Mohos Kristóf 2020 óta dolgozik részvényelemzőként a Portfoliónál, közgazdász mesterdiplomáját nemzetközi képzés keretein belül 2022-ben szerezte (summa cum laude). Munkája során elsősorban a legaktuálisabb részvénypiaci trendekkel és energetikai témákkal foglalkozik, illetve a fontosabb árupiaci termékekkel (például arany, urán, réz) és a kínai részvénypiaccal kapcsolatban publikál elemzéseket.
Sokan kiemelten figyelik hogy, hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, az Omahai Orákulum néven is emlegetett Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amik között egy tipikusan "Buffettes" vásárlás mellett van egy komoly meglepetés is.
Ma hajnalban tette közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol, a vállalat az összes fontos soron jócskán felülmúlta az elemzői várakozásokat. A több szempontból is rekordnak számító eredményekhez elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Annak ellenére megy ilyen jól a Molnak, hogy az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hat a működésre, ahogy arra a gyorsjelentés több pontján is felhívták a figyelmet. A befektetők jó eredményre számíthattak az adatközlés előtt, tegnap ugyanis 3,9 százalékot ralizott a Mol részvénye, ma eddig 2,5 százalékos a plusz a jegyzésnél.
A második negyedév rekordjai után az elemzőket alaposan meglepve még feljebb tudta tenni a lécet a Mol, elképesztően magas számokat és új rekordokat tett közzé az olajcég: 1,45 milliárd dollár, azaz közel 581 milliárd forint EBITDA-t szállított a társaság a harmadik negyedévben, ez dollárban kifejezve több mint másfélszerese az egy évvel korábbinak és több mint kétszerese annak, amit a cég a háború kirobbanása és az energiaárak egekbe szökése előtt, azaz szó szerint békeidőkben hozni tudott. A több szempontból is rekordnak számító eredményekhez elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Annak ellenére megy ilyen jól a Molnak, hogy az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hat a működésre, ahogy arra a gyorsjelentés több pontján is felhívták a figyelmet. Az első kilenc hónap erős számait látva a menedzsment a korábbinál is optimistább lett és az eddiginél magasabb eredménnyel és pénzárammal számolnak 2022-re.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján újra kiemelkedő eredményt érhetett el a vállalat, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a termékárak továbbra is magasan állnak, és a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Az Upstream és a Downstream szegmens is kiemelkedő eredményt érhetett el, ezzel magyarázható, hogy a Mol minden idők második legjobb eredményét szállíthatta a negyedévben. Fontos változás, hogy míg korábban forintban, most dollárban érkezett az elemzői konszenzus, és úgy tudjuk, hogy a Mol a negyedéves számait is dollárban teszi majd közzé.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása, az orosz gáztól való teljeskörű függetlenedés mentén azonban jövőre már rosszabb lehet a helyzet. De milyen lehetőségek állnak Európa előtt a kereslet csökkentésére, a rövid távú deficit áthidalására, és vajon tényleg túl drága az északi-amerikai régióból tankerhajókon ideszállított LNG? Ezekre a kérdésekre fókuszál a norvég Rystad Energy elemzése.
Komoly mélyrepülés volt a magyar fizetőeszköz számára eddig a 2022-es év, a dollár menedékvaluta-szerepének megerősödése és a magyar gazdaság energiafüggősége okozta romló külkereskedelmi mérleg mellett számos egyéb körülmény is összeesküdött a forint ellen, amiknek köszönhetően az egyik legrosszabbul teljesítő devizaként szerepel idén a dollárral szemben a magyar fizetőeszköz. Az extrém árfolyammozgás érthető módon keserű szájízt kölcsönöz sok hazai kisbefektetőnek, az elmúlt hetekben több közösségi befektetési platformon is divatossá vált a forint árfolyamának fejletlenebb országok pénznemeivel való összehasonlítása. De hogy miért tudtak az afrikai és a közép-ázsiai országok pénzei sokkal jobban teljesíteni a dollárhoz képest és hogy egyáltalán hogy is kell értelmezni a fennálló paritásokat, az már egy másik kérdés.
