találkozhatnak majd a magyar autósok a régióban - de mégis milyen logika állhat a kormány döntése mögött? Többek között erre keressük a választ elemzésünkben.
A Kreml Ukrajna elleni háborújának finanszírozását csökkenteni hivatott szankciós megállapodás a tengeri szállítású orosz olaj hordónkénti árának 60 dolláros felső határát szabta meg, ami 24 dollárral alacsonyabb az elmúlt 12 hónap átlagos piaci áránál. A legfrissebb adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy bár az intézkedésnek valóban volt kedvezőtlen hatása az orosz költségvetésre nézve, de jelentős károkat is okozhatott: az úgynevezett "árnyékflotta", azaz a nehezen nyomon követhető kereskedők és hajózási vállalatok sokasága számára ugyanis jövedelmező üzletet hozott létre az új helyzet, és nem kizárt, hogy a háborút követően is a világ olajkereskedelmének meghatározó szereplőivé válnak az árnyékflotta hajói.
Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. A nyáron bejelentett adóemeléssel azonban a kormány kicsit túlbiztosította magát és az adómérték egészen 420 forintos euróáárfolyamig elegendő, így korábban voltak olyan feltételezések, hogy végül alacsonyabb díjszabást vezetnek be - de nem így lett.
December 5-én, azaz tegnap lejárt a Mol szlovák leányvállalatára, a Slovnaftra vonatkozó EU-s könnyítés, aminek értelmében a cseh piacot kiszolgáló finomító bármiféle megkötés nélkül exportálhatott benzint és gázolajat a szomszédos országba. Az volt a terv, hogy tegnapig sikerül a Slovnaftot átalakítani olyan mértékben, hogy a tömegmérleg-elv mentén haladva a továbbiakban is ki tudja szolgálni a cseh piacot - a finomítói átállás azonban nem tudott maradéktalanul megtörténni, és amennyiben nem tolják ki a könnyítés hatályát, az a szlovák és a cseh felek szerint ahhoz vezethet, hogy üzemanyaghiány alakul ki a régióban, ami több országban is jelentős benzin- és dízelár drágulást okozna.
Amerikai kamatvágásokkal kapcsolatos növekvő várakozások, egyre aktívabb jegybanki vásárlások és a geopolitikai kockázatok felerősödése: több okot is fel lehet sorolni amögött, hogy miért tudott történelmi csúcsra jutni az arany jegyzése. De vajon a csúcsdöntés után folytatódhat tovább az emelkedés, vagy megérett a helyzet egy korrekcióra? Többek között erre a kérdésre keressük a választ.
A piaci szereplők mindig nagyon közelről figyelik, hogy hogyan rendezik át időről időre portfólióikat a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot átélt befektetési legendák. A jelenlegi, egyre több nemzetközi konfliktussal, magas kamatkörnyezettel és infációs nyomással, illetve energiapiaci bizonytalanságokkal terhelt miliőben talán még inkább felértékelődik a "nagy öregek" iránymutatása, ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György, Ray Dalio és Michael Burry közvetített a harmadik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Tulajdonképpen nincs sok új a nap alatt, ha az uránpiacról van szó: ezt az elemzést is olyan felütéssel tudjuk kezdeni, hogy már tizen-valahány éve nem látott csúcsra jutott az érc árupiaci jegyzése, most éppen 15 éves csúcsdöntés volt. A felütés és az apropó tehát nem új, a legfontosabb kérdés viszont talán aktuálisabb, mint valaha: érdemes befektetőként beszállni ebbe a sztoriba? Milyen módokon lehet megjátszani a tőzsdén az atomenergia térnyerését? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Lassan már elfogynak a jelzők arra a jelenségre, ami az MBH Jelzálogbank és az MBH Bank részvénye körül alakult ki: ma is tovább folytatódik az elképesztő rali, az elmúlt napok forgalmai alapján nem kizárt, hogy már nem "csak" kisbefektetői őrületről beszélünk.
