Januárban ismét lefagyott a hazai napelempark kapacitás bővülése, ezzel egy éven belül harmadszor fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest nem nőtt az 50 kW és a feletti naperőművek beépített teljesítőképessége.
Uniós szinten és Magyarországon is egyre élénkebb érdeklődés tapasztalható a cégek részéről a hosszú távú zöldáram-beszerzési megállapodások (PPA-k) iránt, melyekkel a társaságok mérsékelhetik a piaci áramárak emelkedéséből és ingadozásából eredő kockázataiakat. Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a PPA-beruházások megkönnyítéséről, itthon pedig egyeztetést tartottak a témáról az érintettek bevonásával.
Magyarország 2020 után 2021-ben is a tíz legnagyobb éves fotovoltaikus (PV) kapacitásbővülést produkáló európai uniós tagország között szerepel. Összességében az EU is kiemelkedő évet zárt e szempontból, és Magyarországhoz hasonlóan rekord mértékben nőtt a naperőművek beépített teljesítőképessége.
2022. május 2-ig megjelenik a közcélú elosztóhálózatra csatlakozni kívánó termelők, így a naperőművek számára szóló, az aktuális szabad kapacitásokról, valamint a csatlakozás műszaki és várható gazdasági feltételeiről szóló részletes tájékoztató. Az új eljáráshoz tartozó részletszabályokat rögzítő végrehajtási rendeletek megjelenését meglehetősen nagy várakozás övezi az iparág részéről, miután gyakorlatilag 1 éve nincs lehetőség csatlakozási igényt benyújtani.
Az ipari méretű naperőmű beruházásokat világszerte sújtó gondok - ellátási lánc problémák, emelkedő alapanyag- és rendszerköltségek - ellenére 2021-ben valószínűleg rekord mértékben nőtt az összesített magyarországi fotovoltaikus termelő kapacitás. Ez nagyrészt a háztartási méretű naperőművek szegmensének köszönhető, ahol a bővülés a támogatások és az elszámolási rendszerben bejelentett, majd elhalasztott változással kapcsolatos várakozások hatására most először megközelíthette a napelemparkokét.
Egyelőre túlságosan korai lenne a bioenergia - vagyis a biomasszából előállított energia, például a fatüzelés - fenntarthatósági kritériumainak felülvizsgálata tíz uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya szerint, melyek a 2022 első félévi francia EU-elnökség és az Európai Bizottság részére címzett közös levélben hangsúlyozzák ezen álláspontjukat.
Az aggregátorok tevékenysége elősegítheti, hogy a villamosenergia-rendszer egyre rugalmasabb válaszokat tudjon adni az időjárásfüggő megújuló erőművek kiszabályozására, és ezzel összefüggésben az árvolatilitás, árcsúcsok hatékony piaci kezelésére - hangzott el a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által rendezett január 27-i online műhelyvitán.
Az új német kormány alaposan felgyorsítaná a megújulóenergia-termelő kapacitás bővítését, amiben központi szerepet szán a szárazföldi szélerőműveknek. Az új tervek szerint az eddig kijelöltnél jóval nagyobb területen települhetnek szélturbinák, és megszűnhet a településektől való minimális távolságra vonatkozó korlátozás is. A német kormány számít rá, hogy a tervek csalódást és haragot váltanak ki a lakosság egy részéből, és a természetvédők sem fogadták kitörő lelkesedéssel a terveket.
Három hónappal ugyan ismét elhalasztották a magyar és a szlovén villamosenergia-rendszerek összekapcsolását, de így is a finisébe érkezett a beruházás, melyre 1999 óta várt Magyarország. A valaha volt egyik, ha nem a legnagyobb szlovén–magyar projekt eredményeképpen a magyar villamosenergia-rendszer mindegyik szomszédos országgal rendelkezik majd közvetlen összeköttetéssel. A fejlesztés előnyeiből nem csak a két ország, de a régió és az EU is profitálhat.