Egyre reálisabb veszélyként fenyeget a recesszió, a mögöttünk álló hónapokban rég nem látott bizonytalanság uralkodott és uralkodik a tőzsdéken, a globális események valósággal szétzúzták a befektetői hangulatot. Persze nem minden eszközosztály esett, a nyersanyagpiacon több olyan termék is van, amelyek árfolyama továbbra is jóval feljebb van év elejéhez képest, elsősorban az energiapiaci termékekre lehet itt godolni az Európára leselkedő energiaválság apropóján. Ilyen bizonytalan szituációban és "az ablakon kopogó recesszióval" a tudatban felértékelődhetnek a biztos pénzáramot generáló osztalékrészvények a befektetések területén, és mivel jelenleg az energiaszektor van a figyelem fókuszában, érdekes lehet megnézni a magas osztalékot fizető, legnagyobb energiavállalatok helyzetét és kilátásait.
2019 után a Fidelity ismét megrendezte az ázsiai befektetésekre fókuszáló eseményét, az Asia Roadshow-t, az előadások és a panelbeszélgetések fókuszában Ázsia „újragondolása” állt. A konferencia házigazdája Al-Hilal István, a Közép- és Kelet-Európai üzletág értékesítési vezetője volt, az előadásokon többek között szó volt a világ második legnagyobb gazdaságának rövid távú kihívásairól, illetve hosszú távú befektetési lehetőségeiről is, de a gazdaság motorjának számító fogyasztói szokások várható alakulásáról is értekeztek a szakértők, illetve a saját, ázsiai piacon gyakorolt befektetési stratégiáját és filozófiáját is bemutatta a Fidelity portfóliómenedzsere.
Februárban kitört az ukrajnai háború, általános pánik söpört végig a tőkepiacokon, és jöttek az embargók is az orosz energiatermékekre, ezek mind olyan tényezők, amik felfelé hajtották a már korábban is emelkedő energiaárakat az év első felében, köztük az olajét is. A gazdasági visszaeséstől való egyre nagyobb félelem azonban erélyes lépésekre sarkallta a világ vezető jegybankjait, jöttek a sorozatos kamatemelések, amikre reagálva tovább szakadtak a tőzsdék, és esett az energiatermékek ára is. Ebben a környezetben ültek össze személyesen több mint 2 év után az olajhatalmak vezetői, hogy a recessziós félelmek ellenére egy rég nem látott mértékű termeléscsökkentésről határozzanak. Az igazán égető kérdés nem más, mint hogy mindez mit is jelent pontosan a valóságban, mekkora hatása lesz a lépésnek a globális olajkínálatra és általában az inflációra, és hogyan alakíthatja mindez az olajhatalmak és az Egyesült Államok közti amúgy is feszült kapcsolatot.
A cseppfolyósított földgázzal kereskedő nagyvállalatok nehezen tartják a lépést a háború okán fellépő európai extra igénnyel, a kereslet és az üzemzavarok miatt akadozó kínálat közti egyre élesebb különbség pedig az elmúlt hónapokban meredeken felfelé hajtotta az LNG-piac globális árait. Az árnyomás hatására erőteljes konszolidáció figyelhető meg a piacon, több tucat kisebb kereskedő szorult ki vagy lett felvásárolva a diverzifikált nagyvállalatok által, így az üzlet döntő része egy maroknyi nemzetközi energiaipari óriáscég kezében összpontosul. Elemzésünkben utánajárunk, hogy mit érdemes most tudni a legnagyobb LNG-vállalatok jelenéről és jövőjéről.
A Bloomberg elemzői szerint Európa egyre hevesebb cseppfolyósított földgázvásárlása azt jelenti, hogy a télen valószínűleg elegendő is lesz az LNG az oroszországi szállítások ellensúlyozására. Az elemzés szerint azonban létezik olyan kedvezőtlen szcenárió, hogy egy hideg észak-ázsiai tél miatt rengeteg LNG-kapacitás fog a kontinensre jutni elsősorban Japán keresletének kielégítésére, ez a forgatókönyv pedig valószínűleg fokozott árversenyt és a gázárak emelkedését eredményezheti. Elemzésünkben utánajárunk, hogy jelenleg hogyan alakulnak az EU-s gáztároló-kapacitások, illetve a fogyasztásarányos töltöttségeket is megnézzük.