Warren Buffett a Berkshire Hathaway honlapján közzétett levelében ismertette, hogy milyen tervei vannak a globális konglomerátummal és a vagyonával kapcsolatban arra az esetre, ha meghalna. A befektetési szférában etalonnak számító Omahai Orákulum a nyilatkozatot azzal a hírrel együtt tette közzé, hogy több millió Berkshire Hathaway-részvényt adományozott négy, a családjához kapcsolódó jótékonysági alapítványnak.
Tovább dübörög a mesterséges intelligencia őrület a tőzsdéken, az pedig már most nyilvánvaló, hogy az AI-forradalom legnagyobb nyertese a chipgyártók közül az Nvidia. A vállalat a harmadik negyedévben is mondhatni simán megfelelt a toronymagas elvárásoknak, ami a részvényárfolyamban is tükröződik. Olcsó vagy drága az Nvidia? Hogyan vélekednek az elemzők? Van élet az Nvidián túl is? Mibe fektessenek azok, akik lemaradtak az idei raliról? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az egyre meredekebb nemzetközi konfliktusok, a bizonytalan infációs környezet és a továbbra is fennálló energiaellátási nehézségek ellenére új csúcsokat tesztelgetnek a világ tőzsdéi, ebben a környezetben nem látszik egyértelműen az irány a befektetők számára: nehéz eldönteni, hogy be kell-e szállni a részvénypiaci raliba, vagy inkább menekülni kell a piacokról. Ebben a helyzetben értékelődik talán fel leginkább a "nagy öregek" tapasztalata, ilyenkor egyre nagyobb figyelem fordul a több válságot is megélt, veterán befektetési guruk tőzsdei lépéseire. A magyar származású üzletember és filantróp Soros György pontosan egy ilyen figura, a tőzsdefelügyeletnek benyújtott információk tükrében pedig azt lehet elmondani, hogy az általa alapított hedge fundnak egyre hangsúlyosabb a jelenléte a tőzsdéken. De ami talán a legérdekesebb: a nemrég lezárt negyedévben a legnagyobb részvényvásárlás apropóján olyan neves gurukkal ment szembe a Soros Management Fund, mint például Warren Buffett vagy Ray Dalio.
Hiába közölt kifejezetten erős számokat a legfrissebb gyorsjelentésében a Mol, a részvényárfolyam esését ez nem tudta megállítani - most pedig egy kulcsfontosságú szintre érkezett el a jegyzés, kérdés, hogy vajon innen merre indulhat el a részvény? A jelenlegi szinteken vajon drágának számít a papír? Egyáltalán, milyenek a Mol kilátásai a következő hónapokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Egyre élesebb nemzetközi konfliktusok, magas kamatkörnyezet, infációs nyomás és energiapiaci bizonytalanságok: finoman szólva sincs könnyű dolga a mai bizonytalan makrogazdasági környezetben a befektetőknek, egy ilyen helyzetben értékelődik talán fel leginkább a "nagy öregek" tapasztalata, ilyenkor egyre nagyobb figyelem fordul a több válságot is megélt, veterán befektetési guruk tőzsdei lépéseire. A világ legnagyobb fedezeti alapját alapító Ray Dalio pontosan egy ilyen figura, aki a legfrissebb dokumentumok alapján egészen optimistán látja a részvénypiaci helyzetet, nagyon úgy néz ki, hogy kezd "visszatérni" a tőzsdére a korábban általa menedzselt Bridgewater Associates. De miket vett és miket adott el az elmúlt hónapokban a sokak által figyelt hedge fund?
A mögöttünk álló hetekben nagyot zuhant a benzin és a dízel ára a hazai benzinkutakon, szeptember végéhez képest már több, mint 10 százalékos az áresés mértéke. De pontosan milyen tényezők állnak a jelenlegi dinamika mögött, és hol állunk a régiós üzemanyagár-rangsoban? Ami pedig talán a legfontosabb: hogyan alakulhat jövőre a benzin ára?
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Küszöbön állhat a Google feldarabolása, legalábbis az amerikai szövetségi kormányzat nagyon szeretné, ha az Alphabet... 
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek...
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