A megújuló energiaforrásból előállított villamos energia hazai támogatási szabályainak változásával mérséklődhet az időjárásfüggő termelők, így a naperőművek által a villamosenergia-rendszerben okozott kiegyenlítetlenségi probléma. Azáltal, hogy mindinkább piaci eszközökkel, maguk az érintett piaci szereplők tudják kezelni termelésük tervezettől való eltérését, lehetővé válik a piac pontosabb és hatékonyabb működése, egyúttal a rendszer stabilitásának növekedése is. Ez fontos lépés abban a folyamatban is, melynek során a megújulós termelők a piac teljes értékű tagjává válnak.
A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.
Több mint 5 százalékkal 4338,5 GWh-ra nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás decemberben 2020 utolsó hónapjához viszonyítva. Ezzel nem csak hogy ez lett minden idők legnagyobb hazai decemberi energiaigénye, de az egész éves felhasználás is rekordot döntött 2021-ben 46 923,9 GWh-val, ami a 2020-asnál közel 4 százalékkal, az eddigi csúcsot jelentő 2019-es évinél pedig közel 3 százalékkal magasabb.
A Hernád folyó alsó szakaszán működő, közel nyolc évtizedes kesznyéteni vízerőmű, valamint két oroszlányi és egy ajkai telephellyel rendelkező szilárd biomassza tüzelésű erőműegység nyert el támogatást a legutóbbi METÁR-tenderen. Az ezt megelőző tendereken sem vízerőmű, sem biomassza-erőmű nem nyert még támogatást.
Egyre nagyobb a pezsgés a globális híráramban a klímacélok eléréséhez kulcsfontosságúnak tartott zöldhidrogénnel kapcsolatban. A zöldhidrogén termelése Európában már versenyképes a fosszilis energiahordozóból karbonintenzív módon gyártott szürke hidrogénnel, de ez egyelőre inkább a földgázárak emelkedésének, mint a technológia árcsökkenésének köszönhető. Ezzel együtt a tervek mellett már a fejlesztés alatt levő projektekhez kapcsolódó, ugrásszerűen emelkedő számok is arról árulkodnak, hogy közelít az elektrolizáló berendezések széles körű telepítésének kezdete.
A hazai napelempark-beruházások egy része lemaradásban van az eredeti ütemtervhez képest az iparágat is sújtó globális ellátási lánc problémák, a nyersanyagok és komponensek áremelkedése, a panelek elérhetőségének beszűkülése, valamint a szállítási nehézségek miatt. A nehézségekre tekintettel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a megvalósítási határidők meghosszabbításáról döntött, ami számos cég számára létfontosságú volt.
Az elmúlt hetekben a magyarországi villamosenergia-rendszerben regisztrált terhelési csúcsok ismét ráirányították a figyelmet az elmúlt években a rendszerben végbement drasztikus átalakulásra.
Egyetlen MW új nagy naperőművi kapacitást sem állítottak üzembe novemberben Magyarországon a MAVIR átviteli rendszerirányító adatai szerint. A háztartási méretű naperőművek miatt így is rekordév lehet 2021.
Az energiaárak emelkedésének és ingadozásának több kedvezőtlen hatása is van az energiaintenzív iparágak képviselőire nézve. Bizonyos, már ma is létező kockázatkezelő megoldások alkalmazásával a cégek jelentősen mérsékelhetik függőségüket az energiaárak változásaitól, amire érdemes tartósan is felkészülniük.
Miközben az energiaárak az egekben vannak, most már konstansan rekordközeli szinteken alakul a magyarországi áramfogyasztás, és több éves csúcsra emelkedett az ellátás importaránya is. A hazai erőművi termelést nem csak a napelemparkok borongós idő miatti gyengébb szereplése, de a Paksi Atomerőmű szokásosnál alacsonyabb kihasználtsága is visszafogja, így a megemelkedett felhasználást a behozatal mellett a gázerőművi kapacitás fokozott igénybe vétele fedezi. Az elmúlt évek rendszerterhelési rekord időszakait vizsgálva megállapítható, hogy az atomerőmű termelése ilyenkor ha nem is sokkal, de azért nem is elhanyagolható mértékben elmarad az átlagostól.