Már látóhatáron vannak az EU-s szankciók az orosz energiatermékekre, ezért az orosz gáz helyettesítése egyre égetőbb feladat az európai országok számára. Az egyik legversenyképesebb alternatíva a cseppfolyósított földgáz technológia lehet, a legfrissebb adatok alapján úgy néz ki, hogy elsősorban az LNG-szállításoknak köszönhetően egy jelentős részét pótolni is tudja a kontinens az orosz gáznak. Persze az ellátásbiztonság elérése érdekében a továbbiakban is egyre nagyobb hangsúly fog kerülni az energiaforrásra, az iparág kilátásai kifejezetten pozitív jövőt vetítenek előre, mindezek tudatában az a logikus kérdés maradt, hogy hogyan lehet profitálni a Putyin háborúját potenciálisan megbuktató technológiából? Elemzésünkben a tőzsdén jegyzett, LNG kitermeléssel, szállítással és értékesítéssel foglalkozó vállalatokra fókuszáló befektetési alapokkal és az egyéni vállalatok értékeléseivel, árazásával és kilátásaival foglalkozunk.
Az orosz háború, a világszerte egekbe szökő infláció és az energiaválság mellett szembe kell néznie az emberiségnek egy másik, egyre égetőbb problémával, ez nem más, mint a globális vízhiány. A közeljövőben élesen el fog válni egymástól a vízkereslet és a kínálat, mintegy 3000 milliárd köbméter víz fog hiányozni a rendszerből 2030-ra az előrejelzések szerint. A vészharangot nem csak az elemzők és az iparági szakemberek kongatják, de a legnagyobb hírességek, például Matt Damon és Leonardo DiCaprio is időt, energiát és pénzt nem kímélve küzd a súlyos probléma megoldásáért. Ha valaki úgy dönt, hogy a sztárok nyomdokaiba lépve be szeretne szállni a globális vízhiány elleni harcba, akkor ezt befektetőként minden további nélkül megteheti, ennek a lehetőségeit tárgyaljuk elemzésünkben.
A már több mint fél éve tartó orosz-ukrán háborúnak köszönhetően energiaválság alakult ki a világban, az EU-s szankciók rövidesen életbe lépnek és az európai országoknak egyre égetőbb lesz, hogy megtalálják az orosz energiatermékek és szállítás alternatíváit. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás erre a cseppfolyósított földgáz, azaz az LNG kapacitások minél széleskörűbb kiépítése lehet, ezzel kapcsolatban már számos beruházás és bejelentés történt. Az orosz gáztól való függetlenedés harcában a legfrissebb adatok alapján kifejezetten jól áll a kontinens, az ellátásbiztonság elérése érdekében vélhetően a továbbiakban is egyre nagyobb hangsúly fog kerülni az LNG-technológiára. Rövid távon a kereslet megugrása mellett az üzembezárások okozta kínálati nehézségek is felfelé hajtották az LNG-piac globális árait, illetve hosszabb távon is kifejezetten pozitívak az iparág kilátásaival kapcsolatban a szakértők.
Egy forró júliusi délutánon másfél percig folyatni a csapot, csak hogy jéghideg vizet kortyolhassunk a kánikulában - kéz a szívre, valószínűleg mindenki legalább egyszer elkövette idén ezt a világ számos országában elképzelhetetlen és felháborodásra okot adó tettet, és kisebb-nagyobb szégyenérzettel élvezte is a frissítőt. Bármennyire is elképzelhetetlen ez még számunkra, de a tiszta ivóvíz egy egyre szűkösebben elérhető luxus világszerte, és ha hinni lehet a kereslet és kínálat jövőbeli drasztikus szétválásának - márpedig miért ne lehetne -, akkor bizony pár éven belül mi is meg fogjuk inni a meleg csapvizet (vagy betesszük a hűtőbe). A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete, a WWF szerintvilágszerte mintegy 1,1 milliárd ember nem jut jelenleg vízhez, és összesen 2,7 milliárd ember az év legalább egy hónapjában vízhiánnyal küzd - de mégis mi okozta ezt az elképesztő vízhiányt, mitől csökken drasztikusan a kínálat és miért nő nagy mértékben a kereslet? Milyen hatása lehet mindenek a hétköznapjainkra, na meg az egyre tarthatatlanabb energiakrízisre? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
Energiaválság alakult ki Európában, miután a gáz és az áram ára a korábbi évek átlagának sokszorosára emelkedett, az idei tél pedig már nem csak az elszálló árakról, hanem arról is szól, vajon lesz-e elég áram és gáz a vállalkozások és a háztartások ellátására. Ilyen környezetben minden ország drasztikus lépéseket tesz az ellátásbiztonság növelésére, így vannak ezzel a horvátok is, ahol Davor Filipovic gazdasági miniszter tegnap bejelentette, hogy az energiaellátás-biztonság érdekében az állam betiltja a Horvátországban kitermelt gáz exportját. Az ügynek politikai színezete is van, Filipovic ugyanis azt is kiemelte, hogy a több mint 50 milliárd forintnyi veszteséggel járó csalással botrányba keveredett Mol-leányvállalat, az INA vezetősége már nem élvezi a zágrábi kormány támogatását. Megnéztük, hogyan hat a horvát gázpiaci korlátozás a Molra.
Ritkán szólal meg nyilvános fórumokon a világ leggazdagabb magyarjának számító Thomas Peterffy, amikor viszont megteszi, akkor érdemes rá odafigyelni. Az Interactive Brokers alapítója és cégvezére szerint az egyre súlyosabb inflációs nyomás miatt az amerikai részvények még tovább eshetnek idén, a jegybank ugyanis sokáig kitarthat a kamatemelések mellett az árrobbanás megfékezése érdekében - a szakember szerint több mélyreható probléma is van, amelyek hozzájárulnak a kedvezőtlen inflációs környezethez, ami nem fog egyhamar megszűnni. De hogyan vélekednek a kilátásokról a legfontosabb amerikai elemzőházak és befektetési bankok, mi várhat még idén az amerikai tőzsdékre? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
Az Európai Bizottság elnöke ma egy sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, hogy az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- vagy áramár miatt hatalmas extraprofitra tesznek szert, ennek egy részét pedig el kellene vonni tőlük, hogy abból többek között a bajba jutott vállalatokat támogassák. De valóban keletkezik extraprofit az energiacégeknél? Megnéztük, hogy mi a helyzet a legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalatoknál, mekkora profitot érnek el, a cégek vezetői hogyan értékelik az energiapiaci kilátásokat, milyen lépéseket tettek és terveznek tenni az energiabiztonság elérése érdekében, illetve azt is megnézzük, hogy a profitjukat mire használják fel a cégek.
Csődközelben lévő ingatlanfejlesztők, sztrájkoló jelzáloghitelesek, elapadó források és bizonytalan ideig szünetelő építkezési projektek, iparágakon átívelő likviditási problémák - komoly bajban van a világ második legnagyobb gazdaságának legfontosabb szektora, azaz a kínai ingatlanszektor. Már csak egy kérdés maradt: a teljes amerikai részvénypiac méretét meghaladó ingatlanszektor bezuhanása a Lehman Brothers bedőléséhez hasonló, globális gazdasági válságot okozó esemény lenne? Többek között ezt a kérdést járjuk körbe elemzésünkben, illetve annak is utánajárunk, hogy mégis hogyan fajulhatott idáig a helyzet.
Bár részben a fukusimai katasztrófa okozta társadalmi nyomásra 2011-ben leállította Japán az összes atomreaktorát, a múlt hét végén tett bejelentés alapján most eljött a pálfordulás a szigetországban. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválság miatt az egekbe szöktek a gáz-és áramárak, ebben a környezetben nem csak Japán fordul egyre tudatosabban és nagyobb mértékben a zöld energiának számító atom felé - fontos, atomreaktorokkal kapcsolatos kormányzati döntések születtek többek között Belgiumban, Németországban, Franciaországban és Kínában is, az intézkedések mentén pedig egyre nagyobb figyelem fordul az uránipar felé, a befektetők is kezdik maguknak felfedezni az iparágat. Elemzésünkben megnézzük, hogy pontosan mi történt mostanában a szektorban, ki milyen fejlesztéseket és beruházásokat jelentett be, mit érdemes tudni az uránszektor múltbeli trendjeiről és jövőbeli kilátásairól, illetve annak is utánajárunk, hogy befektetőként hogyan tudja kivenni az ember a részét a történetből.